2013. november 11., hétfő

Red 2. (2013)

Red 2. (2013)
imdb adatlap

A szereplők nevei nem sorrendben olvashatóak!


Rend.: Dean Parisot

Fősz.:
Frank - Bruce Willis
Marvin - John Malkovich
Sarah - Mary-Louise Parker
Victoria - Helen Mirren
Bailey - Anthony Hopkins

A második rész több izgalmat ígér, mint az első - hiszen a második részekre általában össze szedik magukat a készítők, ha már nekiláttak - mégsem lett nagyobb durranás, mint az első etap. Habár a történet folyása egy sokkal durvább veszély irányába halad homlokegyenest, mivel hőseink jól szerepelnek a világ megmentésében, összességében a Red 2. végül sokkal haloványabb lesz akcióügyileg, mint idősebb testvére.
Frank és Sarah kezdenek komolyan összecsiszolódni. Sarah élvezi az ex-ügynök pasija tesztoszteron szintjét, csüng minden szaván. Tudja jól, amíg együtt vannak Frank-kel, semmi baja nem történhet az égvilágon. És az milyen uncsi már?!
Láttunk már ilyet máshol: pl. Az utolsó akcióhős
Kapóra jön Marvin megjelenése, aki persze még benne van a "világ megmentése" bizniszben és természetes, hogy olyasmibe keveredik, amiből csak Frank segítségével tudna kikecmeregni.
Frank már fáradt, a lúdtalpa sajog, szívesebben teázna otthon, Sarah oldalán, belefeledkezve a teába és édes süteménybe. Sarah azonban Marvin megjelenésének pillanatától olyan, akár a sütőbe tett lepényhal; be van sózva. Szép dolog a középkorú szerelem, ám a viagra fogyóban, így a hálószobai akciókat valami "kézzelfoghatóbb" izgalomra cserélné az eddig inkább Cosmoplotan-en szocializálódott amerikai ex-szingli diszpécserhölgy.
Láttunk már ilyet máshol: pl. Kardhal 
2:1 arányban Franket leszavazzák és kezdődhet a móka.
Persze kell némi ellen:
Egy keleti (Byung-hun Lee) és egy nyugati bérgyilkos (Neal McDonough). Mindkettő profi a szakmájában. Frank egyiküket még ismeri is, és ami tőle idegen, kiveri a víz. Sarah bőszen törölgeti gyöngyöző homlokát.
A feladat; Megmenteni az enyhén őrült tudóst (Anthony Hopkins), majd segítségével kiiktatni egy korábbi találmányát, amely képes a térképek zöld területeit hamuszürkévé változtatni.
Közben jönnek a már ismert mellékszereplők, akikre sok idő nem jut, hiszen nem négy órás a film, csak alig kettő. Épp ezért pár remek jeleneten kívül nem sokáig élvezhetjük sem a "Béka" (David Thewlis) kulináris élvezkedését, sem Ivan, az egykori orosz kém (Brian Cox) akcentusát.
Persze egy jó kémfilm nem működik árulás és pálfordulás nélkül. Kapunk ebből is, abból is. Hogy Sarah vérnyomása a plafonig szökjön, még megismerjük Frank múltjának egyik homályos g-pontját, az orosz ügynöknőt (Catherine Zeta-Jones), de Frank egy jellem, így a töltött-káposzta felmelegítésére nem jut elég idő.
- Frank, ez most komoly? Mellém ültetted ezt a dasenykát?

Sajnos a Red 2. semmiben nem tud ráverni az első részre. Míg, az egyben, ha a töltelék leszámítjuk, egy bérgyilkos követte Frank munkásságát és igyekezett lenullázni öregedő hősünket, Karl Urban személyében, addig most két megbízható színész ered a nyomába. Azonban hiába a Han-t játszó Byung-hun Lee akrobatikus ügyessége és Neal McDonough megbízhatóan jeges, szürke szemű mosolya, szerintem nem veszik fel a versenyt a Karl Urban által hozott, laza, macskaszerű terminátoros kisugárzással. Ketten együtt sem olyan hidegek, mint Urban volt egyedül, pedig McDonough esetében még belevittek egy csúnya gyilkosságot is, hogy nagyon utáljuk a karaktert, mégis, amikor végül elfogyott a dialógusa a filmből, kicsit megsajnáltam.
Sarah karaktere sokat fejlődött az első rész óta. Már nem az a tehetetlen, árral sodródó nőci, akit megismertünk. Figurája, amolyan kabalaként funkciónál. Amíg Frank a "nyakában" tudja, biztos lehet a sikerben, főleg, hogy Sarah már nem passzív üzemmódban nyomja, hanem Marvin gondoskodásának köszönhetően, mind jobban kijön belőle az asszonyállat. (Talán a harmadik részben már ő fogja belevinni Franket a tutiba.)
- Mi oroszok ezt adjuk borravaló helyett...!
Női oldalról Mary-Louise Parker simán elviszi a showt kolleginái elől, ezért Helen Mirren karaktere sokkal súlytalanabb lett, míg Catherine Zeta-Jones egyenesen a lepkesúlyba avanzsált. Talán majd a folytatásban többet domboríthatnak. (Ige, hiába tettek meg mindent az írók, hogy elhitessék velünk, egyikük nem partiképes a folytatásra, hiszen tudjuk, a kémek akár a macska, kilenc élettel rendelkeznek.) Hiába vitték többre amerikai kolléganőjüknél (Oscar-díj, blockbuster, jó házasság), itt csak asszisztálnak az események alá.
Akinek alakítását keveselltem és fontosságát megkérdőjelezem, az a "Béka". Nagyon kedvelem Thewlis egyértelműen tenyérbemászó pofáját, de itt, bár tudtam, ő amolyan James Bond mellék-gonosz, amit belőle kaptam, nekem nem volt elég. Annyira életszagú a borkóstolgató figurája, annyira vászonról lemászó, hogy őt például kifejezetten üdvözölném egy folytatásban.
Az enyhén lökött tudóst pedig Hopkins biztos kézzel hozza. Eszméletlen színész. Ahogy motyog maga elé, ahogy beszél, emlékeztet Hannibal Lecter kissé megborult unokatestvérére, akit eddig nem ismerhettünk meg - mivel Thomas Harris, a Lecter könyvek írója nem mesélt róla. Igazából meg sem lepődtem rajta, amikor kiderültek a motivációi.
Nem bírom a kötöttséget!
Ennek ellenére a film puskaropogás faktora számomra alatta maradt az első résznek. Hopkins karizmatikusabb, mint Richard Dreyfuss volt, korábban, mégis, pont mivel magányos farkas, a végső leszámolás így sokkal vértelenebb lett, mint Malkovich és Mirren ámokfutása volt, pár éve. Morgan Freeman hiánya csak azért nem annyira szembeötlő, mert valahogy a második részben is érzem a szellemét, hogy jelen van. Komolyan!
A történet ugyan kicsit bonyolultabbnak tűnik, de ez sem vált előnyére. Túl sok helyszín, túl sok szereplő, kevesebb tűzijáték.
Ettől függetlenül Dean Parisot akció-képregény-komédiája élvezetes szórakozás, egyszer feltétlenül látnod kell.
A befejezés klisés, könnyen kiszámítható, de még ez sem rontja el az előtte végigült közel két órát.
Ja, és játszik benne Bruce Willis...

Figyeld:
- Parker orálisan adakozóbb
- Hogyan kell a rendőrséget egy hűtőajtóval leamortizálni.
- Hopkins. Az az ember egy zseni.
- Az első részben tetszett, amikor Willis kilép a pörgő autóból? Nos, kapsz valami hasonlót. (Kár, hogy tucatnyi film, köztük a Wanted, már bemutatta)

Néhány érdekesség:
- Ernest Borgnine szerepét csak 2012.-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.
- Három szereplő is játszott már Lecter filmben; Hopkins-t ugye nem kell bemutatni, de Brian Cox, aki itt Ivan, már előbb eljátszotta a Hannibalt "A vörös sárkány" első megfilmesítésében, az 1986-os "Embervadász"-ban. Parker pedig "A vörös sárkányban" játszotta Molly-t.
- A filmben Mirren megjegyzést tesz magára, hogy ő a királynő. Ez igaz, hiszen több filmben eljátszotta ezt a szerepet. :)
- Mary-Lousie Parkernek nagy napja volt a film a bemutatója, hisz sok országban együtt mutatták be másik filmjével, a R.I.P.D.-del, amit véletlenül nem az első Red rendezője forgatott le, Robert Schwentke? De!



2013. november 10., vasárnap

2 Guns - 2 Kaliber (2013)


2 Guns - 2 Kaliber (2013)

Rend.: Baltasar Kormákur

A Buddy movie ismérve, hogy a főszereplők a film végére jól kiegészítik egymást.



Fősz.:
Denzel Washington - Robert Trench
Mark Wahlberg - Michael Stigman
Paula Patton - Deb
Bill Paxton - Earl

A film eredeti címe valószínűleg a két fegyverre utal, ami szembe fordul mindenkivel. A magyar cím pedig talán pejoratív jelentése, hogy két különböző kaliberű pacák a film főszereplője.
Ízig-vérig buddy movie. Lehet, hogy két különböző kaliberek, ettől függetlenül van bennük közös.

Megfelelő öltözet bankrabláshoz


Robert Bobby Trench (Denzel Washington) DEA ügynök és éppen beépülve dolgozik. Egy feladata van; lebuktatni vagy megbuktatni Papi Greco-t (Edward James Olmos). Az utolsó lépések vannak hátra, amikor a segítségét belső harcok miatt megölik. Ettől függetlenül be akarja fejezni a melót. Erre esküdött fel.

Michael Stig Stigman (Mark Wahlberg) tengerészgyalogos, fontos és titkos küldetésen vesz részt. Egy drogbárót kell valahogy belehajtani egy leszámolásba, némi lopással fűszerezve. Michael kényszerű szövetséget vállal Robert-tel, miközben egyikük sem tudja; a másik beépített ügynök.

- Akkor mi most egy oldalon... ülünk?


Az egyetlen módja, hogy kiugrasszák a nyúlat a bokorból, az egy bankrablás, ahol meglovasíthatják Papi pénzét. Drogkartellek vezetőinek félrerakott pénzére nem vonatkozik a biztosítás.
A rablás sikeres, sőt, jóval felülmúlják magukat a srácok. Sikeresen emelnek el 40 milliónyi dugipénzt, csak az a baj, hogy nem Papi pénzét teszik magukévá, hanem a CIA titkos mézesbödönét csapolják meg, aminek következtében néhány öltönyös rájuk száll.

Hogy teljes legyen az öröm, mindkét beépítettet átverik kicsit. Bobby-t a szeretője, Stig-et pedig a megbízó felettesei. Innentől versenyfutás lesz az életük, mert mindenki a hatalmas zsetonra utazik.

Paula Patton, Washington - Mert kell egy jó nő is.


Baltasar Kormákur filmje nem akciósabb, mint más akciófilmek. Pár nagy durranás, mégsem lesz olyan nagy durranás. Korrekt akciófilm, lagymatag lövöldözések, jellemábrázolás, csipetnyi humor. Jól szórakozhatunk rajta, ha nem várunk túl sokat. A sok átverés egy idő után kiszámítható és uncsi.
Erős pozitívum a szereplőgárda, amiben olyan nevekkel találkozunk, mint Fred Ward, James Marsden, Bill Paxton.
Sokat dob a filmen, hogy Washington és Wahlberg párosa között működik a kémia. Bár a történetben nincs rá utalás, simán épülhetne rájuk egy hasonlóan pörgős folytatás.

Volt egy pont, ahol kísértetiesen emlékeztetett a film alapsztorija Whalberg egy remek akciófilmjére, az "Orvlövészre". Legalább otthon volt a témában. Washingtonnak is ismerős lehetett a cselekmény, hiszen hasonló átverős mozi volt egy korábbi thrillere, az "Időzavarban".

42 millió dolcsi komoly végkielégítés
A film negatívuma, hogy az akciókra nem fektettek komoly hangsúlyt. Az a néhány lövöldözés hevenyészetten van összedobva. A végső leszámolás pl. túl gyors, a főszereplőinkért szinte izgulnunk sem kell, hiszen annyi az ellenség, hogy rendesen aprítják egymást. Gyakorlatilag elég hátradőlniük és kivárni a végét. A film közben van egy másik hasonlóan vértelen, kommandós lakásrohamozás. Denzel a kecóban oson, betörnek a katonák, Wahlberg kívülről fedez. Unalmasan van fényképezve, sterilre. Pár éve a Die Hard 4. részében azért már láthattuk, milyen egy jó lakás lövöldözés, amikor McClane először csap össze az ellenséggel. Itt ilyesmiről szó sincs. Néhány petárda, némi kóválygással.
Papi karakteréből sem hozzák ki a maximumot, pedig Edward James Olmos ennél sokkal jobb, komolyabb színész. Nincs egy markáns verőembere, pedig az alapelvárás a hasonló filmekben. Deb figurája pedig szerintem kicsit indokolatlanul lett kiírva, de kellett a drámai töltet. A film végére már senki "le se szarja".
Az szintén furcsa, hogy a CIA nagyon csúnyán van bemutatva, és az ellenségen kívül szinte nem is látunk rendőrt a filmben, pedig, ha ekkora balhék történnek a városban, azért arra rászakítanának egy komoly apparátust. Talán már nem fért volna bele a játékidőbe egy karakteres nyomozó, aki belecsöppen a történetbe, miközben főhőseink után nyomoz. Pedig belefért volna egy kívülálló, hiszen a két kaliber gyakorlatilag a "másik oldalon" harcol.

Figyeld:
- csirke-céllövölde
- Paula Patton bikavadító, Bill Paxton tenyérbemászó
- A ritmikus vágások szépek, hangulatosak

7/10

2013. november 4., hétfő

Bikinivadászok - Private Resort (1985)


Bikinivadászok - Private Resort (1985)

Rend.: George Bowers

Fősz.:
Ben - Rob Morrow
Jack - Johnny Depp
The Maestro - Hector Elizondo




Szinte minden sztárnak van film kriptonja. Depp-nek a Bikinivadászok az.























Erre a filmre mondom azt, hogy videótéka szökevény, vagy VICO szintű szórakozás. Nem éri meg az időt, amit rászánnál. Szar, szemét, szar.

Johnny Depp második filmje előkelő 4.9-et kapott az imdb-n, de szerintem ezt a pontszámot még húsz éve szedte össze, mielőtt létrejött volna az oldal. A film két kisstílű egyetemista kalandjait meséli el, Florida egyik fényűző hoteljében, miközben folyamatosan nőket akarnak meghágni. Párhuzamosan megismerünk egy ékszertolvajt, aki középkorú nők kirablására specializálta magát. Nem egy észlény, ellenben gizda és erőszakos.

Ostoba, olcsó humor jellemzi a filmet. A 4.9 erős túlzás, szerintem.
Rob Morrow a "Gyilkos számokban" már befutott színész, de ez a film az első filmes munkája volt.
Tipikus cicis mozi. Folyamatos vetkőzések, popsirázások, ripacs alakítások. A történet buta. Gyakorlatilag viccesnek szánt jelenetek laza összefűzése.

Az egyik legkínosabb pl. amikor a fodrász és a hotel biztonsági főnöke összeverekszik a liftben. Biztos viccesnek gondolták...
A "Rendőrakadémia" egyik sztárja, Leslie Easterbrook is feltűnik pár meztelen jelenetben.
A rendező, George Bowers kissé visszaesett a filmes szamárlétrán, mert ez a film volt az utolsó rendezése, ezek után már csak vágóként dolgozott. 2001-ben dolgozott legközelebb Johnny Depp-el, hiszen Bowers vágta "A pokolból", című képregény horrort.
A film "Nyereménynyaralás" címmel is ismert. Mondjuk ez többet elárul a filmről, mint a direkt szexisebb "Bikinivadászok".


20% - de csak a csöcsök miatt.


Figyeld:
- Egyértelmű nyolcvanas évek fíling. Mind színvilágban, mind a frizurákban. A legtöbb popsi nem is kerek.
- Johnny Depp szemtelen és fiatal. Szemtelenül fiatal.
- Siralmasan buta párbeszédek.
- Ford Fairlane is feltűnik pár jelenetben



Thor (2011)

Thor (2011)
Thor

Thor szó szerint odabasz az asztalra, ha elege van...


Rend.: Kenneth Branagh, Joss Whedon

Fősz.:
Thor - Chris Hemsworth (Cabin in the Wood, Bosszúállók)
Jane Foster - Natalie Portman (Leon, a profi, Fekete hattyú)
Loki - Tom Hiddleston (Hadak útján, Éjfélkor Párizsban)
Odin - Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak, Hannibal)
Erik Selvig - Stellan Skarsgard (Good Will Hunting, Ronin)
Coulson ügynök - Clark Gregg

- Emelem kalap...ácsom a statisztákra.


Előkészítés:
Kenneth Branagh gyermekkora óta nagy rajongója volt a Thor képregényeknek, így nem volt kérdés, hogy vállalja e, legalábbis részéről. Az teljesen mellékes, hogy főleg Shakespeare feldolgozásokat készített vagy nem túl sikeres drámákat, thrillereket. Miután a Marvel stúdió letette mellette a voksát, meglepték egy hatalmas csomaggal, amely tartalmazta az összes Thor képregényt, hogy a rendező felelevenítse emlékeit és naprakész legyen a mítoszból. Kenneth Branagh végül azért is vállalta el a film készítését, mert amellett, hogy kipróbálhatta magát a blockbuster filmek világában, pontosan tudta, hogy Thor története teljesen olyan, akár Shakespeare V. Henrikje. Ez persze nem lett volna elég, az amúgy viszonylag kevés CGI-vel dolgozó rendezőnek, hiszen eddigi legnagyobb dobása a Frankenstein volt, ezért segítségnek még beszállt mellé Joss Whedon (Firefly), aki a sci-fi műfaj egyik kortárs fenegyereke és a Marvel studió támogatását élvezte.
Stan Lee, Jack Kirby és Larry Lieber voltak az eredeti képregény szerzői. A forgatókönyvet hárman dobták össze - Ashley Miller, Don Payne, Zack Stentz - J. Michael Straczynski és Mark Protesevich ötletei alapján. Szóval dolgoztak rajta páran.
Néhány apró problémát meg kellett oldaniuk, mint például a Bifrost híd külsejét, amely a képregényben leginkább tényleg az emlegetett szivárványra hajazott. A filmben a híd inkább emlékeztet a jégtáblák és áttetsző kristályok keverékére.
Natalie Portman-t csupán a rendező nevével tudták megnyerni a produkcióhoz. Natalie amúgy nem rajong a blockbuster filmekért, szeret a független filmes világban mozogni.
Tom Hiddleston, Branagh-hoz hasonlóan áttanulmányozta a képregénysorozatot, hogy többet tudjon meg Loki karakteréről. Loki figurája drámai karakter, belső vívódásokkal.
Mind a képregény és mind a film rengeteg momentumot emelt át a skandináv mitológiából.
Ezek mellett még arra is nagyon figyelni kellett, hogy a készülő egyéb Marvel filmekkel jól harmonizáljon a mozi. Bizonyos helyszínek pl. visszaköszönhetnek más, új képregényfilmekből.

Történet:
Áll a bál Asgard-ban. Néhány jégóriás belopakodik Odin palotájába és kegytárgyat próbálnak lopni. A lopást ugyan meghiúsítja az őrség, de Thor, Odin idősebb fia, néhány barátjával átmegy a jégóriások földjére Jotunheim-be, hogy megleckéztesse őket. A támadás nem túl sikeres és Odin megharagszik a forrófejű gyermekére, akinek köszönhetően ismét háború veszélyébe sodródik világuk. A végső atyai döntés: száműzetés a földre. Hatalmas dirrel-durral ez megtörténik.
Thor, miután hatalmas csinnadrattával földet ér, néhány kutatóba botlik, akik a furcsa fiatalember közelében maradnak, mert talán választ tud adni kérdéseikre, melyek felmerültek kutatásaik során. Közben Thor igyekszik visszaszerezni isteni fegyverét a Mölnirt, amely akár Arthur király legendás Excaliburje, csak annak a kezében használható, aki kiérdemelte. Ellenkező esetben képtelenség felemelni, így gyakorlatilag, amíg nincs gazdája, ez a világ legnagyobb papírnehezéke.


Loki, az öcsi, közben keveri a szart, csakhogy Thor-t a földön maradásra bírja. Gyorsan bebukik, mivel ostoba hazugságai könnyen lelepleződnek. Thor feláldozza magát, ami persze megtöri az "átkot", így erősebben, mint valaha, félisten szupermenként indulhat csatába a Jégóriások seregei ellen.

Látványos képregényfilm, de számomra nem volt túl izgalmas. Loki szarkeverése nem túl bonyolult, hamar bukik le. Thor pedig félisten; Mi baja lehet? Portman szép dekoráció. Az akciók nem túl eredetiek. CGI orgia, sok villámmal és füsttel. A színhelyek szépek, a zene remek.
Nekem ennek ellenére közepes szórakozás volt a film.



Miért?
- Talán mert nem vagyok otthon a skandináv mitológiában. Pl. Heimdall honnan kapja állítólagos hatalmát és ha olyan nagyon hatalmas, Loki hogyan tudja egy pillanat alatt lefagyasztani? Most akkor nagy hatalmú, vagy szerencsés kapuőr a srác, hogy eddig nem verték össze. És mi ez a kapu egyáltalán? Ha egyszer megnyitotta valaki, miért ne lehetne a pusztulása után ismét megnyitni?
Loki mitől lesz olyan mint Anakin Skywalker - azaz, miért lesz végletekig ellensége testvérének? Miért nem fogadja el, hogy ő egy mostohatestvér, de szeretik? Ülne le a seggére és falja a vadkant... Persze, ha nem lenne Loki, ki lenne az ellenség?
A végén a támadó robotot milyen energia hajtja? Vajon az "Álomháború"-ban Baby Doll ugyanannak a gyárnak a termékei ellen harcol a japán templomban, mint Thor-ék a kisváros főutcáján? Épp csak másik széria?
De mindegy is, hiszen Thor, elvileg egy isten fia. Akkor meg ki lehet neki ellenfél???
Szóval nem rágtam tövig a körmöm és nem is kötött le nagyon a mozi.

- Nézd, Sir Hopkins ránk nézett!!!


50%

Ha megnéznéd: T H O R

2013. november 2., szombat

Lovebox blog: A csöves története

A csöves története
Pontosan azt tette, amit az esze diktált és amit az átlagemberek tanácsoltak (Húzd meg magad!) neki a legtöbbet. Meghúzta magát.
Egy öreg panelház oldallépcsője alatt.
Azon gondolkodott, hogy vajon még melegíti-e a hátát a cső egy hónapig, ami az épület alatt futott keresztül.
Meg azon, hogy egy panellakás lehet öreg?
Több, mint húsz éve állt itt az épület, de valahogy gyermekinek tűnt a sok tényleg elszürkült téglaház között.
Valamikor neki is volt a házban lakása.
Még a válás és az alkoholizmus előtt. A baleset előtt.
Még AZ előtt...
Volt diplomája, jó munkája, mellékese. Egy felesége, egy szeretője, két kislánya.
Amikor a szerető szembesítette a feleségével, összeomlott minden. Tudta, hogy szar ember, így elfogadta.
Ment a lakás, ment a család, ment a kis Trabant is.
A válás kimondása után három héttel az ex neje hazafelé tartott a nagyszüleitől a két kislánnyal.
A jelentés szerint a jeges úton megcsúszott és belefordult a patakba, pont a híd korlátja előtt egy méterrel.
Egyetlen méter és a szalagkorlát megtartja őket.
Akkor most nincs itt, a meleg kuckóban, a lépcső alatt.
Szar ember volt; a feleségét nem sajnálta.
De a két kislány...
Nem volt éjszaka, mikor ne riadt volna fel nyöszörögve, hogy megmenthesse őket. Néha, álmában, mellettük ült és ő vezetett. Máskor a híd lábánál állt és két erős kezével taszította a helyes útra a piszkosszürke autócsodát.
Néha, amikor felriadt, lassan rázódott vissza a valóságba.
A lányokat szólongatta, remegve, lázasan.

Magára húzta az elrongyolódott plédet, amit egy kedves öregasszony bocsátott a rendelkezésére. Könnyei megdermedtek kérges arcán.
Háta alatt dohogva morgott a beton. Nagyon finom meleg bizsergette alulról.
Egy kislány ugrált indiánt utánozva a ház előtt.
A férfi addig követte a szemével, amíg el nem takarta a ház.
- Krisztikém... - suttogta magának. - Kislányom...
Azután megfordult, hogy aludjon és az álmokba meneküljön, ahol két keze erejével is képes megállítani az elszabadult halált.



Lovebox blog: Lesz*rom

Lesz*rom...
- Leszarom!
- Unom, hogy állandóan ezt mondod, ha valami nem érdekel!
- Mit vársz? Te mondod, én meg leszarom.
- De ez így nem lesz jó... Egy hónapja nem fekszel le velem. Kissé idegesít...
- Képzelheted, én milyen ideg voltam, három hétig. Most már leszarom. Szeretőm van!
- Megismételnéd?
- Nem. Egyszerre egy szerető elég...
- Nem viccelsz?
- Tán várod a poént? Egy hete van valakim.
- De most készültünk összeházasodni.
- És?
- Te hallod magad? Mi az, hogy és? Megcsaltál! Lefeküdtél egy másik palival...
- Mivel nem vagyok leszbikus...
- De így nem vehetlek el.
- Igazából leszarom. Szerinted hozzád akarok menni? Már egy ideje nem...
- Meg kéne beszélnünk...
- Pont azt tesszük. Éppen most beszéljük meg... De én elmegyek.
- De üljünk le.
- Változik attól valami? Semmi. Megyek a szeretőmhöz.
- De várj...
- Hagyjál már! HAGYJÁL MÁR! NEM ÉRTED?
- Vigyázz a lépcsővel... Csúszik.
- Leszaro... oooooooooooom! - Puff!
- Én szóltam.
- Ferenc, hívnád a mentőket? Azt hiszem, eltört a lábam...
- Leszarom!




Lovebox blog: Aranylövés

Aranylövés
Belopódzott a mozi mellékhelységébe. A "cucc" a zsebében lapult. Nagyon kellett neki, ezért nem ment haza, hogy belője az ereibe. A mozi pont félúton volt. A célnak megfelelt.
Nyár volt. Forró. Torka kiszáradt a szertelenségtől. Nagyon szertelen volt egy napja. Felvihogott saját szellemességén.
Ami kellett, az mind a zsebében lapult. Elővette a kanalat és belecsepegtetett a citromléből, ahogyan Kaffogótól hallotta. Kaffogó vitte bele. Kaffogó adott neki akkor drogot, amikor más már nem. Ennyivel tartozott.
Az ütött-kopott zippo öngyújtót a kanál alá tette, miután meggyújtotta. A benzines szag hamar megtöltötte az apró lyukat.

A kanál úgy volt meghajlítva, hogy jobban kézre álljon. Persze ehhez Uri Gellernek semmi köze nem volt.
Pár perc alatt végzett.
Az előre kikészített vattadarabkát a barnás folyadékba pottyantotta. Az megszívta magát. Ebbe szúrta a steril injekciós tűt.
Azután a vénájába.
Semmi szégyenérzet, semmi titokzatoskodás. Egyenesen a sebhelyes vénába, pedig rövid ujjú pólót viselt a hőség miatt.
Egy picit visszaszívta a vért, hogy lássa, eret talált, majd befecskendezte az álmok nedűjét.
Pillanatok alatt elszállt.


8 éves volt.
Kis kerékpárjával villámként cikázott az iskola salakos udvarán. Nyári szünet miatt a legtöbb pajtása éppen nyaralt valahol. Ő, részeges apa gyermekeként, otthon élvezte a vakációt. Az elsőt.
A kerékpárt a nagyanyjától kapta. Neki volt egyedül valamennyi felesleges pénze.
Egy rozzant négykerekű kerékpár.
Amikor megkapta, három hónapja, még csillogott-villogott. A három hónap alatt, amíg a suli első évét befejezte, teszem hozzá, kitűnőre, és a vakáció két hónapja alatt teljesen leamortizálta. Az egyik segédkereket, a balt, már egy hete elhagyta, ezért mikor gyorsan tekert, néha a másik irányba dőlt. Hosszabb távon ez az irányára is kihatott.
Most száguldozott a salakon és a lerakott kartondobozokat kerülgette. Ezeket a kis ABC mögül lopta. Eredetileg a tornaszertárból akart kivenni pár medicin labdát, de természetesen nem volt hozzá bejárása és a gondnok nem állt szóba kölykökkel.
A kerékpár csak vitte, vitte előre.
"Egyszer majd híres kerékpáros leszek!"

Hirtelen megütötte az anyag. Zihálni kezdett a melle. Szédült. Jó is volt, de valami, mélyen marcangolta.
"Nem lesz ez így jó. Ilyet még nem..."

11 éves.
Az apja temetése téli délelőttre esett. Az apja végül elment az anyja után. Már nem élt a nagyi sem, akitől a csodálatos kerékpárt kapta.
Anyai nagyapja vette magához, de már megbeszélték - Nagy szó... nagyapja közölte vele, hogy egy hónap múlva beadja egy árvaházba - hogy nem marad nála.
Egész éjjel rosszul aludt. Hányt. Semmilyen lehetőséget nem látott rá, hogy van valami jó is az életben.
Csak akkor nyugodott meg, amikor rágyújtott az öreg egyik erős cigarettájára. Kiült a kitárt ablak párkányára. A jeges levegő átjárta a vékony pizsamáját. Remegett, de szívta a cigarettát.
Furcsa volt, de pont ettől nyugodott meg a gyomra.
Amikor végzett, messzire pöckölte a csikket és bebújt a dunyha alá.
Az ablakot tárva hagyta.
Reggel egy rokon asszony csukta be, aki ráadta a fekete ruhát. Közben szép szavakat motyorgott a fülébe, nyugalomról, békéről és szeretetről, de egyetlen szavát sem hitte.
A nagyapja már elmondta, mire számíthat. Szeretetről nem beszélt az öreg.

A hányinger olyan hevesen tört rá, mint annak idején, az apja temetése előtti napokban. Eddig a kezében tartotta a kanalat, a másikban az injekciót. Most mindkettőt leejtette a földre. Két tenyerével megtámaszkodott a hideg csempén. Homlokát is nekinyomta a falnak. Fertőtlenítő és hányás szaga keveredett az áporodott testszag és dohányillat közé.
A hideg csempe nyugtatta, mint egykor a téli, jeges szél.
De nem annyira, hogy jobban legyen. Lassan csúszott az öntudatlanságba...

15​ éves.
Talán ő a legkeményebb srác az emeleten az árvaházba. A tanítók is tartanak tőle, pedig viszonylag nyugodt a természete.
Amikor bekerült, tizenegy évesen, halk fiú volt. Kezdetben a nagyobbak kihasználták gyengeségét. Egy ideig szökésen törte a fejét, de újra, meg újra visszakerült.
Egy este megelégelte, hogy olyan dolgokra kényszerítik, amiket sosem tett volna meg, ha anyja és apja él.
Egy sörösüveget eltört az udvar sarkában. Pontosan olyan vörös salakos, murvás udvaron ült, mint ahol valaha biciklizett.
A sört egy idősebb barátjától kapta. Valami Kaffogó nevű öreg rockertől. Kaffogó adta a tippet, hogyan bújjon ki az igából.
A sörösüveg nyaka jól simult a tenyerébe. A nyakat a koszos kabátja zsebébe rejtve felvitte a szobájába.
Zsiga, a 16 éves romagyerek már aludt az ágyán. Zsiga volt a legaljasabb vele. Lassan főlé tornyosult. Előhúzta a sörösüveg nyakát és az alvó fiú arcához tolta. Egyetlen percig csak állt, majd döfött.
Zsiga sikítva ébredt. Felugrott az ágyról és a fiúra támadt. Az ágyékon rúgta a megzavarodott romát. Zsiga arcán vér folyt le, a bal szemével egyetemben. A sörösüveg átszúrta és roncsolta a szemgolyót.
A felügyelő külön szobába zárja. Zsiga kórházba kerül, hosszú hetekre. Legközelebb fekete szemfedővel érkezik vissza a "házba", de addigra a fiú rendezte erőviszonyait és sakálokból sereget verbuvált.
Zsigában talán fortyog a bosszú dühe, de nincs lehetősége rá, hogy visszavágjon. Figyelik őket.
Egyszer összefutnak a folyosón. Zsiga kitér előle.
A fiú nagyon büszke. Úgy érzi magát, mint amikor a dobozok között legyőzte a szelet a kis biciklivel.

Térdre esik a csempézett padlón. Rángatódzni kezd a teste. Igyekszik visszavergődni a csészére. Közben elered az orra vére és összevizeli magát.
"Kaffogó, ez nagyon erős!" - cikáznak a gondolatai. Nem tudja hol van. Jelen és múlt összemosódik.

16 éves.
Amikor megszökött, Kaffogó vette magához. A kisszobában aludt két másik hasonló sráccal. Kaffogó velük végeztetett el olyan mocskos melókat, amikkel nem szennyezte be a kezét.
De szerzett kaját, drogot, piát és nőt. Csak egyszer kérdezte meg, miért hívják Kaffogónak. Hiba volt. A rockker a szart is kiverte belőle. Így rájött, hogy csak a háta mögött hívhatja így. De ettől még szerette a férfit, amennyire az apját szerette a verések előtt.
És Kaffogótól sokkal többet kapott, mint az öreg iszákostól.
Az első dugását is Kaffogó intézte.
A lány egy roma kiscsaj volt. Tizennégy éves és mint kiderült, nem csak a hormonoktól volt olyan tüzes, hanem valami betegségtől is, ami úgy égette pár nappal később, hogy azt hitte belepusztul.
Elkapott valamit tőle. Kaffogó először röhögött, de utána kidobta a kiscsajt a lakásból és szerzett orvosságot. Voltak ismerősei, akik a drogot hozták és voltak ismerősei, akik a medicinát.
Egy teljes hónapig lábadozott, de amikor egyszer piásan, este az asztal körül beszélgettek, azt monda a rockernek, hogy megérte a numera az egy hónapot. Kaffogó csak röhögött rajta, de nem vette zokon.

Minden izma elernyedt. A gondolatai vadvirágos réten jártak, árnyas tölgyek alatt, majd kiégett gyárépületek pókhálós pincehelyiségeiben.
Egym​ás után kihunytak a gyertyák az öreg gyár odvas mélyén.
Mikor az utolsó gyertyaláng is ellobbant a fiú előredőlve a vécén meghalt az aranylövéstől.
Mire rátaláltak a vér annyira a megült a lecsüngő felsőtestében, hogy a koránál kétszer idősebbnek tűnt. Olyanná vált, mint egy üszkös öregember.
A mentős, aki kiráncigálta az apró helységből utána percekig súrolta a kezét.
- Rohadt drogosok... - köpött a csapba.

A fiú élt tizenhét gyalázatosan keserves évet.