A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. október 6., szerda

Britney kontra Spears - Britney vs Spears (2021)

Britney kontra Spears - Britney vs Spears (2021)



Rendezte: Erin Lee Carr

A film Mafab adatlapja: Britney vs Spears (2021)

Megtekintés
: Egészen biztos, hogy felkapott darabja lesz a Netflix szolgáltatónak a franchise-ot jelentő énekesnő sorsáról mesélő dokumentumfilm - akár még a nem rajongók körében is - de szerintem, ha egy dokumentumfilm főszereplője csak archív felvételekben van jelen - igen, tudom, hogy a téma miatt nem sikerült vele kifejezetten a filmhez forgatni, hisz amikor a film készült, apja egészen biztos mindent megtett, hogy ne készülhessen el a doku - akkor igen komoly hiányérzetem lesz.

Először is, ez a poszt rendhagyó lesz több értelemben is.
Az első, hogy a filmről nem fogok írni túl sokat. Egyszerűen nincs rá szükség. Szentesi Éva megtette ezt a wmn női magazin weboldalán egy hosszú cikkben és az annyira jó sikerült, hogy gyakorlatilag, ahogy utána néztem a dokut, egyszerűen olyan érzésem volt, mindent, amit látok, már elolvastam a cikkben. Ez egyeseknek szpojler lehet, másoknak nagy segítség. Szóval, ha nem akarsz rászánni a film megtekintésére egy estét, szánd rá a nyolc percet, amit Szentesi szentelt neki (érted...) és letudtad az egészet.

Másról fogok írni. Érinteni fogja Nritney-t is, persze, de nem a szokásos béna filmleírásos cikket hozom, hanem egy kevésbé szokásos, béna írást, arról, amik eszembe jutottak a film megtekintése alatt és után.

1. Európaiként, sőt, magyarként annyi rálátásom van az amerikai jogrendszerre, amennyit a filmekből és a netes cikkekből, érdekességekből néha látok. Márpedig, az nem is sok, ellentmondásos is, és nyilván, köszönő viszonyban sincs mindig a valósággal.
Mostanában készült egy mozi egyébként arról a viszonyrendszerről, amibe Britney is került a gyámság miatt, illetve, egy hasonló témáról, amit még nem néztem meg, de ezek után erősen rákerült a listámra. A film mellesleg a "Fontos vagy nekem" és bár úgy olvastam, részben erősen elrugaszkodik a valóságtól, mégis vannak benne olyan részletek, amik reflektálnak a valóságra. 
Amerikában állítólag egy rabló beperelt egy férfit, mert amikor a rabló betört hozzá, bennragadt a garázsában és napokig kutyakaját kellett ennie. Nem néztem most frissen utána, de mintha megnyerte volna a pert.
Volt egy másik különleges eset is, amiben egy nő miután elbotlott egy kisgyerekben egy játékboltban, beperelte a boltot és megnyerte a pert. Az ügy szépséghibája az volt, hogy a gyerek az övé volt.
Ez a hír egyébként nem tudom, mennyire valós, de itt egy oldal, ahol megemlítik: stella awards
Bevallom, bár szkeptikus vagyok a hírrel szemben, mégsem merem eltagadni, hogy megtörtént, hiszen annyi mindent hallani az amerikai jogrendszerről és perekről.

Ezekből indultam ki, amikor azon lamentáltam, hogy egy huszas éveiben járó pop-ikont, hogyan tud gyakorlatilag fogságba ejteni a saját apja, miközben az illető élete reflektorfényben zajlik. A film persze tesz fel kérdéseket és ad válaszokat, a világ innenső felén számomra ez kimeríti az abszurd thriller fogalmát. Magam is láttam olyan filmet, amiben a főszereplő hiába bizonygatja igazát vagy épelméjűségét, egyszerűen a rendszerrel egyedül szembe úszni lehetetlen. Említsem itt meg pl. Frances Farmer, amerikai színésznő esetét, aki a negyvenes években került a csúcsra, hogy azután botrányos, korát megelőző bipoláris személyiségként (ebben azért nem vagyok biztos, de az életéről szóló filmben mintha kicsit túl impulzív személynek tűnne) az állam rátegye a kezét és bedarálja a színésznőt, akinek sorsárra egy lobotómia tett pontot, örökre kiölve belőle a valódi személyiségjegyeit. Ebből film is készült, Jessica Lange remek alakításával, 12 évvel az igaz Farmer halála után. (Frances, 1982)

Arra akarok tehát kilyukadni, hogy az eset, amelyről a film szól, számomra nagyon nehezen befogadható és a másfél óra alatt sem értettem meg tökéletesen, hogyan is lehetséges mindez. És nem kívánok áldozatot hibáztatni. Sőt, igazat adok Britney-nek, hogy ezt az ügyet érdemben kell kivizsgálni és ha csak kicsit is kiderül, hogy egy összeesküvés áldozata, amelyben apja és a holdudvar a tehetségéből szedte meg magát, igenis, börtönbe kell kerülnie néhány embernek. Az apjának mindenképpen.




2. Semmit nem tudok Britney Spears munkásságáról, így nehéz lenne abból az aspektusból boncolgatnom az életét, hogy ki ő, mit végzett és honnan jutott el, hová.
Britney Spears egy pop sztárocska számomra, aki legalább olyan húzónév lett a zeneiparban, mint Madonna. Csakhogy, Madonna karrierjébe könnyebben beleláttam, hiszen akkor lett nagy, amikor tini voltam. Az ő slágereit hallgattam, amikor pl. az ember zenei ízlése a legerősebben alakul és rögzül be. Ez olyannyira igaz, hogy a "Material girl" szövegét fonetikusan leírva megtanultam és együtt énekeltem Madonnával. Természetesen ez még az Internet előtt volt, amikor egy-egy dal szövegét csak a zenei világban dolgozók vagy akik perfektek voltak a nyelvből, azok tudták írottan megszerezni. Én persze örültem a saját macskakaparásomnak és amikor valami magazinban még néhány pikáns képet is találtam Madonnáról - egyen pl. nagyon szépen látszott, hogy mennyire buja ott lent - hát volt néhány nedves álmom vele. Meg néhány alkalom, amikor önkezemmel vetetettem véget az izgalmaimnak.
Britney pedig legalább 10-15 évvel ezután érkezett meg, amikor már nem nagyon foglalkoztam a zenei fejlődéssel, ellenben, vendéglátósként, hallottam mindent, amit a mainstream áramlat az arcunkba tolt. Volt, akit megjegyeztem, egy-egy nekem tetszó szám után és volt, a futottak még kategória. Számomra Britney ilyen volt. A megtestesült amerikai tini, nedves álom élő manifesztációja. Olyasmi, amire első klipjeiben még rá is játszottak, az iskolai környezetben forgatott kislányos kosztümökkel. Mert akkor még persze az is volt.
Azután teltek az évek és készültek a dalai és én nem foglalkoztam vele, csak hallgattam, ha szólt. Legközelebb, ami fontos hír volt vele kapcsolatban, az a fejleborotválós korszaka lehetett, ami nem tudom, mikor történt meg vele az életvonalán, de megkockáztatom, hogy az apja kb. ekkor kezdett rátelepedni. A film amúgy nekem ebben nem segített, mert ezt a részt simán meg sem említik a dokuban, pedig emlékszem, majd' két évre elegendő muníciót adott anno a pletykákra, meg a rosszul sikerült, villámházassága. Ha valamikor tehát szüksége lett volna egy erős, felügyeleti kézre, az akkor lehetett volna.
Nem tudom, ez azért nem került a filmbe, mert jóval a gyámügy előtt történt, vagy a film készítői direkt nem akartak olyasmit megemlíteni, ami egy hangyfasznyit is az apa oldalára terelné az egyszeri néző szimpátiáját.
Az sem tetszett, hogy volt, aki úgy szólalt meg, hogy befogta inkább a száját. Mintha úgy piszkálgatnának egy hangyabolyt, hogy az ablakból kiabálnak egy társuknak, hogy a botot merre dugja be és, hogyan rázogassa.
Gyakorlatilag ebben a dokuban senkit nem hallunk megszólalni, aki az események közepében volt. Még azok vallomásai is kevésnek tűnnek nekem, akik pedig egyértelműen ott voltak Britney mellett. Például, a gyermekeinek az apja. Ha valaki, ő biztosan ki tudta volna borítani a bilit, ennek ellenére, a legkeményebb eset, amit felemlegetnek és ami árnyalhatná a karaktereket, az egy összeveszés, amikor a nagypapa, Jamie balhézik egyet az unokákkal, ami miatt az apa, Federline távolságtartási végzést kér ellene. És ez szerintem csupán egy, azokból a konfliktusokból, amikre utalgatnak, de kerek perec nem kerül szóba. 
Engem is zavar, hogy egy olyan ember felett gyakorolnak gyámságot, aki ugyanakkor képes turnékat végigcsinálni, olyan kimerítő fellépéseket, amit csak igazán erős, elhivatott művészek képesek megcsinálni. Nem olyan lusta pacákok, mint én. De ha Britney képes ilyen erőfeszítésre, miért is kell meghajolnia a bíróság döntése előtt? Nyilván ezek is bonyolult kérdések, aminek kifejtésére egyszerűen nincs időnk.
Hallunk neveket, akik Britney pénzéből élnek, halljuk, kik ők, de mivel nem hajlandóak megszólalni a filmben - még szép, hogy a legtöbb nem, és ezért is gondolom azt, hogy van ott vaj a fül mögött - be kell érnünk a másik oldal véleményével, történeteivel, azonban, egy ilyen komplex történetnél ez csak egy kóstolónak felel meg számomra. Mert ez az ügy sokkal nagyobb, sőt, megkockáztatom, amit a filmben is megpedzeget valaki, hogy precedens értékű lehet. Márpedig, pont ez az oka, hogy erős hiányérzetem volt a pillanatok alatt elrepülő film láttán és várom a korrekt lezárást.
Mert, ahogy Britney is mondja egy hangfelvételen, itt valakinek bűnhődnie kell.

https://www.instagram.com/britneyspears/



A film befejezésében megtudjuk, hogy állítólag a duko befejezésének idején kérte Jamie Spears a gyámság eltörlését és közben megnézhetjük már Britney Instagram oldalát is, amin az énekesnő erősen szexuális tartalmú meztelen fotókat posztol magáról. Hogy ez is egy kifejezése annak, hogy ledobná béklyóit, vagy egyértelmű jele annak, hogy felügyelet nélkül megkérdőjelezhető döntéseket hoz karrierje során, mindenki döntse el maga.
És, bár negyven évesen kifejezetten tetszetős a teste, lehet guvadt szemmel lesni őt, szerintem, meglettünk volna nélküle is, mert az eset ismeretében kifejezetten zavarba ejtő, szerintem.

60%

2017. augusztus 11., péntek

Music: Guardians Inferno (2017)

Van rá példa, hogy bizonyos blockbuster mozik nem csupán a mozivásznon jelennek meg, hanem a vetítőtermeken kívül is aktív életet élnek.
A szereplők promóciókra járnak, a filmmel kapcsolatos tárgyak elözönlik az áruházak polcait. Egyes karakterek külön filmet kapnak, vagy csak vendégeskednek más mozikban.
Az Internet pedig teret ad annak, hogy sikeres vagy kevésbé ismert mozik kihasználják a nézők információ igényeit és magát, a mozifilmet egyéb videóanyagokkal támogatják meg, amellyel adott film kereteit tolják ki, esetleg egy egész mitológiát mélyítenek el.

A "Guardians of the Galaxy" stábja nem ment a szomszédba némi humorért, ezért a film házimozis kiadását sok egyéb mellett ezzel a zenei klippel pakolták meg.
A rövid zenei klippet James Gunn rendezte, aki a képregényfilm első, eddig forgalomba került részeiért is felelt, de nem egyedül, mert segítségére volt David Yarovesky is, aki  (Pusztán megelőlegezem, hogy sok, további rész fog még készülni!)

A zenés videóban helyet kapott néhány szereplő a filmből és David Hasselhoff is, aki már az első rész idején is kivette a részét a film sikeréből, hiszen az eredeti trailer és soundtrack egyik meghatározó pillanata pont egy olyan dal volt, amelyet ugyan eredetileg nem ő énekelt és a filmben sem az ő változata hallható, az átlagnéző mégis csípőből hozzá kötötte. Ez mondjuk Björn Skifs-nek kellemetlen, mert bár az ő változatát használták fel reklámozásra és a filmben, mégsem az ő hírnevét öregbíti a zene.

Az első részben elhangzó Björn Skifs nóta a Bleu Swede művésznév alatt.




A film trailere, ami megalapozta a hangulatot.


A David Hasselhoff féle változat az aranykorból.


A második részhez tehát meghívták Hasselhoffot, hogy kicsit bohóckodjon már egy retro, hetvenes évek stílusában készített zenés marhaságban, amelyben tiszteletét teszi többek között Michael Rooker, Zoe Saldana és Stan Lee is, meg páran még a fontosabb karakterek közül, valamint a rendező.
A zene fülbemászó és annak ellenére is szórakoztató, hogy ma már ilyesmire nem nagyon táncolnánk.

Guardians Inferno


Le a kalappal Hasselhoff előtt, aki képes magán is nevetni. (Lásd pl. Baywatch)

2015. június 25., csütörtök

Score: It Follows (2014)



Score: It Follows (2014)

Zene: Disasterpeace

Viszonylag ritkán szoktam méltatni filmzenéket, mivel szakmailag hozzá sem szagolok a zenekészítéshez - ez így visszás, hiszen filmeket sem rendezek, azokról meg mégis mennyit pofázok - és ezért azon kívül, hogy néhány jól sikerült darabért rajongom, sokat nem tudok elmondani az adott szerzeményekről, albumokról.

A Disasterpeace nevét abszolút nem ismertem korábban, ami munkájukat tekintve szerintem nekem ciki. Biztos vagyok benne, - direkt nem is néztem utána munkásságuknak - hogy van egy réteg, akik között kifejezetten kedvencnek számítanak. Most már például nálam is felrajzolták magukat egy képzeletbeli iskola táblára, hogy legközelebb figyeljek rájuk, hamarabb észrevegyem őket.

Gyakorlatilag nem tettek mást számomra a film alatt, mint megidézték kissé a nyolcvanas évek szinti-zenére aprító horrorfilmjeit, kicsit visszahozták Carpenter mester munkásságának hangulatát, és egyáltalán segítettek a képek alatt a frusztráló, nyomasztó hangulatot elmélyíteni, amire a téma miatt szükség volt.
Miért?
Mert alapjában egy átok és a szex körül forog az egész film, ami könnyen elvihette volna az egészet egy átlagos, "Szem", "Átok", vagy "Kőr" szerű tinihorrorba az egész megvalósítást, de nem így.


Disasterpeace zenéje hátborzongató, nem túl bonyolult és annak ellenére, hogy meghallgatás után egyelőre nem tudom visszadúdolni a meódiákat, azért a képek alatt zsigerig hatoló, fülbemászó dallamokról van szó.
Bemásznak a fülbe, tudatalattiba, a bőrünk alá.
Ha már a bőr alá, akkor simán az a vonal, ami "A felszín alatt" zenéjét is jellemzi. Igaz, az még elborultabb filmzene.

A Disasterpeace név mögött egy Rich Vreeland nevű videójáték zeneszerző áll. A Valami követ az első nagyfilmes megmérettetése és szerintem pont vágósúlyban van az úr. Még több munkát neki. Munkásságáról teljesebb képet ad a youtube, magam nem jártam utána.
Nekem bőven elég, hogy olyan számokat pakoltak a film score-jába, amik miatt hallgatásra érdemes anyagot kaptam.
18 nyomasztó szintetizátor zene, a viszonylag könnyedtől az egészen ijesztőig.


1. Heels (2:47) - Akár egy Halloween filmbe is befért volna, amikor Michael Myers megjelenik valaki mögött.
2. Title (2:17)
3. Jay (1:28) - A főszereplőt bemutató motívum kellemes, kicsit eklektikus futamokból áll. Borzongatóan jó.
4. Anyone (1:48)
5. Old Maid (2:32) - Gyorsabb ütemek. A képek alatt kifejezetten ijesztő.
6. Company (4:12)
7. Detroit (1:20)
8. Detritus (2:18)
9. Playpen (1:28) - A legjobb Carpenteres hagyományokat idézi meg.
10. Inquiry (2:20)
11. Lakeward (1:34)
12. Doppel (5:25)
13. Relay (1:52)
14. Greg (3:28)
15. Snare (0:59)
16. Pool (1:35)
17. Father (5:01)
18. Linger (2:20)

2015. április 6., hétfő

Fehér Zoltán - Patkódal

Fater hatvanadik születésnapján elhangzott a sokat változó, képlékeny Patkódal, melynek versszakaiban ismerősök kapnak néha egy-egy sornyi emléket.
Előadja Fehér Zoltán, aki jelenleg 2015.03.05.-én a Mákosguba étterem főpincére, de zenés fellépéseket is vállal mulatós műfajban.
Elérhetősége, ha esetleg zenészt szeretnél: Fehér Zoltán zenész


2014. július 23., szerda

Zene: Proclaimers - I'm Gonna Be (500 Miles) (1988)

Zene: Proclaimers - I'm Gonna Be (500 Miles) (1988)

Nem feltétlenül szeretek bele betétdalokba, de vannak kivételes esetek.
Egyik ilyen a Proclaimers - I'm Gonna Be (500 Miles) című dala, amely egy dal az összetartozásról.


Történetesen ez a klip első filmes megjelenése 1993-ra datálható, a Benny és Joon című romantikus komédiában. Főszereplők Johnny Depp és Winona Ryder.
Az együttes dala videoklipként 1988.08.16.-án mutatkozott be és John Booth rendezte.

Egy másik nagyon jó filmes feldolgozás, flash mob beütéssel pedig Dexter Fletcher romantikus filmjéből lett kiemelve, a "Sunshine on Leith"-ből. Fletcher inkább színészként lehet ismerős, olyan darabokból, mint "A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső" vagy az új "A három testőr".
Ha viszont rendezőként ilyen hangulatos darabokat tud összehozni, akkor kívánom, hogy inkább csak rendezzen!

Sunshine on Leith.
Főszerepben George MacKay és Antonia Thomas.

Enjoy!

2014. május 16., péntek

Top 10 Jerry Goldsmith filmzene a fantázia világából

Egyik kedvenc filmzeneszerzőm Jerry Goldsmith, aki 2004-ben, 75 éves korában hunyt el, azaz már tíz éve! Hiánya pótolhatatlan a filmes zene, a score univerzumában. Goldsmith használt nagy zenekart, szintetizátort, készített dalokat, és karmester is volt. Tanult Rózsa Miklóstól, aki szintén filmzenei legenda. Egyik fia, Joel Goldsmith apja nyomdokaiba lépett. Védjegye a lófarka volt. (de ez mellékes)

Goldsmith kedvenc munkájának a Total Recall-t tartotta, pedig ezen kívül még temérdek, 250 filmnek, sorozatnak készítette el a zenéjét, ezzel az egyik legtermékenyebb zeneszerzőnek számít. 18! alkalommal jelölték Oscar díjra és egy alkalommal megkapta azt a sikeres Ómen című horrorfilmért. Rengeteg egyéb díjra jelölték munkássága során és furcsa, hogy ezeknek nagy részét nem nyerte meg. (Leszámítva a BMI Film és TV díját, amelyet ahányszor jelölték, annyiszor meg is szerzett: 12 alkalom!)

Felsorolni is nehéz lenne, mennyi műfajban alkotott maradandót, az akciótól a westernen át a rajzfilmekig. Stílusjegyei felismerhetőek, munkáit néhányan koppintották.

Most 10 score-ját szedegetem össze, amik nálam a favoritok és van egy sejtésem, hogy ahogy haladok, ez a lista bőven bővülhetne.

1. Legend - Legenda (1985)

A filmet Ridley Scott hozta össze a "Szárnyas fejvadász" és a "Testőrbőrben" között, a fiatal Tom Cruise-zal és a mára teljesen mellőzött Mia Sara-val (Időzsaru, Meglógtam a Ferrarival). A forgatókönyvet William Hjortsberg írta és ha neve nem ismerős, azt tudni kell róla, hogy az ő regényéből készült a kultikus "Angyalszív" című dráma. ennek ellenére nem sok munkáját filmesítették meg.
A Legenda egy fantasy, melyben Jack, az erdő önjelölt lovagja szerelmét azzal bizonyítja a szertelen Lili hercegnőnek, hogy megengedi, hogy megsimogasson egy egyszarvút, amely a tiszta világosságért, ártatlan szeretetért felel és emberi halandó elvileg nem érintheti. Lili megfogdossa a pacit és e nyugodt pillanatot kihasználva a gonosz Sötét nagyúr (Tim Curry) csatlósai mérgezett nyíllal sebzik halálra az utolsó egyszarvú pár egyik tagját. A másikat később elrabolják, Lili hercegnővel egyetemben, így Jackre és erdei barátaira hárul a kiszabadításuk, különben a világok Frozen szerű állapotba kerül.
A zenei anyag szerintem az egyik legcsodálatosabb score, amit valaha készítettek és érdekes, hogy az Európai változatban hallhatjuk, mivel az Amerikai piacra egy olyan változat készült, amelyet a nem kevésbé ismert formáció, a Tangerine Dream készített.


A fent megnyitható youtube elérésen belehallgathatsz a zenei anyagba.

2. Warlock - Warlock (1989)

Steve Miner rendező munkássága igazi hullámvasút, bár túl magas csúcsokat nem találunk benne. Horrorfilmekkel kezdte és szép lassan átcsúszott a tévésorozatok világába. Ez a fantasy és horrorelemeket felvonultató film még a korai, jobb munkéi közül való. A Warlocknak később készültek elhanyagolható folytatásai, de azokban még kevésbé ismert rendezők és zeneszerzők dolgoztak. Goldsmith egy nagyon finom score-t készített a boszorkányt (Julian Sands) üldöző vadász (Richard E. Grant egyik legjobb alakítása a kommerszen belül) és a fiatal, véletlenül a hajszába keveredő, jelenkori szingli csaj (Lori Singer) köré, kísérteties motívumokat felhasználva. A főmotívum remek, a feszültség érezhető, élvezetes.


3. A sorrend a Legenda után variálható, ezért legyen a harmadik kedvenc a mester kedvence is egyben.

Az emlékmás - Total Recall (1990)

Philip K. Dick összeesküvés-elméletekben és paranoiás regényekben utazó írónak egyik erős történetéből készült ez az akció sci-fi, mely elsőre véres darálásnak tűnhet, de kis odafigyeléssel egy rendkívül összetett elmejáték, melynek a befejezése sem teljesen megnyugtató.
Douglas Quaid (Arnold Schwarzenegger) unalmas nyárspolgár melós életet él gyönyörű felesége (Sharon Stone) oldalán, érezve, hogy ennél többet szánt neki a sors. Egy menőnek számító agyászati beavatkozásnak köszönhetően a mókuskerék rohangálás közbe be tudna iktatni egy kis fantázia vakációt, de az eljárás lefolytatása közben beüt valami gebasz és onnantól kezdve Quaid élete állandó menekülés lesz, mert valamiért mindenki rá vadászik, beleértve a feleségét is. Quaid válasz keresés közben eljut egy külső gyarmatra a Marson, ahol kiderül, hogy a múltjában sötét események, erők bújnak meg és végül már ő sem tudja, kinek higgyen a felkínált válaszok közül. Paul Verhoeven rendezte ezt a pörgős sci-fit és Goldsmith zenéje tömény akciómuzsika, nagyon kevés időt hagyva a pihenésre.



4. Szörnyecskék - Gremlins (1984)

Gyermekkorom egyik kedvenc "gyermekfilmje", amelyben apuka stikában édes kis kedvencet vásárol kamasz fiának a kínai negyedben, ám nem figyel eléggé a felhasználási feltételekre, aminek köszönhetően a kis kedvenc ivadékai vérengző manókká lesznek, frászt hozva az egész kisvárosi közösségre. Ennyi bőven elég is erről a klasszikus rémmeséről, és Goldsmith pár évvel később elvállalta a folytatás zenéjét is. A Gremlins témája egyszerű és nagyszerű. Ha egyszer megjegyezted, kitörölhetetlen lesz az emlékezetedből. Joe Dante rendező Spielberg produceri felügyelete alatt készítette el filmjét, amely eredetileg sokkal komorabb hangvételű lett volna, sok vérrel. a készítők véleményei nem egyeztek, végül egy sokkal család barátabb moziban állapodtak meg és lehet, hogy ennek is köszönhető a film kultikus szeretete. A folytatás már sokkal színesebb és komolytalanabb, ezért az igazi rajongók nem is nagyon vesznek róla tudomást.



5. Star Trek: A mozifilm - Star Trek: The Motiun Picture (1979)

A Star Trek sikeres sorozat volt - viszonylag sikeres - a hatvanas években, majd masszív rajongói bázisa lett, ami ugyan a sorozat felélesztésére a tévében nem volt elég, de meglovagolva a Star Wars sikereit, egy mozifilmre való pénzt össze tudtak neki grundolni. A mozis változat sorozattá terebélyesedett, annak sikere pedig egyéb, Star Trek univerzumban játszódó szériákat keltett életre. Nekem nem a kedvencem, -talán mert az akció helyett sokkal inkább a filozofálgatás mérvadó ebben a történetben - de ha már Goldsmith fantasy, sci-fi válogatás, mindenképpen itt a helye. A főmotívum azonban nem Goldsmith munkája, hiszen azt a tévésorozatban már kitalálták.


6. A majmok bolygója - Planet of the Apes (1968)

A filmtörténet egyik legfontosabb sci-fis témáját feldolgozó - az evolució változásai, az ember kontra törzsfejlődés - film írója a francia Pierre Boulle, akinek tarsolyába még belefért egy másik klasszikus darab, "A híd a Kwai folyón" című háborús dráma. A Charlton Heston nevét felhasználó elvileg ponyvának készült sci-fi dráma kultikus szintre emelkedett és a sci-fi filmtörténet szerves részévé vált a folytatásoknak és egyéb változatoknak köszönhetően. Egyelőre mégis a sorozat legemblematikusabb jelenet az első rész vége, amikor a főhős rádöbben, hogy hol van... (Ha nem láttad, nem szpojlerezünk)
Néhány űrhajós "eltéved" a világűrben és egy eléggé primitívnek tűnő bolygón kényszerül leszállni. Első találkozásuk az őslakosokkal azt sejteti, hogy az emberi faj még itt nem érte el a civilizáció csúcsát, ám ekkor ruhába bújt majmok jelennek meg, így felborul minden, amit űrhajósaink hittek. Az emberek azok, akik ezen a bolygón megrekedtek egy szinten és a majmok szárnyalták túl őket.
Goldsmith kissé eklektikus zenét komponált a filmhez, néha kifejezetten embert próbáló darab. Nem véletlenül, hiszen a téma miatt nyomasztóra kellett készíteni. sikerült.



7. Ómen - The Omen (1976)

Richard Donner nagyon színes filmes tablót állított fel, mint rendező és ebbe belefért egy kőkemény horror, amelyhez Goldsmith szerzett őrjítő zenét, mely elhozta neki a legjobb filmzene Oscar-díját. A Gregory Peck alakította nagykövet titokzatos és baljóslatú körülmények között adoptál egy csecsemőt, saját elhunyt babája helyett és erről senkinek nem szól. Csakhogy, ahogy a gyermek cseperedik, egyre több haláleset történik körülötte, míg végül kiderül a néző és az apa számára, hogy maga az antikrisztus az, akit igyekszik felnevelni és hatalmával a világra szabadítani. Vajon képes e meggátolni, hogy maga a gonosz uralja majd a világunkat?
A filmből a két legemlékezetesebb momentum a brutális halálesetek és a latin szavakat kántáló karének, amely Goldsmith egyik legerősebb munkája.

Csak akkor hallgasd meg, ha jó a szíved. Azért kapcsold fel a villanyt.

8. A NIMH titka / Rémmese - The Secret of the NIMH (1982)

Bár Goldsmith más animációs filmeken is dolgozott, ez a darab, ami a fanatsy témakörét kimeríti és mint felnőtt film is megállja a helyét. A szereplők kisállatok, főleg egerek és sajnos olyan rég láttam, hogy már nem emlékszem, mi is az a NIMH, viszont kedvet kaptam hozzá, hogy újra nézzem és ebben a gyönyörű muzsikának is van szerepe. Don Bluth első nagyfilmje, megelőzve a kedves "Az őslények országát" és a musical beütésű "Anasztáziát".


9. A nyolcadik utas: a halál - Alien (1979)

Ridley Scott horror-sci-fi-je köré mára teljes univerzum épült és ennek a filmnek köszönhetően lett egy időre Sigourney Weaver akciósztár. A filmet bizonyára ismered. Goldsmith zenéje nyomasztó, félelmetes és elég sok változatban készült el, hogy a dvd változaton még alternatív hangsávra is fussa. Talán nem nagyon lehet dudólható darabot kiemelni az eredeti zenéből, viszont a filmet tökéletesen kiegészíti és magában hallgatva rád hozza a frászt. Bizonyos motívumok később visszaköszönnek a "Gyilkos bolygóból", melyről itt írtam: Outland.




10. A múmia - The Mummy (1999)

Annyi más címet írhattam volna, míg végül tizediknek ezt a kalandfilmet választottam, mert a zenei motívumok elég erősek és ha szereted a filmzenét, valószínűleg erre emlékszel és ha meghallod, már a motívumokból felismered: ez bizony a Múmia!!!
A második részre nem hívták vissza a zeneszerzőt, ami szerintem öreg hiba.



Azt hiszem, Goldsmith simán megér majd egy másik tízes listát, hiszen elég műfaji film maradt még, amihez zenét szerzett. Talán nem ilyen emlékezetesek, de jellegzetesen Goldsmith munkák.

2014. április 8., kedd

R.I.P.: Elhunyt Mickey Rooney (1920-2014)

Elment egy legenda.
No, talán nem éppen nálunk számított annak, de az egyetemes filmtörténetben azért nyoma fog maradni.
Mickey Rooney - wikipédia
Mickey Rooney - imdb

Rooney Joe Jule Jr. néven látta meg a napvilágot, New York, Brooklyn negyedében, 1920. szeptemberének végén, 23.-án. Gyerekszínészként kezdte - sőt, nem nagyképűség kijelenteni, hogy ő volt a filmgyártás első gyereksztárja. 93 éve alatt végigkísérte a mozi világát a húszas évek némafilmjeitől, egészen az új évezred CGI világáig. Ha mozi, akkor ő mindent látott.
Olyan sztárokkal dolgozott együtt, hogy felsorolásuk kitenne egy filmes könyvet.
A második világháborúban tevékenyen részt vett, két évig volt a fronton, majd visszatért a film bizniszbe és szerencséje volt, mert benne tudott maradni.
Amerikai filmek mellett néha vállalt Európai mozikban is szerepet. Egyik kedvenc mozim tőle a "Belfagor a pokolból", melyet Ettore Scola rendezett és Vittorio Gassman mellett alakíthatta a minden lében kanál, gonosz kis ördögöt, Adramalek-et.
Rooney nyolcszor kötött házasságot és hétszer vált el. Filmjeivel megkeresett hatalmas vagyona (1965-ben kb. 3 milliárd dolláros vagyona volt!!!) ráment a válásokra.
Leghíresebb neje Ava Gardner és kilenc gyermek apukája.
1944-ben együtt játszhatott a gyermek Elizabeth Taylor-ral a "A nagy derbi" című filmben.
Legszomorúbb és legaktívabb házassága Carolyn Mitchell-el zajlott, mert bár alig hat évük volt a fiatal színésznővel, négy gyermeket kapott tőle.
19 évesen Ifjúsági Oscar-díjra jelölték, melyet megkapott Deanna Durbin-nal megosztva. Még négy esetben jelölték szerepért a díjra, míg végül 1983-ban életmű díjat kapott a munkásságáért.
Még Laurence Olivier is elismerőn nyilatkozott munkásságáról, tehetségéről.
Egy arccal kevesebb a vásznakon és egy arccal több a mennyek gyöngyvásznain.
Isten veled, Adramalek!
Egészen biztos nem a pokolban vagy most!




2014. február 19., szerda

Magyarítás: Alice csodaországban - zene: Danny Elfman

Alice csodaországban





Dal
: Alice csodaországban (Tim Burton, Danny Elfman)

Ó, Alice, kedves hol jártál?
Oly közel, távol, hol voltál?
Mit hallottál, és mit láttál?
Alice, Alice, kérlek, Alice!
Ó, mondd el apró vagy vagy nagy?
Egyet próbálj, és mindent majd!
Bár hosszú, járd be az utad!
Alice, Alice, ó, Alice

Hogy tudhatnád, hogy ez nem az?
Te válassz ajtót és utat,
Tán érdemes lesz eljönnöd
Egy másik nap, másik nap!

S mind mit látsz csak káprázat,
Az álmokban mást nem láthatsz, ó, Alice?

Ó, találsz-e majd kiutat?
Ó, találsz-e majd kiutat?

Nincs idő a könnyekre!
Nincs idő a könnyekre!

Nincs idő a könnyekre!
Nincs idő a könnyekre!

Száz ajtó van - Hogy válasszál!
Sokat nyertél, de veszthetsz már!
Ezer felé látsz kiutat,
Idő lejárt, idő lejárt!
Vigyázz, ne veszítsd el fejed,
Tudod, Doormouse mondta neked… Alice!

Ki fogja húzni a kezét?
Wonderland milyen messze még?
Megérti majd e tanmesét?
Alice… Alice… Ó, Alice

Ó, találok e kiutat?
Ó, találok e kiutat?

Megjegyzés: 
(Az Alice csodaországban című Tim Burton film főcímdalának - szerezte Danny Elfman - magyar szövegre ültetése, lehetőség szerint megtartva az eredeti dal értelmét és szótagszámát.)

2013. október 15., kedd

Nick Hornby - 31 Dal (gyűjtés)

Nick Hornby: 31 Dal



Ha kedveled Nick Hornby munkásságát (Pop, csajok, stöbbi, Egy fiúról), előbb-utóbb bele fogsz botlani ebbe a rendhagyó könyvébe, amely gyakorlatilag 31 dal ajánlója, amit Hornby az életének a részének tekint. Dalok, melyek valamikor fontosak voltak neki, melyek nem hagyták nyugodni.
Az alig 170 oldalnyi munka tehát közelebb áll a zenekritikához, mint egy regényhez. Ezek után tényleg várható Stephen King bevásárló-listája.

Nincs kedved elolvasni Hornby könyvét?
Nem kötelező, de ajánlott.
Ettől függetlenül a dalokat összeguberáltam, mert engem érdekelt, mire izgul a szerző. A könyv magyar forgalmazásban kapható.
Mellékelem a dalok címét és ahol megtaláltam, ott a klippet is:

1. "Your Love Is The Place Where I Come From" - Teenage Fanclub



2. "Thunder Road" - Bruce Springsteen



3. "I'm Like A Bird" - Nelly Furtado



4. "Heartbreaker" - Led Zeppelin



5. "One Man Guy" - Rufus Wainwright



6. "Samba Pa Ti - Santana



7. "Mama You Been On My Mind" - Rod Stewart



8. "Can You Please Crawl Out Your Window?" - Bob Dylan



9. "Rain" - The Beatles



10. "You Had Time" - Ani DiFranco



11. "I've Had It" - Aimee Mann



12. "Born For Me" - Paul Westerberg



13. "Frankie Teardrop" - Suicide



14. "Ain't That Enough" - Teenage Fanclub



15. "First I Look At The Purse" - J. Geils Band



16. "Smoke" - Ben Folds Five



17. "A Minor Incident" - Badly Drawn Boy



18. "Glorybound" - The Bible



19. " Caravan" - Van Morrison



20. "So I'll Run" - Butch Hancock and Marce La Couture


2013. szeptember 17., kedd

Alan Silvestri zsenialitása: The Croods

Egy szerintem eltalált, zseniális filmzene a Croodék című, ősemberes animációs filmből. Alan Silvestri már megmutatta, hogy tud felejthetetlen lenni, olyan zenékkel, mint a Predator vagy a Vissza a jövőbe zenei anyaga.
A "Smash and Grab" a "The Croods" album legerősebb tétele. A film képeivel együtt eszméletlen jelenetsor, ahogy a család egy tojást igyekszik biztonságosa ellopni, hogy meglegyen a napi betevő.
Ha láttad a filmet, erre emlékszel, az biztos.
Ha még nem, keresd!
Most pedig élvezd!