A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wes craven. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wes craven. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 5., péntek

Sziklák szeme 2. - The Hills Have Eyes Part II (1984)

Sziklák szeme 2. - The Hills Have Eyes Part II (1984)


Rendezte: Wes Craven 

A film Mafab adatlapja: The Hills Have Eyes Part II (1984)

Megtekintés: Nem igazán. Még akkor sem, ha Craven első számú rajongója vagy.

Miért?
Mert bármilyen középszerű is néhány korai munkája - ötlet, támogatás vagy pénzhiány miatt - ezen a filmen egyértelműen érzed, hogy valami nagyon nincs rendben vele, ha egy kicsit is van érzéked a mozihoz. Én éreztem valami hasonlót és ebben megerősített az is, hogy utána olvasva megtudtam, hogy maga Craven is elhatárolódott ettől a filmjétől.
A film a korai slasher horrorfilmek egyik fércmunkája, bugyuta történettel, logikátlan, erőltetett húzásokkal. Tényleg az a fajta mozi, amit miközben nézel, érzed, hogy nem méltó a "gazdájához". Ha ugyanabban az évben a Rémálom az elm utcában nem lett volna akkora siker. Craven nem kapott volna a gyártó stúdiótól elég pénzt, hogy befejezze a forgatást, pedig akkor már a film közel kétharmada dobozban volt, csak valahogy elveszett a kohézió...

Kb. nyolc évvel az első rész eseményei után vesszük fel a történet fonalát. Bobby (Robert Houston) alig élte túl a családját érintő mészárlást és azóta is pszichiáterhez jár, hogy megszabaduljon félelmeitől. Ruby (Janus Blythe) akinek a családja kannibálként élt a sivatagban, azonban miután segít Bobbynak elmenekülni a sivatagból, viszonylag könnyen beilleszkedik a városi életbe és egy baráti társasággal motorversenyre készül.
Nálam már itt elvérzett a történet, hiszen Ruby először is miért maradt Bobby közelében az eset után? A túlélők nyilván elmesélték menekülésük történetét az események után, mégis olyan, mintha ennek nem lenne nyoma a filmben. Eleve, a baráti társaság, akik elvileg Bobby cimborái, miért nem ismerik Ruby történetét? Ruby később a film alatt meséli el, hogy mi történ nyolc évvel korábban. Az egész olyan összecsapott. Mintha az lett volna a cél, hogy valami kierőszakolt okkal visszatérhessünk az első rész helyszínére, de valami ostoba erőltetett ok miatt, nem teljesen új történetet mutatunk be - lett volna rá mód - hanem az első rész szereplőit, eseményeit szuszakolnánk rá a nézőre, hogy lineárisan folytatódjon a történet. Erre mi szükség?
Főleg, ha később a Ruby szál olyan kurtán kerül lezárásra. Arról nem is beszélve, hogy az előkerülő új gyilkos szereplő semmilyen formában nem került említésre a korábbi részben, így ez is megtöri a folytonosságot.
Erőltetett és buta.

Bobby tehát idegrohamot kap, így nem megy versenyre készülő barátaival, csak Ruby. A szereplők a tipikus klisés fiatalok. A vicces feka, az állandóan negatív csávó, a könnyű vérű lány, a sportos hősszerelmes és jelen esetben a vak szöszi, mint Final Girl. Aranyosak, hogy elviszik magukkal a motorversenyre, hiszen majd hallgathatja a motorok zúgását. Mindegy, a csapat többé-kevésbé össze van szokva. Nekem nagyon csak az állandóan negatívkodó gyerek lógott ki. Megszokhattuk, hogy mindig van a filmekben legalább egy ilyen karakter, akinek semmi sem jó, aki senkit nem kedvel, aki mindig beszól valamit, amivel elbassza a bulit, de ettől függetlenül, következetesen, majd' az összes hasonló és egyéb moziban, amiben több főt számláló csoport a főszereplő, egyszerűen kell egy ilyen "Janka néni" figura.
Ruby egészen szépen elvan a társasággal és egyáltalán nem látszik rajta, hogy korábban - igaz nyolc éve már (elmúltnyolcév) - de együtt élt egy kannibál törzzsel. Sőt, talán a vak lányt leszámítva ő a legkonszolidáltabb tagja a társaságnak.
A motorverseny természetesen nagyon messze is van, meg a nyolc fős brigád egyetlen tagja sem állította előre az óráját, így menet közben jönnek rá, hogy ha a spécin feltuningolt motorjaikkal szeretnének díjat és pénzt szerezni, kb. egy órányi utat kell levágniuk, na hol máshol...? A sivatagon keresztül!
Mondjuk ez még jópofa oknak mondható, csak erőltetett.
A kisbusz lefordul a sivatagos, köves útra a figyelmeztető táblák ellenére, a többit kiszámolhatod. Mondjuk, az is fura, hogy veszélyre figyelmeztető táblákon kívül semmi nyoma, hogy esetleg az amerikai nagybácsi bármilyen formában azon a környéken rendet tartana és védené adózó állampolgárait.

Egyáltalán nem logikus, hogy a két motoros fiú a vélhetően veszélyes gyilkos után vetik magukat a motorjaikkal. Ahogyan borítékolható, ez egy olcsó dramaturgiai fogás, hogy a csoport szét legyen széledve. Azért, amikor a kannibál gyilkos szinte leiskolázza a fiúkat terepmotorozásban, azért az erős.

Az első rész kopasz Plutója mellett (Michael Berryman) megjelenik a Kaszás (John Bloom) becenevű legnagyobb tesó és ők ketten röhejesen ötlettelenül és hiteltelenül elkezdik lemészárolni a szereplőket, beleértve Ruby-t is, aki viszont egy ideig derekasan állja a sarat és meglepően tökösen verekszik meg az egyik beltenyészet tesóval.

Az egész filmen érződik az olcsóság szag. Annak idején az első rész egészen jól muzsikált. Viszont olyannyira nem volt ötlet egy kerek történethez, hogy a játékidő elnyújtása miatt még az első részből is kellett pár perc flashback-et átemelni és többek között ez az oka, amiért Bobby figurája helyet kapott a film elején. Ha már az első részt vele zárták és a menekülésével, kénytelenek voltak belepakolni ide is, hogy a néző emlékezzen, mi volt korábban. Viszont a színész nem volt oda az ötletért, hogy ismét a sziklák között rohangáljon - mostoha körülmények a sivatagi forgatás során - ezért leszögezte, hogy a karaktere rövid úton kiszáll a meséből, így a pánikroham utáni búcsúzásban maradtak, mert annak leforgatása volt a legegyszerűbb. Mint korábban írtam, ha Freddy Krueger figurája nem elég nagy siker, ezt a filmet nem fejezik be. Utólag Craven sem nagyon értette, minek vágott bele a forgatásba.

A Bobby-t alakító színész, Robert Houston, sokak meglepetésére - kivétel aki látta őt játszani - valójában nem volt képzett aktor és inkább a rendezés felé kacsintgatott. Már 1980-ban elkészítette élete fő művét, egy szamurájos akciófilmet, japán színészekkel, majd egyre rosszabb produkciókat adott ki a keze közül, míg végül átnyergelt rövid dokumentumfilmek készítésére. Közel tizenkét éve nem nagyon van jelen filmes vonalon, igaz, utolsó ismert munkája elnyerte kategóriájában az Oscar-díjat! (Mighty Times: The Children's March (2004))

Janus Blythe 1974-től, 1991-ig, tizenöt év alatt elkészített 22 produkciót, majd a csinos és energikus lány visszavonult a filmes szakmától, pedig, színészi kvalitása gyorsan fejlődött.

A vak lányt, Cass-t alakító Tamara Stafford sem sokáig volt jelen Hollywoodban. Négy munkája közül az utolsó volt jelen filmünk. Hozzáment Steve Stafford rendezőhöz, szült egy színészpalántát, de ő maga nem erőltette annyira, hogy "képben" legyen. Viszont férje révén, aki hivatásos pilóta, közeli ismerősei Harrison Fordnak és férjének édesanyja meg Sir Arthur Conan Doyle keresztlánya volt!

30%
Arra jó, hogy tud, mi a nem jó! :)

Ha szeretnéd látni: W E S  C R A V E N  G Y Ü L Ö L I

A film befejezése, a tűzgyűrűvel, kimeríti a röhejes fogalmát. Az abból való menekülés pedig még rá tudott tenni egy lapáttal. Nem tudom, ki gondolta komolyan ezt a befejezést és a vak lány akcióit?

2015. augusztus 31., hétfő

R.I.P.: Elhunyt Wes Craven

Freddy Krueger kesztyűjével. Akik addig nem ismerték munkásságát, innentől már tudták a nevét. Sokan.


Egy filmes legenda ismét eltávozott. Persze, nem biztos, hogy te is kedvelted, hiszen amiben főleg alkotott - horrorfilm - annak ellenére elég mostohán kezelt műfaj, hogy évente több tucatnyi produkció készül a keretein belül...

Wes Craven 1939.-ben született, augusztus 2.-án, az Usában, Ohio állam, Cleveland városában.
Elhunyt 2015. aug. 30.-án.

Isten vele!
Most nem méltatnám, mennyit tett hozzá a horrorfilmek világához, csak összeírnám az öt kedvenc filmemet tőle.

1. Rémálom az Elm utcában - A Nightmare on Elm Street (1984)

Ebben az évben megszületett a pop-kultúrális és horrorfilm ikonná váló karakter, Freddy Krueger, aki sorozatgyilkosként kezdte pályafutását, később pedig misztikus gyilkossá vált, hogy az álmaikban ölje halomra azokat a fiatalokat, akiket életében még nem tudott megkaparintani. A karakter köré komplett mitológia épül és sikerült Remake-t is készíteni belőle. Szerintem fölöslegesen. Freddy Krueger a bennünk bujkáló félelemre épít; mi lenne, ha álmunkban meg tudnánk halni és soha, senki nem tudná meg, valójában mi történt velünk. Az évek során tucatnyi folytatást élt meg a franchise és sokkal humorosabb irányt vett fel, mint pár évvel idősebb elődje, Jason Voorhees vagy Michael Myers. Freddy-nél az öldöklést néha abszurd humor oldotta fel, így sokaknak nem is horrorfilmként funkcionált végül, hanem véres mulatságnak.



2. Halálos barát - Deadly Friend (1986)

Nálunk kevésbé ismert - vagy nem hozzá kötött - filmje, melyben egy iskolai géniusz diák mickrochipet épít be halott barátnője fejébe, hogy az öntudatra ébredve gyilkolni kezdje azokat, akik megkeserítették az életét. Sansz történet, hangulatosan megoldva. Az álom motívum visszatér és a női főszereplő bája eladja a darabot. Gyerekként tucatnyi alkalommal néztem meg és szerettem bele Kristy Swanson-ba, hogy később se ő, se a főszereplő srác ne vigyék sokra Hollywoodban. Nem azért kedveltük, mert fifikás darab. Zsigerileg hat a nézőre és az egyik legjobb filmes gore gyilkosság még most is, amikor a vénasszony szipirtyó szomszédnak a fejét szétkeni cyborg-zombi-droid lányunk egy keményre pumpált kosárlabdával.



3. Sokkoló - Shocker (1989)

Na, ez már igazi bűvésztrükk. Egy kalapba annyi filmes zsáner, hogy végül el sem fér. Az álomvilág, misztikum és valóság ötvözete ez a sorozat-gyilkosos történet, melyben egy Horace Pinker nevű tévészerelő egy kisvárosban aprítja a népet, hogy végül a harcot vele egy sportos diák vegye fel, először még fizikálisan a valóságban, majd a valóság szövetén átlépve, materiális síkon is, amolyan Freddy Krueger parafrázisként. A férfi főszereplő, Peter Berg, miután színészi képességeivel csak mérsékelten volt elégedett, olyan filmeket forgatott le, mint az Amazonas kincse, A királyság és a Csatahajó. A film nálunk belefért egy "Legendák" sorozatba is dvd-n, azonban hazájában nem tudták komolyan venni és nem lett kereskedelmi siker. Sőt, mintha innen már mélyrepülésbe kezdett volna a direktor karrierje, egészen a Sikoly-ig, ami viszont ismét felrepítette a horror panteon tetejére, ideiglenesen.



4. Sikoly - Scream (1996)

Az egyik legtisztább tini-horror, amely néha már a paródia határát súrolja, viszont valójában nem lépi azt át. Woodsborough városkában néha kinyírnak tinédzsereket. Sidney Prescott úgy érzi, valamiért ő a következő kiszemeltje a gyilkosnak és nem is téved. Halálos macska-egér játék végén a szerepek újra leosztásra kerülnek és sokan közben kihullanak a rostán. Rengeteg klisét és sztereotípiát építettek bele a filmbe, ami miatt könnyen komolytalan darabnak lehetne tekinteni, de legalább ennyi társadalomkritika van a műben, és az ötlet végül sorozattá duzzadt, nagyjából egyenletes minőségben, néha meglepő dramaturgiai húzásokkal. Abszolút kedvenc!



5. Éjszakai járat - Red Eye (2005)

Craven nem csak horrort készített, hanem belenyúlkált más műfajokba is, mint zenés dráma, vagy ez a thriller. Alig nyolcvan perces, szinte real time-ban forgó mű, melyben a csinos hotelmenedzsert belekeverik egy politikai merényletbe és csak talpraesettségén múlik, hogy megfelelően kezelve a helyzetet hőssé válik, pedig eléggé vesztes szituációból kell talpra állnia. A filmben alig van üresjárat, végig pörög. Kiszámítható a cselekmény, de néha meglep minket és annyira kedves a főszereplő, hogy szemet hunyunk a logikai bakik felett és csak szurkolunk, hogy sikerüljön a végén mindenkinek megmenekülni. Nem jellemző a film Craven-re, viszont kellemes mellékvágány, aminek talán egyetlen negatívuma, hogy kicsit összecsapottnak tűnik.




A klasszikusait, amivel kezdte, szándékosan hagytam ki.
Később filmjei sorra fognak kerülni véleményezés formájában, hiszen, sajnos, most már egy befejezett életműről van szó.

Isten veled Mr. Craven! Hiányozni fogsz, sőt, már hiányzol!

Ghostface. Nem mintha nem lenne elég Freddy a halhatatlanságához, de még mellé tehetjük a titokzatos gyilkos félelmetes maszkját is, amely sosem tudni, kit takarhat.
Jóleső nosztalgiával tekintek vissza a Videa kiadásának egyszerű borítójára.