A következő címkéjű bejegyzések mutatása: trash. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: trash. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 1., péntek

Jövővilág - Future World (2018)

Jövővilág - Future World (2018)


Rendezte: Bruce Thierry Cheung, James Franco

Megtekintés: Cheung és Franco összebratyiztak, hogy unaloműzőként összedobják a saját poszt-apokaliptikus Mad Max mozijukat és sajnos a remek fickóktól erre futotta.

Simán el tudom képzelni, hogy egy füves bandázás közben, fogadásból kelt életre a Jövővilág terve. Franconak beszólt valaki a bagázsból, hogy ember, hiába vagy akkora polihisztor és remek színész - már amikor - ha nem vagy képes összehozni egy igazi trash filmet, pedig elvileg az a legalja.
Franco felvette a kesztyűt és cimborájával szépen turmixoltak egy jövőben játszódó akció sci-fi katyvaszt, amely talán szívesen tetszelegne amolyan tiszteletadásnak a nyolcvanas évek olasz fantázia filmjei előtt, ha nem hagyták volna ki a filmből a lelket.
Mert hiába a remek zene, ami minőségileg a film fölé emelkedik, hiába a remek operatőr, aki néha dokumentarista jelleggel belemászik az akciók közepébe, ha valahogy az egész olyan olcsó és bazári, de nem a jó értelembe vetten, hanem összecsapottan.

Eleve milyen az a jövőkép, amelyikben úgy nőnek fel generációs csoportok, hogy az egyik gyermekeket is öl, a másik pedig képtelen megvédeni magát és fejvesztve menekül, ha jő az ellen? Tényleg ezzel a hozzáállással maradtak életben? Tényleg megmaradt az "áldott gyermekiség" néhány kolóniában?
Mindjárt a nyitó képsor mutatja ezt a kontrasztot, mikor Warlord (James Franco) bandája lerohan egy telepet és mindenkit felkoncol, beleértve a gyerekeket is.Értem én, hogy fel kell a nézőnek vázolni, mennyire is gonosz Warlord, de tényleg hihető, hogy találomra kimennek a motorjaikon, ki tudja hány évvel a világégés után és belebotlanak egy önmagát megvédeni képtelen kolóniába? Hát azok meg, hogyan maradtak eddig életben, ha tudjuk, hogy az életben maradásra csak a legerősebbeknek van lehetősége? Könyörgöm, legalább valami ellenállást lássunk már!
A másik, meg amit sosem értettem az ilyen filmeknél, hogy a banda, hogyan toboroz tagokat, ha támadás közben még a védekezésre képtelen gyerekeket sem szándékozik elvinni rabszolgának? Mondhatod, hogy éhes szájat nem etetnek, de akkor akik a jelenlegi tagjai a bandának, azok vannak és azzal kész? Kihalással kerülnek be új tagok?
Egyszerűen induláskor voltak mondjuk százan és azóta nem toboroztak senkit be, mert akivel keresztezi egymást az útjuk, azokat gondolkodás és lelkiismeretfurdalás nélkül végeznek? Hát nem lett volna jó az a gyerek rabszolgának? Akármilyen területen?

Oké, Warlordék nem barátkoznak idegenekkel, csak ölik őket, fogadjuk el. Az új tagok meg csak úgy teremnek, ha esetleg megfogyatkoztak volna, Rendben.

Mi a helyzet Oázissal?
Az egy másik kolónia, amelyik megéri a pénzét. Hevenyészett falak egy maréknyi erdő körül, csupa nő, gyermek, öreg és egy pár harcos. De ami érdekes, háborítatlanul éldegélnek ők is ebben a nihilben és mikor a Hercegnek útra kell kelnie, hogy a királynőnek gyógyszert szerezzen, elég homályos elképzelésük van annak mikéntjéről. Elindulok, azt majd lesz valami, ha már a tábortűz körüli mesék kecsegtettek némi információval.
A nem erőszakos csoportnak legalább van fegyvere, igaz, pont olyan helyen élnek, ahol sokkal kevesebb erre a lehetőség, mint Warlordéknak, akik meg eleve állandóan beszerző kőrúton vannak, hogy legyen mivel gyakorolni a hatalmat. Milyen szerencse, hogy eddig nem futottak egymásba.

Ezek a logikátlanságok pedig egyszerűen a lustaság számlájára írhatóak. Az is milyen dolog már, hogy az elvileg trónörökös Herceg (Jeffrey Wahlberg) egy nyálas kis hülye-gyerek, aki nem izmainak és eszének köszönheti, hogy megéli a film végét, hanem mert világ szerencsése.
De tényleg elengedné egy szem fiát anyu a semmi közepébe egyedül, ha tudja, hogy halála esetén, bármilyen nevetséges, de a fiú fogja örökölni a nem létező trónust. Azért örülhetünk, hogy két legjobb barátja és embere önként vele tart az úton, még akkor is, ha a népmesei tradícióknak köszönhetően borítékolható, hogy a stáblistát nem élik meg. Mennyivel nagyobb poén lett volna, ha a Herceg nyuvad ki legelőször és a legtökösebb viszi a hátán a medicina projectet.

Meg mi ez az androidlány?
Mi a funkciója azon kívül, hogy Warlord pont akkor kelti életre szintetikus feleségnek, amikor a kalandok elkezdődnek. Meg mi az a baromság, hogy bármiféle előjel - villámcsapás, program vírus, fejlövés - ellenére az android lány morálisan lojálisabb lesz, mint bárki Warlord brigádjából?
Azt a poént hányadik slukknál találták ki, hogy ne a Herceg szexpartnere legyen végül, hanem menjen át leszbikus szerelembe a sorsa? Arra legalább jó volt, hogy arra nem nagyon számítottam. Igaz arra sem, hogy Ash (Suki Waterhouse) gondol egyet és átáll a jó oldalra. Most tényleg, miért? Mi történt ezzel a droiddal, amikor a távirányítója meg egyenesen hozzánőtt Warlord kezéhez. Miért érezte úgy a droid, hogy a Herceg elfogadja a segítségét és nem lövi fejbe az első adandó alkalommal, amikor a szeme láttára lőtte le a barátait?
Tényleg azért írták bele a forgatókönyvbe, hogy kicsit eljátszhassunk a gondolattal, hogy a jövőben a szexpartner fogalma ennyire megváltozik és pont egy gépért - hiszen mi más lenne - folyik majd a nagy harc emberek között, mert valamiért mindenki egy szintetikus csiklót szeretne nyalogatni?
Ráadásul, ha már android akkor a képességeit is ki lehetett volna jobban aknázni.
És miért egy hangár közepén áll, hogy végül valaki beizzítsa? Miért nem
a helyén várja "hercegét" az ébresztő csókkal, ahol eredetileg kellene lennie és ahol Warlord megtalálja az irányító szerkezetet? Volt ezzel bármi céljuk? Később nem derül ki...

Aztán ott van az a Love Town. A szexváros.
Elvileg ez kellene, hogy legyen az új világrend kereskedelmi központja, ahol a fáradt vándorok megpihennek, üzletelnek, szexelnek, majd tovább mennek.
De hogyan, ha Warlordék megismert szokásukhoz híven, aki a közelben él és mozog, azt nappal levadásszák?
Vagy este gyilkolási stoppot vezettek be?
Arról nem beszélve, hogy Love Lord (Snoop Dogg) vendégeibe Warlord emberei simán belekötnek. Miért?
Ez a hely nem amolyan türelmi zóna? Fegyver szünet terület?
Ha Warlordék egyébként minden idegent meggyilkolnak, mondva csinált okokkal, Love Lord milyen kondíciókkal fizet nekik a bérleti szerződésben megállapítottak szerint?
Mondjuk úgy nem lesz bevétel, ha a vendégek egyik fele kinyírja a másik felét. És gondolom, nem a fizetős fele marad meg...

Aztán ott van gyógyváros kérdése is.
Ezek meg mit tökölnek a Herceggel és a droid lánnyal? Értem én, hogy Drug Lord egy szociopata bandavezér, mert az őt alakító Milla Jovovich mindent megtesz, hogy bemutasson egy ilyen figurát. Az egyetlen, ami zavaró ebben, hogy lejön a vászonról, hogy ez egy szerep, minden manírjával.
De legalább össze lehet hozni egy élethalál játékot a főszereplővel, hogy legyen több az izgalom. De annak idején mennyivel jobban sikerült ezeket a páros harcokat megcsinálni a Mad Max háromban, vagy a Menekülés New Yorkból-ban?
Ott hihető és életszagú volt az egész. Jó ritmusban.
Itt sufni-tunning.
Tudod, hogy a Herceg fog győzni, csak minek? Hogyan?
Ja, úgy, ahogy végül látjuk?
Hát ez roppant izgi volt...

Végül megérkeznek Warlordék is és legyakják Gyógyvárost, annak ellenére, hogy korábban még Warlord emberei is úgy nyilatkoztak róla, hogy igazi pokol. Ennek ellenére jönnek, látnak és elég gyorsan győznek, mert úgy látszik, Drug Lord emberei semmivel sem életre valóbbak, mint a film elején a legyilkolt kolónia.
Végül Ash, az android lány elunja magát és nemes egyszerűséggel lezárja a vitát.
Herceg most már hazaviheti a gyógyszert, mert bár nincs rá utalás, hogy Drug Lord képesített gyógyszerészekkel dolgoztatna, mégis volt néhány kapszulája a királynő (Lucy Liu) végzetes betegségére. Mekkora mázli már!

Rendben van, hogy James Franco szeretné mindenféle szerepben kipróbálni magát és ezért eljött az ideje egy kifejezetten véres - nem az - trash mozinak, mert olyat eddig nem csinált.
De ne lenne olyan unalmas!
A képi világ még csak-csak. A vizuális megoldások szintén kellemesek néha, ahogyan egy háborús tudósító szemén keresztül szaladgál a kamera a főhős körül - Drug Lord letámadási jelenet.
Mégis, sehol nincs például az a szép szerkesztés, amit egy Mad Max film üldözési jelenetében látunk. Több pénz kellett volna?
Több ötlet?
Több kaszkadőr?
Egy kritikus jól fogalmazta meg, hogy a végtermék erősen hajaz a Mad Max mozikra, azonban kiállása sem főhajtásként, sem paródiaként nem állja meg a helyét. Pedig ha kettő közül az egyiket sikerül beépíteni...

Be kell érnünk azzal, hogy legalább próbálkoztak a fiúk.
De legalább lett volna a filmben az a fajta gore, amivel a Turbo Kid néhány éve "kasszát robbantott". (Úgy értem, sikerült jó néhány rajongót szerezniük. Francoék azonban nem ilyen bevállalósak.
Gondolom, az sem túl jó jel, hogy a film forgatását befejezték már 2016 nyarán és most került bemutatásra. Sosem jó jel, ha egy filmet dobozban tárolnak. Ez nem jó bor, ami nemesedik.
Vagdosták, rendezgették a képkockákat, tologatták a bemutatót, végül elunták a dolgot és kiküldték a moziba.
Nem sikerült.
Legközelebb...
Remélem.

40%

A film Mafab adatlapja: Future World (2018)

Ha megnéznéd:
- Future World (2018)

2016. április 26., kedd

Fejetlen - Headless (2015)

Fejetlen - Headless (2015)


Rendezte: Arthur Cullipher

A film Mafab adatlapja: Headless (2015)

A film, amelyikben a nyakon baszlak szófordulatot szó szerint kell érteni!

Megtekintés: Trágya, Közelébe ne menj, mert csak beszennyez.

Ez a roppant fifikás darab azzal kérkedik, hogy valójában egy eddig elveszettnek hitt 1978-ban készült gore, slasher, horror mozi, pedig valójában egy unatkozó és kb. kamasz fiú szintjén megrekedt férfi hozta tető alá perverz álmainak és fantáziáinak manifesztálódását.
Úgy tré, ahogy van. Ami rossz benne, az nem a művészi hatások szándékolt felnagyítása, nem törekedés a nyolcvanas évek trash mozijainak megidézése. Nem. Ez a film csak szimplán egy baromság, amelyre a rendező összecsődítette a környezetében fellelhető összes színésznői vénával rendelkező, lehetőleg meztelenkedést sem megvető ismerősét, fogott egy kamerát - forgatókönyv nem volt, az biztos - és amire fiatalkorában sunyin elbújva verte a répát, azt mozgóképpé varázsolta, majd ránk szabadította. Vannak a témában komoly kritikai sikeres, kultikus hírnévnek örvendő darabok is, mint pl. a hasonlóan felkavaró, viszont ehhez képest már filozófiai mélységekkel bíró "Nekromantik" című német trash-horror-dráma. Annak egyszeri megtekintése (Harminc évvel korábban készült!!!) szűken ajánlott - ha kihagyod sem baj - míg ezt a három szóval jellemezhető darabot - szar, szemét, szar - senkinek nem bírom jó szívvel ajánlani.
Se sörrel, se fűvel.

Ha olyasmiket írnék, hogy a film nyomasztó, akkor az olyan lenne, mintha elismerném, hogy van valamiféle stílusa. Ez nincs így, ezért simán maradjunk annál, hogy idő, pénz és nyersanyag pocsékolás.
Ennél még az is jobb lett volna, ha egy pornófilmet dobnak össze a stábtagok, igaz, akkor a gyerekszínészt ki kellett volna hagyni, pedig talán még ő nyújtja a leghitelesebb pillanatokat.
A lányokért kár, mert pl. Jennifer Lee, aki a stoppost és az arctalan nőt alakítja, legalább kamera szexi, viszont nehezen hiszem, hogy egy ilyen filmes debütálás után bárki komolyan fogja venni filmes berkekben, annak ellenére, hogy fiatalkora óta modellkedik és a szórakoztatóiparban tevékenykedik.

Nézd meg a trailert és a többit felejtsd el.

10%

Különvélemény:
- Nem tudom, miért gondolta azt a rendező és a különleges effektusok készítője, hogy ha egy szemgolyóba beleharap a gyilkosunk, akkor legalább egy deci tejnek ki kell folynia a száján, de nem bírják kihagyni a lehetőséget, hogy fél tucatszor végignézzük, ahogyan a biológia fittyet hány a vászonra. Jó véreset...
- Elvileg, kell lennie egy szintnek, amikor egy ember - a színész szót most nem használnám azokra a népekre, akiket a filmben láthatunk - azt mondja a művésznek: - Bocs, de ezt a szart én nem vállalom! - Sajnos, úgy látszik, itt nagyon szoros lehetett a készítők közötti kapcsolat, mert ezt a szintet nem érik el. Igaz, ha elérték volna, nem készül el ez a remekmű.

Töfi:
- A film elvileg egy "elveszett" 1978-as remekmű. A stoppos lány, akit kb. a 31. percben vesz fel kisteherjébe gyilkosunk, megemlíti, hogy egy Queen koncertre tart, St. Louis-ba. Ha ezt igaz információnak tekintjük, aminek a készítők utánanéztek, akkor a film Missouri államban játszódhat 1974-1978 között bármelyik évben, lévén, a Queen ebben a városban minden évben adott koncertet, igaz, más-más hónapokban.
Fontos koncertinfók a Queen együttestől: Queen Concerts

2016. január 28., csütörtök

Ricky története - Story of Ricky (1991)

Ricky története - Story of Ricky (1991)


Rendezte: Ngai Choi Lam

A film Mafab adatlapja: Story of Ricky (1991)

Megtekintés: Trash kedvelőknek kötelező.

Viszonylag lassan bukkantam a keleti kultúra ezen gyöngyszemére. Amikor gyerekként belevetettük magunkat a videós hétvégékbe, értelem szerűen az ilyen filmek viszonylag lassan vagy egyáltalán nem jutottak el hozzánk. A narrátoros filmeket kultiváltuk és bizony, sokkal többen beszéltek angolul, mint mandarin, kínai vagy japán nyelven. Amiket láthattunk, azokat meg a MOKÉP forgalmazta hazánkban - többnyire - és felirattal látta el, viszont, ezek épp ezért a konszolidáltabb darabok voltak, nem azok a mozik, amelyben a készítők fantáziája elborultan szárnyal.

Ricky története végigjárta a kötelező művészi rangsort; mangából anime, animéből pedig élőszereplős akció film.

A történet csapongó és logikátlan, ám valójában mivel úgyis csak egy keretet biztosít az agyatlan mészárlásnak, nincs is rá nagyon szükség. A jövőben a börtönök magánkezekbe kerülnek és üzleti befektetésként funkcionálnak. Ha nem lenne elég a bevétel, az igazgatók, akik teljhatalmú urak a falak mögött, egyéb pénzszerzési módokat is preferálhatnak, mint például kábítószer termesztés a C Blokk-ban. Vagy a B-ben.

Egy ilyen erőszakos börtönbe kerül be Ricky Oh (Siu-Wong Fan), akit gyilkosságért ítéltek el és visszaemlékezéseiből - vagy meditációs elpilledései között feltörő hallucinációiból - ismerhetünk meg jobban. Ricky nem túl beszédes és az észnek is híján van, viszont testi és harci adottságai miatt egyedül képes szembeszállni a börtön vezetőségével és a négy egymástól elkülönülő blokk bűnöző vezetőivel. Ricky a tipikus James Bond karakter: Mikor már egy sima fejlövés elég lenne a kiiktatásához, valahogy megmenekül. Sérüléseiből mindig felgyógyul a következő etapra és ezért a film bár folyamatosan halad a végkifejlet felé és szórakoztat, mégis, kissé szkeccs szerűen épül fel vagy inkább úgy, mint a nyolcvanas évek verekedős játékai, ahol a pixel harcos előre haladva aprítja az ellent és egyre erősebb főellenségekkel kell megküzdenie.


A Ricky... negatívuma, hogy néha teljesen logikátlanul folytatódik A-ból, B-be. Egy példa, amikor egy verekedés végeztével az igazgató, hogy bőrét mentse, megnyit Ricky alatt egy rejtett padlórészt és utána kiált, hogy innen már nem menekülsz. Itt vége is lehetne, csak akkor nem halad a cselekmény, ezért a következő jelenetben Ricky már a börtön udvarán fekszik megkötözve - a film alatt többször kiderült, mennyit is érnek a bilincsek, amiket ráaggatnak - és körbeveszik a rabtársak és őrök, hogy az igazgató parancsára végül élve eltemessék. Logikus... Azután persze a hevenyészett sírból is hasonló módon menekül meg.

Európai szemnek eléggé maníros és túljátszott a mozi, viszont olyan fokú brutalitást enged meg magának, ami főleg a keleti népekre jellemző, és csak elvétve találkozunk hasonlóval pl. amerikai vagy Európai filmekben. (Mondjuk a Balta sorozat ilyesmi.) A színészek egytől-egyig túltolják a karaktereiket, néha idegesítően. A keleti filmek színjátszása így számomra erősen olyan, mintha színházi berkekből érkeztek volna a vászonra. Ez kezdetben zavaró lehet - főleg, ha nem szoktál hozzá ezekhez a filmekhez. Ha felülemelkedsz rajta, akkor egy igazi szemetet kapsz, amit egyszer végig tudsz ülni és forgathatod a szemed. Annak, aki élvezi a videózás legaljaként aposztrofált Trash mozikat (pl. Troma produkciók) annak tökéletes esti program.
Mostanra sokat veszített erejéből, nevetségesnek is tűnhet. A De Santi fiúk - olasz filmesek - azóta jócskán rávertek a gore faktorra, amit a filmben látunk. (Pl. Adam Chaplin, 2011)

Ha szeretnéd látni: S T O R Y  O F  R I C K Y

60%

Figyeld:
- Az ötletes gore jeleneteket.
- A kiszakadó börtönfalat itt is huzalokkal rántották szét, akárcsak a Dűnében, és itt is látszik.
- A börtönigazgató félszemű helyettese a való életben a főszereplő, Ricky apja. Nincs hasonlóság.


2015. március 6., péntek

Undorváros - Taeter City (2012)

Undorváros - Taeter City (2012)


Rendezte: Giulio De Santi

Megtekintés? - Ha szereted az ilyesmit, akkor kötelező.

Az Adam Chaplin (Ha nem láttad, pótold, vagy mégse) alkotóinak egyik agymenése. Írhatnám, hogy filmje, ha az lenne, de ez inkább hetven perc celluloid rettenet. Másrészt, ha valaki kifejezetten élvezi a minőségi Trash-t, akkor pár sörrel felfegyverkezve szórakoztató darab. Eltelt pár nap a megtekintése óta, ezért már a tartalmát is elég hiányosan tudom felidézni.

Taeter Cityben - valamikor a jövő - a nem kívánt elemek életére könnyen pontot tesznek. Egy speciális rádióhullámot sugároznak naphosszat, amely képes a gyilkosokat "kiválogatni", hiszen azokban van egy gén, amely kapcsolatba lépve a hullámmal, a gyilkos hajlamú egyedet öngyilkosságba hajszolja. (Már-már az Esemény babérjai törő alapkoncepció) Persze a találmánynak van egy ritka mellékhatása; ha véletlenül valamiért nem lesz öngyilkos a gyilkos, akkor mérhetetlen plusz düh és erőszakosság tör belőle felszínre. Hát inkább hagyták volna a fenébe az egészet.

Biztos, ami biztos, a város utcáit egy álarcos motoros banda, csapat, horda járja, akik viszont levadásszák az összes szabadon kószáló bűnöző egyedet. Tehát, ha egy gyilkos hajlamú öngyilkosságot kísérelne meg és nem elég gyors, lehet, hogy a motorosok közül levadássza valaki. Persze a motorosokra nem hat a rádióhullám, holott a legnagyobb gyilkosok ők. Egye fene.

A levadászott emberek szerves része pedig szerves részét teszi ki a táplálék-láncnak, hiszen visszapörgetnek mindenkit a Franchise-ba, ha kell vérturmixként. Ezért olyan undorító a város. Meg a sok gore miatt, melyek a kevés pénz ellenére eléggé pofásak.

Monica Muñoz Penge szerepében.
A film fő cselekményszála pedig Trevor (Giulio De Santi), aki gyilkos hajlamú és felerősödik a rádióhullámtól, meg a motoros fejvadászok, akik a nyomába erednek.

Negatívum:
- Kevés eredeti ötlet.
- Ebből kifolyólag karcsú játékidő.
- Nulla színészi játék, vagy afelé tendál. Ez leginkább a női főszereplőn látszik. Mindenki maszkot visel, de ő néha leveszi, hogy lássuk, mennyire dögös, ám mire beszélni kellene, visszakerül a fejére, így főleg az utószinkront kell hallgatnunk.
- Gyakorlatilag folyamatos mészárszék.
- Agyon szűrözés, képremegtetés, ami idegesítő.

Pozitívum:
- A kevés pénz miatt elég ötletes képi megoldások, trükkök.
- Szép gore effektek.
- Nem olyan elborult, mint az Adam Chaplin.
- Ha nem tetszik, semmilyen formában, akkor legalább vigasztal, hogy rövid.
- A motoros akcióknál érdemes odafigyelni, hogyan lehet három játék modellből viszonylag ütős motoros jelenetet összehozni. Ha jól játszol a perspektívákkal, szinte elhiszed, hogy igazi motorokat látsz a képen.
- A reklám blokkok és rajzfilmes betétek hozzá tesznek.

A testek táplálékként való visszaszármaztatása kicsit a "Zöld szója - Soylet Green (1973)" klasszikus sci-fit idézi meg.

Különvélemény:
Nem tudom, lehet e olyasmit mondani, hogy a filmnek van művészi értéke. (Trash műfajnál ez eleve nem szokott felvetődni), de itt érezni, hogy a készítők erőlködnek, hogy valami pluszt szuszakoljanak bele a mészárlások közötti átvezetésbe. Csak nem nagyon van mit.
Még ha nem is hányod el magad a sok véres jelenet miatt, akkor is felvetődik a kérdés, hogy miért készülnek ezek a darabok.
Néha olyan, mintha egy gore készítő stúdió reklámfilmjét látnánk, annyira öncélúnak tűnik a sok pusztítás.
Viszont műfajon belül egészen jól működik - réteg műfaj, mint állat.

40%
Kifinomult néző esetén nézhetetlen.

2015. február 2., hétfő

Everly - Everly (2014)

Everly - Everly (2014)


Rendezte: Joe Lynch

Megtekintés? - Persze. Bár...

Általában két dolog tudja velem elhitetni, hogy egy színésznő igazi akciósztár: vagy a rendező zsenije vagy a színésznő maga, ha bele tudott bújni a karakterbe (Ha mondjuk előtte harcművész, kaszkadőr vagy sportoló volt pl.). Nos, Joe Lynch nem nevezhető zseninek és bár Salma Hayek megfordult néha akciósabb művekben is, nem lettem maradéktalanul meggyőzve, hogy ott a helye olyan karakterek mellett a szökni készülő kurvának, mint Ellen Ripley másodpilótája vagy a Kill Bill félamnéziás menyasszonyának.
A másik, ami miatt a film egy átlagos néző ingerküszöbét nem feltétlenül lépi át, az az, hogy a film szinte kamaradarab: egy apartmanházban - főleg a hetedik emeleten - játszódik.
Ami mellette szól, hogy nem veszi magát teljesen komolyan és már-már a Trash mozik határait karcolgatja; elcseszett pisztoly-párbajok, karikatúra szerű gonoszok, gore és vér hegyek.
Nem lesz nagy durranás, nem is öregbíti a színésznő hírnevét -hol van ez a film a Frida Kahlo életét bemutató életrajzi filmhez? Ugyanakkor nem teljes visszalépés egy karrierben, hiszen akár egy Desperado spin-off is lehetne, Banderas nélkül.

Everly (Salma Hayek) több évig volt egy jakuza szexrabszolgája. Homályos támpontokat kapunk, hogyan került ebbe a helyzetbe, de mikor megismerkedünk vele - belépünk a filmbe - épp kiszállni készül és egy beépített zsaru is a segítségére lenne ebben. Everlyt megverték, megalázták. Néhány bandatag a lakásában élvezkedik. Amit nem tudnak, hogy Everly elég pénzt lopott össze a lelépéshez és fegyvere is van a toalett víztartályában.
A kezdés szinte megvezet minket - Everly öngyilkosságra készül? - azután elszabadul a pokol.

Nem könnyű eldönteni, ki lője le a lotyót.
Kellemes lövöldözés, hullanak az emberek. Egy bajom volt vele; valahogy nehezen hittem el Salma Hayeknek, hogy akcióhős. Talán mert nem olyan gyors és erős, mint mások, hasonló filmekbe. Talán, mert közel ötven évesen hiányzik belőle az ehhez kellő vitalitás. Csak belépett már a nagymama korba, nem igaz?
Viszont, ha nem használtak trükköt az alakjáénál, akkor még mindig gyönyörű a nő és nagyon egyben van. A lába talán kicsit vastag, ám azt hiszem, ő így tökéletes.


Everly szökne az apartmanból, ami nem egyszerű, hiszen a jakuza vezér, Taiko (Hiroyuki Watanabe) érdekeltsége az épület és a rendőrséget is megvásárolta. Míg Taiko odaér, hogy revansot vegyen, vagy inkább megfenyítse az egyik legminőségibb kurváját, addig pribékjeinek és az emeleten szintén Everlyhez hasonló munkakőrben dolgozó lányok hadát küldi rá. Kapunk egy szép kis mészárszéket, amely nem közelíti meg Uma Thurman vérengzését a Kill Bill filmekben - csak ehhez tudtam hasonlítani igazán a jeleneteket - viszont egészen szórakoztató. Ha Joe Lynch egy kicsit is zseni lenne és nem csak közepes iparos, szerintem néhány vágással, jól koreografált pofonosztással egészen komoly hiriget tett volna le az asztalra.


Ha az öldöklés nem lenne elég akciós és drámai, még képbe hozzák Everly édesanyját és a hosszú évek óta nem látott gyermekét. Persze, dramaturgiailag úgy gyúrták a történetet, hogy el kell hinnem, mindenkinek az a legjobb, hogyha a Taiko által megfenyegetett családot Everly berendeli az épületbe. Persze.
Taiko emberei is szép brigád. Egyik másik igazi elborult figura. A szadista (Togo Igawa) és mazochista párosa igazán emlékezetes, bár, a várakozást nem múlják felül, ha gyilkolásról van szó.


A film közepes vállalkozás, néha már a műfaji paródia határát súrolja. Egyszer látni kell, már csak Salma Hayek lábai miatt is! Azért megnéztem volna úgy is, hogy végül sikerül Kate Hudsont meggyőzni róla, hogy vállalja el, de szerintem a főszereplő személyében minőségi a csere.
És, ha Robert Rodrigez rendezi, akkor talán többet kihoznak az akció részekből, hisz a múltban kiderült, hogy jól dolgoznak össze.

Az alapkoncepció jó, a karakterek színesek, csak egy erősebb fizikumú színésznőre bíztam volna.
Úgy érzem, Salma Hayek esetében kicsit megkéstek az akciós imázs felépítésével, főleg, hogy mostanában kerültek olyan női-akció filmek, mint a Lucy vagy a Colombiana.

60%

Salma Hayek-et, ha lehet, látni kell és itt mindjárt meg is teheted!

2014. november 29., szombat

Zombi apokalipszis - Zombie Apocalypse (2011)

Zombi apokalipszis - Zombie Apocalypse (2011)


Rendezte: Nick Lyon

Az „The Asylum” cég neve garancia a minőségre. Első hazugságom a cikkben…
Aki ismeri az Asylumot, tudja, hogy a „szar”, „igénytelen” és a „szánalmas” szavak jellemzik a filmjeit. A cég arról híresült el, hogy amikor a filmes világban elterjed egy várhatóan sikeres film elkészítésének lehetősége, ők azonnal kamerát és statisztákat verbuválnak, majd leforgatják és bemutatják a lehetséges sikerfilm olcsóbb, hasonló című mostohatestvérét. 1992-ben kezdték meg áldásos tevékenységüket, főleg egyéb cégekkel koprodukcióban. Néha a gyártásban vettek részt, néha az amerikai forgalmazásban. Az utóbbi 5-10 évben hajtottak rá ezekre a silány másolatokra. Többnyire ismeretlen arcokra bízzák a szerepeket, de ritkán becsúszik néhány valamikori filmcsillag a stáblistába. Nem hiszem, hogy a nagy zsé miatt, hiszen valamennyi produkciójuk zsebpénzből készült. Kezdetben főleg komédiák, romantikus filmek forgalmazásában vettek részt, majd eltolódott a profiljuk a drámák, thrillerek, horrorfilmek felé, hullámzó kritikai sikerekkel. 2000-től már erősen beleugrottak a mocsokgyártásba. Néhány filmjük az imdb.com-on a három csillag alá ugrott, ami nem kíván komoly magyarázatot.

Válogatás nélkül, néhány cím a repertoárból, mellékelve az azóta, vagy előtte lett sztár nevével, gyártási évvel:
1996 – Close Up – Will Arnett (A meztelen dobos, A gyerekesek, Gru, Horton, A stúdió sorozat)
1997 – Scratch the Surface – Whitney Houston, Brooke Shields, Phoebe Cates (Szörnyecskék)
1997 – Red Meat – Lara Flynn Boyle, Jennifer Grey (Dirty Dancing)
1997 – Pitch – Gérard Depardieu, Whoopi Goldberg – dokumentumfilm
1997 – So This Is Romance? – John Hannah (A nő kétszer, Múmia sorozat, Susannah York (Superman)
1998 – Wrestling With Alligators – Joely Richardson (Kés alatt sorozat, A hazafi, 101 kiskutya)
1998 – 1999 – Jennifer Garner (A királyság, Alias sorozat), Amanda Peet (Azonosság, Nő a baj)
1998 – Viharlovasok – Sonny Chiba
1998 – Soundman – William Forsythe, Wes Studi, Nick Stahl, Tamlyn Tomita, Danny Trejo
1999 – Dill Scallion – Billy Burke (Alkonyat sorozat, Revolution sorozat) Peter Berg (r.: Csatahajó)
2001 – Fish In A Barrel – Jeremy Renner (Avengers, Mission: Impossible – Fantom protokoll)
2001 – Négyes kettes – Colin Firth
2004 – Death 4 Told – Margot Kidder (Superman) – Tom Savini (Horrorfilmek kultikus maszkmestere) imdb 1.6 csillag!!! (Nagy szó ez, 10 csillagból!)

2005-től átmentek pofátlanba. Néhány cím, ami reflektál híresebb őseire. Az se tévesszen meg, hogy néha az Asylum filmek előbb kerültek a boltba, mint amiről koppintották őket.:
A Karib tenger ördöge (2005), Testrabló idegenek (2005), Világok harca – Az invázió (2005), A Da Vinci-rejtély (2006), Snakes on a Train (2006), Transmorphers – Az alakváltók (2007), 666: A szörnyeteg (2007), Omega vagyok (2007), 2012 – Ha eljő a világvége (2008), 100 millió évvel i.e. (2008), Halálos futam (2008), Terminators – Nincs megváltás (2009), Paranormális jelenségek (2009), Harc Los Angelesben – Invázió  a földön (2011), Thor, a legyőzhetetlen (2011).

A személyes kedvencem, 1.8 csillaggal a plagizálás netovábbja: Titanic II. (2010) Ahogy Hofi mondaná: „Azért ez má’ valami, mi?”
Most, hogy kifecsegtük magunkat a „The Asylum” elnevezésű mega-konszernről, pár szó a filmről, amelyet, hogy fikázhassam, természetesen tekerés nélkül kell megtekintenem. Ez, mivel fáj, a másfél órás játékidőt tekintve, nekem kb. 5-6 óra lesz, egészségügyi megszakításokkal. Egyetlen oka, hogy vállalom – mazochista nem vagyok -, hogy elvileg szeretem a zombies horror-filmeket. Ez meg elvileg az. A filmhez megnyerték Ving Rhames-t, aki már vérprofi a műfajon belül, egy zseniális „Holtak hajnala (2004)” és egy felejthető „Holtak napja (2008)” után. 2011-ben Rhames nyolc (8!!!), produkcióban volt látható, ezért nem gondolom, hogy főszerepet kapott. Ettől függetlenül nézzük…


Benyomások a film alatt:
Úgy kezdődik, ahogy lassan megszokhattuk az ilyen filmeknél. Gyors montázs, szereposztással egybefűzve, ami alatt kiderül, hogy a vírus elterjedt, képbevágások, hogy a vírus öl, stb. A régies felvételnek tűnő bejátszásokat épp csak annyira rángatják, hogy ne legyen feltűnő a robbanások olcsó rávetítése. De az.
Erős szél hangját hallani, és kicsi, poros utcát. Néhány túlélő sétikál rajta, csak egyikük szorongat puskát. (Nos, ha tudnám, hogy zombie kór fertőzte meg a világot, biztos, nem egy pólóban és a kezemre kötözött pisztoly nélkül grasszálnék tökömfalván.) A házak néptelen. Látszik, vagy soha nem laktak itt, vagy egy órával a csapó előtt húzták fel az épületeket.
Ettől függetlenül a felütés tűrhető, hangulatkeltés közepes.
A srácok bemennek egy lepukkant üzletbe. A lány rájuk szól: - Srácok, ne menjetek be! (Okos. Akkor mi a faszt csináljanak a városkában? Átkocogás a főutcán és étlen-szomjan tovább? A párbeszédeket már előre látom, szeretni fogom.)
A cukor-automata a célpont, de mivel hangosan buherálják, jönnek a zombie-k, akik eddig a házak mögött várták a rendezői utasítást. A lány sokadik kiabálására a nyílt színen csapnak össze. Logikus, hogy lőfegyver csak az egyiknél van, de azt el is kapják. (Elgondolkodtam, hogy ilyen vérprofi túlélők, hogyan jutottak el idáig?) A lövöldözés a szokásos, mára már megszokott CGI pufogtatás, generált vérrel. Nem olyan gáz.
Szóval, Kevin nyaka oda (Gerald Webb, állandó Asylum színész, főleg az új szarokban), Ramona (Taryn Manning) hordó mögé bújik, Billy (Eddie Steeples – A rákos a „Nevem Earl sorozatból) pedig önfeláldozóan csapkod egy villáskulccsal. Fel tudnám rúgni mindkettőt.
Hirtelen érkezik egy komolyabb csapat, Henry (Ving Rhames) vezetésével és szinte imitált harc közben megmentik a két gyökszit, akik persze összeborulnak, mint fostos tinédzserek. Egész jó az a szilvapálinka, aminek a végét benyomtam.

Még a végén értékelhető lesz a film!


Mellékesen odaraktam egy gulyáslevest, ami úgy érzem, sokkal több örömöt fog nekem okozni, mint ez a film. Ha nem lennék már ilyen jól a megivott rövidtől, leugranék még sörért… Pofátlanság tőlem, hogy jelenleg sokkal több időt fordítok a piálásra és főzésre, mint jelen filmre, de miért ne lehetne így megírni egy véleményt? Az ilyen már-már trash közeli filmeket csak baráti körben lehet igazán élvezni. Összeröhögni a buta dialógusokon, fikázni a szereplők hülyeségeit. Mivel öcsém alszik, a haverok meg élik világukat, abból kell kihoznom a legtöbbet, ami maradt. Iszom, főzök, és néha belepillantok a filmbe. Szubjektív lesz a végeredmény, én kérek elnézést.
Kevin szorgalmasan haldoklik, Ramona igyekszik életben tartani. Szavakkal nehéz. A rákos meg úgy néz ki, mintha egyenesen a Nevem Earl-ből lépett volna át a díszletbe. Semmire sem fogja vinni, ha a frizuráján néha nem változtat. Komikus a feje. Hiába dramatizál egy kihalt amerikai poros városka utcáján. Ramona izgul, hogy Kevin még él. A föld 85%-a halott, de ez a nő olyan hülye, hogy még tíz perce sem megy a mozi, de azt kívánom, valaki lője fejbe. Azután dugja meg. Választható a sorrend.

Hőseink vándorolnak tovább. Épp csak Mordor gyűrűje hiányzik a nagy sétálásban. Néhány ostoba párbeszédet beiktatnak, holmi kilőtt elektromosságról, meg akad némi pisilés, de visszafogottan. Kiderül, hogy a kutya jó zombie ellen, de mégsem. Amúgy az egész olyan, mintha beszabadultak volna a „The Walking Dead” sorozat forgatására.
Kiderül, hogy a zombie-k több generációsak, és az újjak atlétikusan gyorsak. Szereplőink elbandukolnak egy épületig, ahol konstatálják, hogy zombie szag van. (Baszd meg, ezt ki találta ki???)
Ekkor már nem maradt illúzióm. Ez a film, fárasztó.
A túlélők ezután szétválnak, harcolnak, összeakadnak és meghalnak, random mód.




A film leggyengébb részei a CGI szörnyek, mint pl. a zombie-kutyus és a zombie-tigrincs. Valódi fizikai fájdalom mindkét jelenet végignézése. További negatívum, hogy a maszkok semmi logikát nem mutatnak: egyik ilyen, másik olyan. Az arc lehet tök roncsolt, de a ruha alól kivillanó zombie test, karcmentes.
A karakterek ostobák, elnagyoltak. A „The Walking Dead” mérföldekre lekörözi ezt a vackot, mind látványban, mind történetben.
A felétől már csak a végét vártam. Az meg egyszer csak lőn.

30%

Ving Rhames megint meghal. Ez szpojler volt, bár úgy sem nézed meg.

2014. május 24., szombat

Trash: Zombie Driftwood (2010)

Trash: Zombie Driftwood (2010)


Rendezte, vagy valami hasonló: Bob Carruthers

Bobby fiú ritkán rendez filmeket, inkább a dokumentum vonalon mozog és ez nekünk, nézőknek, jó!
A "Zombie Driftwood" egy olcsó és siralmasan humortalan - pedig próbálkoznak - hentelés, amelyben egy luxus-tengerjáró eltűnik a Bermuda háromszögben, majd miután előkerül, zombiek-kal árasztja el a Cayman szigeteket. (Kajmán szigetek???)

Színészei nincsenek, csak egy csapat amatőr, akik nem blokkolnak le a kamera előtt. A kocsma törzsvendégei akár tényleg egy alkoholista brigád. A csapos úgy izzad, hogy végig érte izgulsz, nehogy szívrohamot kapjon a színész. A főhősök csajai siralmasak. A szőke (Kaz B.) egyenesen kiábrándító, amikor elvileg "szexi" táncot lejt a kocsmában, ami inkább bárgyú és groteszk, ahogy kezdődő potrohával - igen, ebben a filmben nem húszas éveikben járó nők alakítanak zabálni való tiniket - teljesen lelohasztó. Hihetetlen, ennek ellenére milyen jó képeket lehet találni róla a neten szörfölgetve. Tipikus, nem az eszéért szeretjük típus. Csak nem értem, hogy milyen kritériumok alapján nevezi az imdb színésznőnek... Viszont haladás, hogy ebben a műben az Angliai születésű cics-mókust ruhában dugják, ami azért jelenthet valamit. (Talán még annyi pénzük sem volt, hogy kifizessenek a csajnak némi muff-mutogatást.)
Néhány Kaz B. munka itt elérhető!

A párbeszédek - főleg a kocsma pultjánál - olyan ostobák és erőltetettek, hogy kérdéses, hogy nem direkt csináltak szart. Egy magyar kocsmában öt perc alatt izgalmasabb dialógusokat rögzítenél egy diktafonnal. A színészi játék meg... igazi method acthung, acthung! Csak figyelem milyen ócska.

A trükkök amolyan sufni-tunning következményei. A nagy öregek már harminc éve jobbakat dobtak össze papír-zsebkendőből és tonhalsalátából.
Humor gyanánt pedig a zombik megszólalnak és csökött gondolataikat közvetítik a néző felé. A zombie film kedvelő néző erre pedig tökéletesen immunis.
Eltelik fél óra, mire kiderül, hogy ebben a filmben a zombiek bizony, ki akarják fejezni magukat. Elfoglalják a tévé stúdiót - hogy keveredtek oda??? - és máris, "profin" vágott zombie műsorblokkal szórakoztatják a kocsma nézőit, akiket a többi, kint sétáló halott nem tépett szét.
Zseniális!
Magnyifika!
Ha tényleg vicces lenne, akkor legalább mosolyognék, vagy valami.
De semmilyen pozitív érzést nem váltott ki belőlem, és ahogy nézem, az imdb látogatóiból sem. 2 csillag!
Kb. annyit ér, mint 2 perc maszatolós szex.
Rákészülsz, azután megkönnyebbülsz, hogy annyi.

Pozitívum?
Játékidő: 72 perc.

10%

Mert zombies.
Valójában olyan szar, hogy még a trash film jelző is felmagasztalás.

18+ : A szöszi női szereplő egy sokkal érettebb alakítása itt elérhető!

2013. december 9., hétfő

Zombie Massacre (2013)

Zombie Massacre (2013) (2.2 pont az imdb-n, kell ennél több?)

Uwe Boll halva született csecsemők felett páváskodik... bábáskodik.

Hangulatos poszter. A film már nem lett ennyire "finom".

Honnan tudod, hogy inkább szar filmet fogsz látni, mint nem?
Onnan, hogy elkezdődik, egyetlen színész neve nem ismerős, gagyi a felütés és a stáblistán szerepel Uwe Boll neve. Ebből viszonylag egy perc alatt leszűrhető, hogy nem minőségi szórakozást fogok látni. Mire is számit az ember egy filmtől, aminek a címe "zombi mészárlás"?
- Vagy a zombikat mészárolják, vagy azok mészárolnak. Ennyit, nem többet.
Uwe Boll mint rendező, a nulla alatt indult. Úgy érzem, ahogy öregszik, stílusa kezd beérni és ha véletlenül nem valami ismert videójáték a filmjeinek alapja, egészen tisztességes szórakozást tud rittyenteni. Ezért lehet rám köpködni, mert véleményem szerint, Boll thrillerei, drámái egészen pofás darabok. Ellenben még producerként még beletenyerel a trash-filmes tutiba. A "Zombie-trutyit" le sem kellett volna forgatni,... amíg nem találnak hozzá színészeket. Meg rendezőt.
Leforgatták.
Nekünk meg élvezni kellene.
Egyszerűbb, ha kb. időrendben fikázom, kiemelve, ami miatt nem tudtam élvezni. (Pl. nem ittam közben sört.)

Elkezdődik a film.
Hangulatos képsorok, kihalt városka, dolgozó nő, egyedül hazasétál. Autó robog, benne üvölt a zene, sofőr a telefonba üvölt, hogy nem hallja a másik oldalt, mert nincs térerő. (Talán először kapcsold ki a rádiót, seggfej!)
Csöves környezet, minimális díszítőelemek. Robbanás rázza meg a városkát. Amolyan szellemváros. Nagy terek, semmi mozgás.
Melós nő a robbanásra kilép a teraszra, eső csöpp kezére, átváltozás elkezdődik, gyorsan. (Return of the Living Dead-ben már volt hasonló ötlet.)
Autós hirtelen megáll, előtte dühödt zombi sereg, elkapják. Amúgy látszik, hogy a statisztákat kivitték egy elhagyott, üres és tiszta városkába és hagyták maszkban ökörködni. Az autós állát meg letépik. Nagyon szép a gore. A sminkekkel, arcokkal nincs is semmi gond.

ZOMBIE MASSACRE

Hú, de elkezdődött! Kár, hogy a felirat nem olyan pofás, mint a színészek zombie maszkjai.
Főcím, katonák lepik el a várost, azokat meg a gyilkos fenevadak. Lassítások, zúzós kemény metál szerű zene.
A katonai vezető - a helyi, nem a fő-főnök - elrendeli a lezárást és magához hívat néhány nehéz fiút, specialistát.
Innentől már elvérzik a film. A szövegelések papír ízűek, a színészi játék, amennyiben az volt a cél, hogy lassan álomba ringassanak, fantasztikus. Olyan lassan és modorosan beszélgetnek egymással a kamu macsó figurák, hogy percek alatt bizseregni kezdett a seggem, hogy vagy fingjak egy nagyot, amivel felébresztem magam, vagy csak álljak fel a székből és szívjak el pár száll cigit az erkélyen, amíg a film szépen kifutja magát.
A vezetői terv, hogy kemény legényeink bombát visznek a városba és felrobbantják, ami elejét veszi a vírus terjedésének. A vezető további terve, amiről persze nem értesíti embereit, hogy a bombát szállító gépjárműre fel van erősítve a szerkezet, és ráadásként hatástalanítani sem tudják, ami annyit tesz, ha nem találnak másik járművet, felrobbannak a bombával együtt.
Nos, szerintem ilyen szituban a katona megkeresi a következő kocsit, elindítja, visszamegy a támaszpontra és kasztrálja a parancs kiadóját. Valamiért, ebben a filmben ezt nem tudják kivitelezni. Sétikálnak, belebotlanak más emberekbe, lövik a zombikat, de kurvára nem akaródzik eltakarodniuk a városkából.
Kedvenc jelenetem, amikor egyikük a helyi rendőrségen talál egy nőt, kiengedi azt a cellából, miközben a nő faggatódzik, hogy mijazisten történt, majd egy perccel később elmeséli a katonánknak, hogy mi történhetett a városban, hiszen tök véletlenül az elszabadult kísérletet elvégző professzor lányáról van szó és többet tud az eseményekről, mint maga a katona, illetve bárki, aki a filmben szerepel. Beszartam.

Másik kedvencem Eden Shizuka (Tara Cardinal) karaktere, a legyőzhetetlen kardos-harcos nő. Szépen ki van festve a szeme, tüntetően alig szólal meg, mert kurva kemény, kezdetben a fülében lóg az i-pod, mert mellékes, hogy akcióba indul és esetleg figyelnie kellene, mint mondanak körülötte az emberek. Mellesleg két kard van a hátán és bármit is csinál, ahhoz előtte kommandósnak vélt pózokba csapja magát. Amikor meg aprítani kell, nagyjából három mozdulatsort ismételget és bár állítólag egy halálos fegyver, eléggé nyugdíjas tempóban reagál mindenre, ami körülötte történik.
Nos, Eden Shizuka (Tara Cardinal) csupa ilyen pózban feszít az akció közben, még akkor is, ha ezeknek a "beállásoknak" semmi értelme és gyakorlati haszna. Biztos sok hasonló filmet látott és ezt tartotta keménynek. Érdemes testjátékának külön figyelmet szentelni.

A másik favorit a mesterlövész-bohóc, Dragan Ilic (Daniel Vivian), aki haláláig pofázik és humorkodik, csak ezt olyan sótlan módon teszi, hogy egy poénja nem marad meg az emberben és amikor végre megharapják, felkiáltunk a székben: - Na, most ugass, te barom!

Rajtuk kívül még vannak páran, tipikus kamu macsók. A bombaspecialista filozofál, de a bombákat nem tudja hatástalanítani, a csapatgóré meg nehézkes, akár King Kong. Nagydarab, csak éppen nem veszélyes.
Az egész filmet átlengi egyfajta színpadias, műkeménység, ami miatt lehetetlen komolyan venni és élvezni. A baj az, hogy nem viccesen komolyan vehetetlen, hanem véresen unalmasan szar.
Bevetés előtt mindig kifestem a szemem... úgy viselkedek, mint egy férfi, kibaszott macsó vagyok, de a szemfesték, az kell!

Az egyetlen igazán finom nőt pár perc után megeszik. A szőke szamuráj domina meg mutatós darab lenne, ha nem játszaná el a világ összes kommandós-nős ál-sztereotípiáját. Ez jól állt régen mondjuk Cynthia Rothrock-nak, ám ő oda is tudott baszni, ha kell.

A rendező nevét nem érzem fontosnak megemlíteni. Ketten voltak és fejenkét így egy-egy pontot szereztek az imdb-től. Két felnőtt embernek ilyen gyenge mutatványt összehozni szép teljesítmény. :)
Uwe Boll meg eljátszhatta az amerikai elnököt, saját, kifacsart és kiszámítható interpretálásával.

Nálam 10% a gore jelenetek miatt.
Ja, és nem tudom mi lett a vége, mert hetven perc körül feladtam. (Szóval, lehet, hogy jó a film!!!)










2013. október 31., csütörtök

Machete kills - Machete gyilkol (2013)

Machete Kills - Machete gyilkol (2013)

Rend.: Robert Rodriguez
Fősz.: Danny Trejo, mint Machete



Ráizgultam a Machete szerves folytatására, de sajnos csalódnom kellett. A második rész sajnos semmiben nem vert rá az elsőre, talán csak a történet kerete tágult ki jobban. Meg talán több a húzónév, de ez részletkérdés.
A film legnagyobb hibái közé sorolnám, hogy először is nem éreztem úgy, hogy kaptam volna valami pluszt az első rész után. Megint vannak gonosz ellenségek, akciók, csajok, vér és sok fejlövés. Ennyi.
Másik hibája a filmnek, hogy összességében unalmas és humortalan. Ha a terv az volt, hogy egy amolyan trash paródiát hozzanak össze, mint az első, ez kifulladt a fárasztó önismétlésben.
Egyetlen jó dumára nem emlékszem a filmből, pedig most kapcsoltam ki a gépet.
Machete nem sms-ezik. Ez elment egynek. Machete nem twitterezik? Húha...
Több a dugható női árú, ennek ellenére mintha kevesebbet húzna meg a rossz-arcú ex-sittes filmes legenda. A pornózenei betét persze telitalálat másodszorra is, főleg, mikor egy filmes poén során kiderül, hogy a zenei téma nem igazán köthető a szexhez, elég, ha Machete éppen pucér. Ez volt az egyetlen rész, amikor felröhögtem.

Természetesen a legendás Machete megkap minden nőt, akit beleírnak a forgatókönyvbe... nagyjából.


A szereplők egy része nálam a csendes ripacs kategóriába ment át. Pl. Lady Gaga és Mel Gibson verőembere.
Machete szinte végig sodródik a forgatókönyv kínálta árral. Elküldik Á-ból B-be és végrehajtja a parancsokat. Videójáték figurává silányult, aki vagy gyilkol, vagy passzívan figyeli az átvezető videót. Vagy tucatszor meghalhatott volna a film során és csak a borzalmasan megírt forgatókönyv a ludas abban, hogy a necces helyzetek megoldódtak, ám azok is klisések.
Mintha egy rosszabb James Bond feldolgozást - pl. Moonraker - ötvöztek volna a Desperado-val. Fájón passzív Danny Trejo legendás figurája. Nem éreztem, hogy macsóságból bámul annyiszor a halál torkába, inkább, mintha lemaradt volna néhány fázissal, amikor harcolni kell és már késő lépni. Azért megoldódnak a kényes szituk, mert mindig jön egy felmentő "sereg".

Lady Gaga karaktere akár Blondie átemelése is lehetne a Sin City-ből. Kár, hogy "alteregói" tökösebbek.


Furcsa számomra, hogy két darab, pár perces jutalomjáték többet ért szerintem, mint Danny Trejo teljes jelenléte. Cuba Gooding Jr. és Antonio Banderas rövid baromkodása nálam elvitte a show-t.
Alexa Vega eszméletlen kis puncivá nőtte ki magát, ám, hogy tehetséges színésznővé cseperedett a "Kémkölykök" sorozat óta, nem ebből a baromságból derül ki.

Alexa Vega nem játszik a filmben, inkább, mondjuk úgy: jelen van.


Amber Heard viszont jól szerepelt. Dögös és szexi. Kár, hogy amint meglátjuk, tudjuk, hogy "sáros".
Michelle Rodriguez rajtamaradt a cuccon. Első filmjében, "A bunyós csaj"-ban felvett egy imázst és azon rajtamaradt. Az első rész szemkilövése után nem tudott meglepni az ismételt fejlövés...
Carlos Estevez, mint Amerika szexmániás elnöke poénos választás, ha jobban kihasználják a színész körüli hype-ot. Így csak egy egykor fényes jövő elé néző csillag pislákolásának vagyunk tanúi.
William Sadler ismét rosszfiú. Azt hinnénk, megkeveri a szart, ami nem sikerül, mert annyi név van a stáblistán, hogy sajnos, aki tehetséges vagy érdekes karakter lehetne, arra kb. 5 percnyi filmidő jut.

Itt kezdődik a harmadik problémám. A film szereplőinek 80%-át lelövi a maradék 20%. Szinte nincs olyan szereplő, karakter, aki miután megjelenik a képernyőn, ne halna meg perceken belül. Aki ennél többet kapott láthatóságból, az meg biztos nyírja a többieket. Meglepődtem, hogy a vége lövöldözésnél nem hullottak el a statiszták mind egy szállig, mint ahogy egy jobb John Woo filmnél megszokhattuk.

Páncélozott jármű. Persze megtámadja a sok kis alukasztnis szar. 


Machete néha aktiválja magát, ennek vége némi vérfröccs, de passzív üzemmódban meglepően "vértelen".
Mel Gibson lubickol szerepében, a megalomán és enyhén jövőlátó Luther Vuz, fegyverkereskedő és terrorista figurájában. Kár, hogy ez kimerül abban, hogy magyarázza a bizonyítványt.
Jessica Alba indokolatlanul kis szerepet kapott. Annyira, hogy ha nem láttuk az első részt - miért, van olyan - akkor érzelmileg nem is tudunk ráhangolódni főszereplőnk lelkében dúló viharaira.

Na, ki van még benne?
Tom Savini is kapott pár perc ál-szerepet. Gyakorlatilag csak azért írták bele a filmbe, hogy felidézzék az első részbeni figuráját. Súlytalanul tűnik el az akció közben. Mint sokan mások.
Fejlövés, haslövés, fejlövés.
Kb. ez történik bárkivel, akit meglátsz a vásznon.

Ez 2010-ben szórakoztató volt, némi nosztalgikus másolt videós korszak érzéssel, mostanra viszont kipukkadt a lufi, lefőtt a kávé.
A Machete gyilkol uncsi akciófilm, ami csak a felnőni képtelen rajongókat célozza meg. Aki kicsit többet vár az első rész után, elvileg csalódni fog, mert bár több a CGI, mint az első felvonásban, ez még nem tölti ki az ötlettelenség hézagait. Az a pár kaszabolós rész meg nem viszi el a hátán a filmet.
Az első rész szikés bélkivágós jelenete pl. köröket ver szerintem mind látványban, mind kivitelezésben az itt látható helikopteres-pörgős nyakmetszésre és/vagy az áramba nyúlkálós pörkölésre is.

A humort apró cseppekben adagolják és alig valamivel értékelhetőbbek, mint a fingós-böfögős viccek. Pl. egyenesen unalmas volt, amikor a tolószékes fickót szarrá lövik és végül, biztos, ami biztos, valaki még egy rakétával is megkínálja. Értem én a trashfilmek koncepcióját, csak úgy látszik, kiöregedtem belőlük.
A csillagok háborújás filmes kikacsintások pedig erőtlenek, bár, még elképzelhető, hogy a film által sejtetett Caprio-s szál behozásával megjátsszák a "Star Wars" filmek legnagyobb katarzisos jelenetét is a harmadik folytatásban; Machete, én vagyok az apád!

Ezt a járművet csak a Star Wars rajongók behúzása miatt tették a filmbe.


Meg sem lepődnék.
Egyre inkább úgy érzem, hogy Rodriguez kifogyóban van az ötletekből. Jól sáfárkodik a grindhouse és trash szemetek megidézésével, viszont hiányolom azt az eredetiséget, amivel berobbant.

Hirtelen ennyi.

Nem pontozom, mert lehúznám.
Lesznek rajongói, pedig, sajnos úgy érzem, aki látta az elsőt, annak sok újat nem adott ez a folytatás.

Nálam max. 10/5

Csak lehúztam...

Ha megnéznéd: M A C H E T E  K I L L S