A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tommy lee jones. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tommy lee jones. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 26., péntek

Amerika kapitány: Az első bosszúálló - Captain America: The First Avenger (2011)

Amerika kapitány: Az első bosszúálló - Captain America: The First Avenger (2011)


Rendezte: Joe Johnston

A film Mafab adatlapja: Captain America: The First Avenger (2011)

Megtekintés: Képregényfilm. Ha szereted a műfajt, evidens. Ez még függetlenül is szórakoztató.

A Captain America képregényfilm. Ennek most nagy a respektje.
Az első kalandja egy füzet részeként jelnt meg, 1940-ben. Nem véletlen az időpont, hiszen már amerika is belépett a háborúba: szükségessé vált egy hazafi, aki kicsit elterelheti a harcoló amerikai ifjak figyelmét a háború pokláról. Joe Simon és Jack Kirby megalkotta a szerintem minden idők legpatriótább szuperhős képregényfiguráját; Captain Americát, aki címeres pajzsával és nemzeti lobogóból varrt hacukájában aprítja az ellent, anélkül, hogy gyilkológéppé válna.
A karakter neve Steve Rogers, aki eredetileg egy csenevész fiatalember és testi adottságai miatt - elméje vág mint a beretva - folyamatosan elutasítják a sorozóbizottságok, pedig próbál a hadsereg szerves része lenni.
Miután felfigyel rá egy kutató, megcsillogtatnak előtte egy lehetőséget: kísérleti patkányt játszhat és ha sikeres a projekt, része lehet a haza védelmének.
A többi történelem.

Amerika kapitány jelenleg hetven éves múltra tekint vissza. Számtalan magazin és sorozat szereplője lett, szövetkezve más szuperhősökkel. Az évek alatt Rogers végigküzdötte a világ összes lehetséges problémáját, kezdve a náciktól a mai terrorizmusig bezárólag!
A képregény a hatvanas években érte el sikerei csúcsát és a hatalmas szakmai név, Stan Lee is dolgozott rajta.

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Amerika_Kapitany

A film és a cselekmény:
Steve Rogers (Chris Evans - A fantasztikus négyes, Mobil) amerikai jófiú. Átlag alatti fizikummal, ami miatt hiába buzog benne a tettvágy és segíteni akarás, elutasítják a katonai sorozáson, mint Buster Keaton-t a "Generálisban", igaz, más okból.
Rogers egyetlen barátja már rég a fronton harcol, amikor egy titkos katonai kísérleteket folytató társaság belső embere, Dr. Abraham Erskine (Stanley Tucci - A mag, Komfortos mennyország), aki már Németországban elkezdte a kutatásait, ám Hitler fajelméleti ideológiájával nem értvén egyet, áttelepült az Egyesült Államokba, ahol tárt karokkal várták.
Rogers kap a lehetőségen és hamar bizonyítja is belső rátermettségét. A külső adottságait meg a kísérlet teszi hozzá, hogy emberfeletti erejével a fiú az országa becsületére váljon. Kiképző tisztje, Chester Phillips tábornok (Tommy Lee Jones - Az ügyfél, A szökevény, Úszó erőd) kezdetben nem örül a fiú érkezésének, ám ahogyan az lenni szokott, a dörmögő medve szíve belül arany.
Rogers, jelmezben és táncos revüjével a határokon belül népszerűsíti a honvédőket, majd, mikor tapasztalja, hogy azok, akiket éltet, nem hisznek igazán benne, a gyakorlatban is kamatoztatná tehetségét.


Rogers az Európai frontot járja, amikor rövid úton bizonyíthat. Él az alkalommal és rögvest hőssé avanzsál, miután szinte veszteségek nélkül kimenekít közel 400 katonát a hadifogságból.
Amerika kapitány ettől fogva nem haknikkal varázsolja el a reménykedőket, hanem a frontvonalon bizonyít. Egy akcióban elveszíti egyetlen igaz barátját, Bucky-t (Sebastian Stan - Fekete hattyú) ami arra sarkalja, hogy személyesen fogja el a németek hasonló képességekkel rendelkező katonáját, az okkult tudományokkal is foglalkozó Johann Schmidt-et, alias a Vörös koponyát (Hugo Weaving - Mátrix trilógia, Gyűrűk ura trilógia).
A romantikus szál miatt hősünkért végig izgul egy dögös szőke, aki nem mellesleg legalább annyira tökös, mint Rogers, azaz zsák és a foltja; Peggy Carter, a katonai informátor (Hayley Atwell - Kasszandra álma, A katedrális - minisorozat).


Összkép:
Az Amerika kapitánya elég erős képregényfilm. A trükkök egészen jók, de a pálmát Rogers nyeszlett teste viszi. (Lásd fentebb)
A karakterek nagy része szerethető. Kiemelném Dr. Amim Zola szerepében Toby Jones-t (A köd, A hírhedt, Király!).
Érdemes figyelni, milyen ötletesen használják a filmben többször is a pajzs motívumot.
A zene erős közepes, Alan Silvestri munkája. Hol vannak már azok a fantasztikus muzsikák, mint a Predator idején, vagy a Forest Gumpban? Oké, a film alatt jól szól, anélkül azonban semmi maradandó.
A fényképezés szép.
A színészek rendben vannak.
Neal McDonough végre pozitív szerepben!

70%

Nálam még mindig az X-men a csúcs képregény film, ettől függetlenül ez is egy eléggé szerethető darab.

A cikk 2011-es és a jerrycomovie.com oldalról lett átmentve, ami szponzorálási nehézségek miatt megszűnt.

Ezt a filmet érdemes megnézned: A M E R I K A  K A P I T Á N Y


2015. február 10., kedd

A kísérő - The Homesman (2014)

A kísérő - The Homesman (2014)


Rendezte: Tommy Lee Jones


Megtekintés? - Ajánlom, de nem biztos, hogy tetszeni fog.


A magyar címválasztással komoly nehézségeim akadtak, miután vagy tíz fordítóban sem találtam megfelelő magyarítást a Homesman szóra. Végül a profán kísérőt találtam megfelelőnek, rövidített formában, habár szerintem az eredeti szó igazából egyfajta bérelt kísérőt jelenthet, akit pénzért fel tudunk bérelni egy adott feladatra. Másrészt viszont szójáték is, ami a történet szempontjából egyértelmű utalás Cuddy életére. És ezzel be is fejezném a címelemzést.

A film műfaja dráma-western és ha vicceskedni akarnék, egyféle olvasatban a horrorba is belekacsint: Miért, nem elég horror, amikor egy vidéki közösség három női tagját egyszerre szállja meg az őrület és lesznek erőszakosak, elborultak? Ha a női főszereplő sorsát tekintjük a film történetében, ugyancsak simán besorolható a mű valahová az "Ördögűző" és hasonló témájú filmek közé. Ebből is látszik, hogy 2014-ben sokat változott a western film műfaja, hiszen amiket az elmúlt évben láttam, egy sem volt egyértelműen és kizárólag csupán lövöldözős, nyál sercintős, indiános mozi.

Glendon Swarthout regénye erős darab. 1988-ban jelent meg és egy időben Paul Newman kezét is megjárta. Többet az elolvasása után írnék róla. A film megtekintése után pedig kívánom, hogy elolvassam, hiszen úgy érzem, a film csak karcolgatja azokat a lelki tényezőket, amelyek a drámai végkifejlethez vezetnek, már ami Mary Bee Cuddy sorsát illeti. Nem mondhatjuk, hogy 16 regényével a szerző nem volt termékeny. Néhány művét megfilmesítették már korábban. Több műfajban kipróbálta magát, komédiától a drámáig, westernig.

Mary Bee Cuddy (Hilary Swank), valahol Amerika távoli szegletében éldegél. Egyedül tengődik, az egyetlen "társa" a közeli farm gazdája, akit józan, logikai okokkal próbál meggyőzni arról, hogy nekik bizony együtt kellene folytatniuk a gazdálkodást, mint házaspár. Emberünk azonban nem így gondolja. Cuddy szórakoztató társaság, ha vacsoráról és egy kis zenéről van szó, de, hogy élni vele? Azt már nem. Kemény, akaratos asszony. Még egyszerű parasztunk is tuja, mennyire fejére nőne az asszony, ezért fogja magát és ha elutasításával nem döfte volna elég mélyen a kést az asszony szívébe, biztosan megtette következő kijelentése, amikor jelzi, hogy elutazik a nagyvárosba, hogy feleséget szerezzen.

Közben a környék hölgy tagjai között valami démoni pokoljárás veszi kezdetét és egyszerre hárman is megőrülnek. Van, aki katatón lesz, más végtelenül erőszakos, sőt, van, aki gyermekét fojtja a szennybe. A városka fontos emberei sorsot húznak, hogy a három beteget/őrültet ki szállítsa Iowa-ba, egy templomba, ahol majd gondjukat viselik. A sors úgy hozza, hogy Mary Bee elvállalja az utat és némi véletlen folytán mellé csapódik a kissé megbízhatatlan, lusta George Briggs (Tommy Lee Jones), hogy fizetett kísérőként segítse a pionír vándorlást, erővel és tapasztalattal, ami azért tragikus, mert George alapjában véve egy igazi lúzer, csínján minden erénynek, ami egy ilyen hosszú úthoz kellhet. Cuddy ezért - bár a férfi tartozik neki - felajánl háromszáz dollárt is, hogy gördülékenyebben haladjon a szekér.

A hosszú utazás alatt van idő megismerni a két karaktert. Míg ők is megismerik egymást.

A két ember egymásra utalva, három őrült nő társaságában igyekszik sértetlenül eljutni A-ból B-be. Ebert próbáló feladat, főleg, ha az ember magának is megnehezíti azt néha. Közben a vén csavargó és a dolgos, de vaskalapos gazdasszony megismerik egymást valamennyire. Mindketten esendő emberek, akik kapnak némi pluszt a másiktól. Hogy ezzel tudnak e élni, vagy nem, kiderül a filmből.

Hilary Swank ismét csúnya. Ez a nő, alapból sem a kedvenc női színészem, és újra és újra tud olyan szerepet magának keresni, amiben még az átlagosnál is lepusztultabban kell kinéznie. Ami röhej, hogy ezektől függetlenül meg eszméletlen a játéka. Egy erős kezű nő, aki maga is megbolondul kicsit abban a világban, melyben elvileg hölgyválasz van és ő mégis kiszorul belőle.

Tommy Lee Jones figurája sem egyszerű karakter. Magának való, igazi tróger, a végére azonban, - számomra homályos pszichológiai okokból - végül megembereli magát és elvégzi, amit neki szánt a sors.

Marco Beltrami zenéje kivételesen gyönyörű darab. A többször felcsendülő főtéma a legjobb filmzenei motívumok közé tartozik. Beltrami-nál legalábbis egészen biztos.

Vadnyugat: Sehol nem vagy biztonságban...

A többi fontos színészt méltatni nem nagyon van értelme, hiszen az őrült lányokat játszó trión kívül szinte senki sincs elég ideig a vásznon, hogy el tudjon varázsolni minket alakításával. Ettől függetlenül olyan nevek kaptak helyt a filmben, mint: James Spader, Meryl Streep, William Fichtner, John Lithgow, Hailee Steinfeld.

Amire kíváncsi lettem volna a filmmel kapcsolatban, hogyan tudta Jones rávenni a három hölgyet az őrültek eljátszására, hiszen ebben a szerepben nyumát sem látni a szépségüknek, sőt, valóságos boszorkányt varázsolt belőlük a maszkmester és a sminkes csapat.
Mellesleg Grace Gummer Meryl Streep kislánya és talán ez eddig a legfontosabb szerepe a kislánynak. (Aki már közel harminc.)

A három lány és a kísérő: Miranda Otto, Grace Gummer, Tommy Lee Jones, Sonja Richter
70%, de nagyon hangulatfüggő film.
Kicsit olyan érzésem volt, mintha Jones megirigyelte volna Clint Eastwood öregkori sikereit és ezért beszállt volna egy amolyan "öregfiúk a filmes piacon" versenybe.

Figyeld:
- Tommy Lee Jones az akasztófán
- Mary Bee Cuddy megalázkodik egy kis szexért.
- A csecsemő gyilkosságos jelenet sokáig kísérteni fog, pedig nem sokat mutatnak, hála istennek.
- A filmzene - néha kicsit tolakodó - de nagyon érzelmes.

Ha szeretnéd ezt a kőkemény drámát megnézni: Akkor itt találod A kelletlen útitársat!

Vagy töltsd le innen, egy másik remek oldalról, ahol még ezen kívül is mazsolázhatsz: A kelletlen útitárs.

2014. február 19., szerda

Vérmesék - The Family (2013)

Vérmesék - The Family (2013)

Rendezte: Luc Besson

Nagyon régóta várjuk sokan, főleg rajongók, hogy Besson visszatérjen közénk és ott folytassa, ahol "Az ötödik ellem"-mel abbahagyta. Azóta sem hagyott fel a rendezéssel, csak valahogy mintha nem ugyanaz lenne a célközönsége, mint akiket magához édesgetett pályafutásának első felével. 97 után elkészített egy felszínes és szenvelgő történelmi drámát az Orleans-i szűzről (Jeanne d'Arc, az Orleans-i szűz), szentelt időt egy gyermekmese sorozatnak, amely átmenet "A zöld urai" és a "Hangyaboy" között (Artúr és a villangók), összedobott egy fekete-fehér keserédest (Angel-A) és lezongorázott egy életrajzi drámát (The Lady). Gyakorlatilag 15 év alatt semmi értékelhető a fanatikusoknak. A forgatókönyvek és produceri munkák nem érnek!

Végül, 2013-ban ismét egy ígéretes filmmel jelentkezett, amely egy New York-i maffiózó családról mesél, akinek feje miután társai ellen vallott, kénytelen a tanúvédelmi program keretén belül ideiglenesen Normandiában lébecolni. A reklám egy kellemes akció blődlit vázolt fel, a végeredmény azonban közel sem olyan humoros, mint amennyire sejteni lehetett és a Luc Besson érzékenységből sem sokat kapunk vissza, sem akció, sem karakterábrázolás terén. Sajnos a film mind ötlet és vérszegény, éppen csak az unalom innenső oldalán egyensúlyozik. Rajongóknak kötelező, hisz mégis Robert De Niro a főszereplő, van benne Tommy Lee Jones és kicsit megidézi az aranykort, amikor olyan filmeket dobott ki a színészóriás, mint "Keresztapa 2.", "Casino" vagy a "Nagymenők". Apropó, nagymenők: A film egyik tényleg jópofa húzás, amikor Giovanni-t (Robert De Niro) elhívják egy filmvetítésre, mivel a helyiek úgy hiszik, amerikai író, hogy beszéljen a filmről és annak hitelességéről. A film pedig nem más, mint a "Nagymenők". Az eredetileg kiírt mozi kópiáit ugyanis valahogy elkeverték...

- Uram, mindennapi szétverhető mellékszereplőmet add meg nekem...!
Ez a szentimentális kikacsintás még nem teszi jó filmmé a "Vérmeséket". Tudom, hogy borzalmas a magyar cím, de a film megtekintése után már érthető, miért a címválasztás. A "Vérmesék" egyfajta vámpírfilmre lehetne asszociáció. A filmbeli család pedig gyakorlatilag egy igazi energiavámpír, vámpír család. Környezetükre nézve maximálisan kártékonyak. Bárkivel kerülnek hosszabb-rövidebb kapcsolatba, még ha a Manzoni család a legnagyobb jóindulattal is viseltetik a másik iránt, valahol kisiklik a dolog és az illet nem jár jól. Legjobb példa erre, hogy új otthonukban Giovanni észreveszi, hogy a víz nem megfelelő minőségű. Gondolja, végigjárja az utat, hogy a szennyezett folyó tiszta ivóvízzel árassza el a környék lakóit. Útját pedig betört fejek szegélyezik és mire végül a csapból kellemes, kristálytiszta víz kezd csordogálni, akkora meg a város lakosságát amortizálják le a Manzoni család nyomában loholó pribékek.

Frank/Giovanni, miközben a maga profán módján igyekszik beilleszkedni a nyugodt, kisvárosi létbe, unalomtól és belső késztetéstől hajtva írni kezdi a nagy művet, egy könyvet, ami az életéről szól. Még alig gépel le pár oldalt, amikor az FBI máris kétségbeesésének ad hangot, a készülő könyvvel kapcsolatban, mintha az nem az asztalfióknak íródna, amolyan önkifejező naplóként, hanem egyenesen a New York-i bestsellerek polcára készülne. A film humoros pillanatai, amikor Frank gépelése közben megelevenednek az átélt emlékek, mert a flashback-ek kicsit megidézi a Nagymenők töredezett elmesélő módját. Pár viccesebb fantázia pillanatot leszámítva még a könyv ami humorral szolgál a filmben, ezért nehéz a "Vérmeséket" megjelölni vígjátékként. Legjobb esetben talán komédia.

A film egyetlen nyertesei a négytagú család, a Manzoniék. Csoda, ha a film végén már nem szurkoltam értük annyira. Sajnos, a film egésze alatt nem sok olyasmit tettek, ami miatt igazán szimpatikusak legyenek a néző számára. Hasonlóan az unalmas és irritáló "Személyiségtolvaj" című komédiához.

A film számomra egyszer nézős. Az egyetlen, aki érzelmeket tudott kicsikarni belőlem, az a tinédzser lányt alakító Belle (Dianna Agron), habár a szerelmes kirohanását leszámítva ő szintén csak egy pszichopata, mint apja, Giovanni és anyja, Maggie (Michelle Pfeiffer).

- Ne izélj! Megnézzük a Nagymenőket és besöpörjük a tapsot!
Mazoniék igyekeznek beilleszkedni, kevés sikerrel. Kerti partit rendeznek a környékbelieknek, hogy bemutassák, milyen egy amerikai sütögetés - ami különösen javallott szerintem, ha az ember tanúvédelmi program keretében lapít. Közben az egykori társak nyomozgatnak a lelépők után, kiiktatva valamennyi szemtanút, segítséget, míg végül egy újságcikkben elsütött olcsó nyelvi poénnak köszönhetően szimatot fognak és becserkészik az azóta már Blake nevű családot.

Mire megérkezik a gyilkos különítmény a kisvárosba, a család majdnem atomjaira hullik. A fiúk az iskolai kihágások felelőssége elől igyekszik Párizsba távozni, Belle pedig szerelmi csalódása okán a másvilágra. Maggie-n pedig erőt vesz a klimax, míg Frank/Giovanni pedig a mozizás után szinte önvallomást tesz kb. száz helyi lakos előtt, hogy később legyen kit kinyírni, hisz szemtanú nem maradhat a szakmájában... Talán a következő részben.

A két FBI ügynök olyan szépen végigviszi a filmet, hogy a végén bántó, ahogy kiírják őket...
A végső leszámolás viszonylag izgalmas, de azért furcsa, hogy gyakorlatilag a brigádot a két kiskorú intézi el, míg anyu és apu egy rosszfiúval szarakodik. Meg az ügynököt játszó Tommy Lee Jones besegít a végén. Tehát a kölykök felnőnek az apai örökséghez, ha úgy tetszik. Kár, hogy a hasonló filmekben, valahogy mindig kiöregedett verőlegényeket küldenek a főhős nyomába, hogy azért ne legyen nehéz legyakni őket. Máskülönben a családdal való találkozás előttig tökéletesen működő és gyilkolászó brigád - hisz kiiktatják először a rendőrséget, majd a tűzoltóságot is - simán kicsinálná a Manzoniékat.

Mindegy...

55%

Akire érdemes figyelni a filmben az Dianna Agron. Nagyon szexi és tehetséges.
Luc Besson meg mintha kicsit takaréklángon égne.