A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kevin bacon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kevin bacon. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. július 29., szombat

Remake: Gumiláb - Footloose (1984) + Footloose (2011)

 Remake: Gumiláb - Footloose (1984) + Footloose (2011)

Footlose (1984)

Rendezte: Herbert Ross

Footloose (2011)

Rendezte:

A két film Mafab adatlapja: 

Footloose (1984)

Footloose (2011)

Megtekintés: Az eredeti Footloose-t még akkor láttam, amikor "kellett". Gyerekkoromban, amikor kifejezetten fogékony voltam az amerikai életérzésre és a zenésfilmek is tetszettek. (Mondjuk, érdekes, hogy azokat mennyire eklektikusan kedvelem.)

Az amerikai kisvárosba érkező nagyvárosi ficsur, aki fenekestül felforgatja a helyiek életét, mondanám, hogy egy izgalmas történet, de inkább az lehetett az oka, hogy megnéztem a filmet, hogy Kevin Bacon szimpatikus volt és a korszak zenei betétei - beleértve a nekem nagyon tetsző főcímet - az ízlésembe illettek. Mert a történet, bevallom, nem túl érdekes. Tehát, érkezik egy lázadó srác, Ren (Kevin Bacon) Bomont-ba, ahol a lelkész lányát szemeli ki magának. Annak a lelkésznek a lányát, aki történetesen egy korábbi tragédia miatt kvázi egy bigott közösségé formálja a városkát, hogy többé ne történhessen olyan baleset, amiben fiatalok halhatnak meg. Ez persze kivitelezhetetlen anélkül, hogy visszafejlődjünk szociálisan és a renitens, lázadó ifjúság nem is tud partner lenni ebben. Ron felkavarja az állóvizet, ami nem egy nagy feladat és mikor végül megküzd a bürokráciával és a vaskalapos felnőttekkel, már elbukná kereszteshadjáratát, de a lelkész felülvizsgálja az állaspontját és a korábban hozott és alkalmatlan rendeleteket úgy vágják ki az ablakon, mintha meg sem történtek volna. Közben pedig Ren is kicsit konszolidálódik, mert a kisvárosi életen ahogyan ő nyomot hagy, az szintin hatással van az idegenre is. Hiszen, közös a jövőjük.

Nem bonyolult történet, de ha jobban belegondolok, kevés musical vagy táncos film mondhatja el magáról, hogy egy szalvétára írt pár sornál több a szinopszisa. Kevin Bacon itt már túl volt egy horrorfilmen, amit utána közel negyven évig igyekezett elfelejteni és egy generációs mozin, az "Étkezde - Diner (1982), ami miatt kitárult előtte Hollywood (Ha a Péntek 13 - Friday 13th első része nem lett volna erre elég.) Bacon felfelé kezdett lépdelni, de a női főszereplő, az Ariel alakító Lori Singer valamikor a kilencvenes években megfeneklett, hiába játszott olyan remek mozikban, mint a Warlock (1989) vagy a Rövidre vágva - Short Cuts (1993).

Amikor meghallottam, hogy Remake készül a filmből, nem igazán tudott érdekelni. Egyrészt, mert mint írtam, a zenés filmek nem a gyengéim és nem is hittem, hogy az eredetit képes megugorni egy új feldolgozás, mert valahogy az egész alapötlet szerintem jobban működik a 80-as években, mint a 2010-esben. És igazam volt. Az új Gumiláb, ha engem kérdezel, tökéletesen felesleges és talán két dolog miatt lehet érdekes: Dennis Quaid-nek így egyel több filmje van és Miles Tellert is előrébb hozta talán a sztár ranglétrán. Igaz, Teller nem a főszerepre jelentkezik be, hanem a korábban Chris Penn által alakított, táncolásból gyengus karakterre. Tellert amúgy a Whiplash óta kedvelem, ám az a film akkor még nem készült el. Az eredeti egy hangulat. Egy korszak felett tör pálcát. A friss feldolgozás valahogy már nem olyan átütő és mintha a karakterek is picit súlytalanabbak lennének. A főszereplő, Kenny Wormald távolról sem olyan karizmatikus, mint Bacon volt és az elmúlt 12 évben kiderült, hogy talán a szakmai haladása sem lesz olyan sikeres. Arra nem emlékszem már, hogy Lori singer milyen Ariel volt, de a mostani karakter, talán, mert megöregedtem, valahogy nem lett számomra szimpatikus, ezzel a ledér hozzáállásával, azonban feltételezem, a figura ugyanezt tette 1984-ben is. Én azonban nem kedvelem az olyan női figurákat, akik járnak valakival, majd ha jön egy új arc, hirtelen félredobnak mindent, mert... Miért? Értem én, hogy kurva izgalmas egy városi fiú, meg apunak is oda kell dörgölni, hogy mi mennyire lázadunk, de ettől még nem fogom a lányt megkedvelni, sőt, amikor tánc közben, kismajomként egyik ágról (pasiról) átugrik a másik ágra (pasira) kifejezetten viszolyogtam tőle. Az, meg, hogy ezek után apu becsicskítja és hazarendeli, jól mutatja, mennyire álomvilágban él ez a csaj. Ettől függetlenül az Ariel bőrébe bújó Julianne Hough ha nem is kápráztatott el, azt mondhatom, hogy csinos, de nem ebből a filmből tudom meg, mennyire jó színésznő.

A lelkész feleségét pedig Andie MacDowell játszhatta el, és nyúlfarknyi szerepe jól mutatja, milyen mostohán tud bánni a filmes világ a korábban körülrajongott sztárokkal, annyira nem mondható, hogy ez a pici szerep méltó lenne. 

Ami még tetszett, hogy az eredeti főcímzenét nem csak átdolgozva használták fel és Teller tánctanulási montázsi is sokat merített a Chris Penn féle eredetiből.

Eredeti 70% + Remake 50%

Ja, és bármilyen hihetetlen, a történet részben megtörtént eseménykre alapozva lett megírva!

2018. június 7., csütörtök

Őrült, dilis, szerelem. - Crazy, Stupid, Love. (2011)

Őrült, dilis, szerelem. - Crazy, Stupid, Love. (2011)


Rendezte: Glenn Ficarra, John Requa

Megtekintés: Nekem eddig kimaradt, de nagyon megérte bepótolni.

Valahogy sikeresen elkerültem eddig ezt a tipikus amerikai keserédest, pedig, ha úgy vesszük, kikerülhetetlen mozi... ha kedveled Emma Stone és Ryan Gosling közös munkásságát. Pedig nem ez a jellemző a mozira. Ennek ellenére ez az első közös mozijuk, amiben már sikeresen adják át a vásznon egy szerelmespár duóját. Később sokkal nagyobb volumenű mozikban tették ugyanezt, ilyen-olyan végeredménnyel: Gengszterosztag, La-La Land.

A film főszereplői azonban mégsem ők, hanem Steve Carell, Cal (Steve Carell) az apa, akit beelőz felesége a kapuzárási pánikban és megcsalja egy kollégájával. A középkorú férfi világa teljesen összeomlik, hiszen korábban el sem tudta képzelni, hogy bárki mással élhetne, mint iskolás szerelmével, Emily-vel (Julianne Moore). A nulláról pedig nem igazán szeretne indulni, pusztán válaszokat kapna a kérdéseire, hogy miért nem lehet minden tökéletes és olyan, ahogyan elképzeltük fiatalon.
Pedig erre nincs válasz.
Így gondolja ezt a charmeur skalpvadász, Jacob (Ryan Gosling) is, aki felkarolja a pultnál kétségbeesetten iszogató férjet. Bemutat neki egy olyan "élj a mának" életmódot, ami neki bevált és amiről úgy véli, Calnak is megfelelő, most, hogy a válása küszöbön áll.
A két férfi beleveti magát az éjszakázásba.

Közben Cal fia, Robbie (Jonah Bobo) beleszeret a bébiszitterébe, Jessicába, (Analeigh Tipton) aki viszont egy apja korabeli férfiba van belezúgva. Cal felesége, Emily (Julianne Moore) pedig a félrelépés után bár bizonytalan érzéseit illetően, mégis inkább a válás felé hajlana, miközben nincs róla meggyőződve, hogy azzal sínre teszi az életét.
Ha ez nem lenne elég, legidősebb lányuk (Emma Stone) pedig összeszűri a levet valakivel, aki talán nem illene hozzá.


Tipikusan az a többszereplős, nem túl sodró lendületű mozi, amelyben a mellékszálak lassan összeérnek, hogy a remek színészek közötti interakciókat minden leosztásban élvezhessük. Így kerülnek még bele olyan remek karakterszínészek is a moziba, mint az elcsábított, majd faképnél hagyott tanárnéni (Marisa Tomei), a feleséget becserkésző szépfiú-kolléga (Kevin Bacon) vagy a bébiszitter apukája, (John Carroll Lynch) aki félreértve bizonyos apróságokat, vörös posztót látva igyekszik revánsot venni leányának el sem veszített ártatlanságáért.

Mind a főszereplők, mind a mellékszereplők igyekszenek tudásuk legjavát beleépíteni a karakterekbe. Steve Carell-nek ez abszolút nem esik nehezére, hiszen egész karrierje a kisemberek és az enervált főhősök köré terelődött. Julianne Moore talán kicsit több teret is kaphatott volna, hogy karakterét és motivációját jobban kibontsa a forgatókönyv, bár, állítólag a filmből kihagyott jelenetek között találunk olyat, amelyik kicsit árnyalja a karaktert.


A film azonban nem vígjáték. Vannak benne humoros jelenetek, vicces beszólások, ettől azonban ez a mozi egy igazi, független, keserédes produkció, amely általában nem a bemutató idején lesz feltétlenül sikeres, hanem eltelik néhány év és ahogyan lassan megismeri az ember, úgy nemesedik meg, akár egy jó bor.
A filmben elhelyeztek néhány "csavart" is, amely jellemző az olyan filmekre, amelyik sok karaktert mozgat, hogy azután összeterelje őket.
Néhány momentum pedig nem biztos, hogy teljesen logikus a karakterek megismerése után, ezen azonban felül tudtam emelkedni, mert a befejezés kedves, tipikusan hollywoodi.
A felütés után pedig ez lehet, hogy nyálasnak tűnik, de a film vállalja, hogy a szerelem mellett tegye le a voksát.

Töfi:
- A filmben kikevert koktél - Jacob keveri Hannah-nak - létezik, sőt, talán az első amerikai koktélitalként híresült el. Erről itt olvashatsz: Old Fashioned
A filmet "Első randi" - First Date - forgatási címmel kezdték forgatni.

A film Mafab adatlapja: Őrült, dilis, szerelem - Crazy, Stupid, Love (2011)


70%

Ha megnéznéd:
- Őrült, dilis, szerelem. (2011)

Filmzene:


A fényképek szerzői jogvédelem alatt állhatnak! - Photos can be copyrighted!

2017. január 12., csütörtök

A sötétség - The Darkness (2016)

A sötétség - The Darkness (2016)


Rendezte: Greg McLean

A film Mafab adatlapja: The Darkness (2016)

Megtekintés: Ne tévesszen meg a sunyin semmitmondó és mostanra többször felhasznált filmcím: "A sötétség" még annak ellenére is egy remek mozi, hogy valójában semmi extra nincs benne.

Nem vagyok képben McLean munkásságát illetően. A Wolf Creek-ről annak idején jókat hallottam. Talán épp a Fangoria magazin, megszűnése előtt mesélt róla, hogy érkezik és érdemes megnézni. Nem láttam. Nem néztem meg, pedig ott volt, kézközelben, de arra gondoltam, a trailer és egyéb cikkek alapján, hogy ez is csak a szokásos világvégi horror, kevés szereplővel, mindentől távol, alibi díszletek között, ahol azután kinyírnak néhány fiatalt. Annak ellenére, hogy imádom a műfajt, volt külső vinyóm, amiről lefolyt a horrormozi, úgy tele volt - aztán megadta magát egy esős délutánon, némi kotyogással jelezve, hogy baszhatom ki a cuccot - ezt a darabot mégis kikerültem, rendszeresen. Valahogy nem fogott meg. Talán, mert hiányzott a szükséges plusz belőle, ami a legtöbb esetben egy számomra ismert arc lehet.

McLean azóta csinált még pár filmet és ezt véletlenül választottam ki a több tucat, megtekintésre váró film közül, de ha már megjelent benne Kevin Bacon, akinek neve még egy hülye Internetes kereső-játékhoz is poénná lényegült, ugyanakkor, annak ellenére, hogy interjúkban Bacon kerüli a témát, nem tagadhatja le, hogy a nyolcvanas évek egyik legmeghatározóbb - javíts ám ki, ha tévednék - horrorfilmes brand-jében asszisztált, mielőtt az lett volna, aki ma, ez a film pedig a "Péntek 13."! Bacon sosem szakadt el a horror műfajától, már csak ezért sem értem, mi a baja Jason Voorhees kalandjainak kultikus első epizódjával. (Tremors, Hetedik érzék, Árnyék nélkül)

Szóval, miután az első percekben kiderült, hogy egyik főszereplőnk Kevin Bacon, onnantól érdekelt a mozi. Biztosan csípem az arcot, mert a pár éve kijött Ethan Hawke horrort, a "Sinister"-t a mai napig nem néztem meg, pedig, azt hinném, Ethan Hawke-ot is kedvelem. (Ezek szerin, ennyire mégsem.)
Arra akarom felhívni a figyelmet, hogy jó hollywood-i szokás szerint, a zs kategóriás horror áradatból úgy próbálnak meg a készítők kiemelni néha-néha egy-egy filmet, hogy főszereplőnek, vagy csaliként, fontos karakternek megnyernek egy lehetőleg élő filmlegendát, akinek vagy van csillaga a Walk of Fame-en, vagy évente legalább egy mozifilmben feltűnik az arca, és karrierjének hosszúsága miatt szinte személyes jóbarátként tekintünk rá. Nincs kedvem felsorolást írni ezekről a horrorfilmekről, mert te is pontosan tudod, melyek azok: amiben ismert színészt látsz.
Mert hiába nyert öt Oscar-t "A bárányok hallgatnak", amikor a horror és pszicho illetve egyéb thrillerek ma is mostoha gyermekei a mozinak, mint művészetnek.

Soha ne szedegess fel barlangból faragott köveket.Ha más sem tette korábban, te se legyél kivétel!

Ráadásul, még csak nem is indult úgy a film, hogy olyan nagyon meg akarjon nyerni magának. Semmi hatásos főcím, semmi érdekes vágástechnika. Szinte tévéfilmes az indulás, egyedül a színek viszonylag harsányak, a sok homok és szikla ellenére.
Két család kirándul a Grand Kanyonban és egyikük gyereke véletlenül hazavisz magával valami élősködőt. Az élősködő történetesen öt darab indián kegytárgy, hétköznapibb nevén, fekete kő. Mind az öt kő egy-egy totemállat alakjának a nevét viseli magán, amelynek alakját a korábban itt élt indián törzs tagjai szerint egy pusztító démon fel szokta venni, ha emberek között jár.
Hogyan lehet élősködő egy marék kavics?
Úgy, hogy aki elveszi őket a szent helyről - csodálkozom, hogy véletlenül pont főszereplőnk enyhén autista fiának sikerül ezt megtennie, úgy, hogy semmiféle felirat vagy akadály nincs, amely ezeket a veszélyes tárgyakat az egyszeri turistától elválassza - annak rövid időn belül felelnie kell érte és alá kell szállnia a pokolba, amiért szabadjára engedte a démonokat.
Tehát, érted, mi a bajom?
Hogy az az öt kő csak ott pihent egy homokos szentelt-homok-tartóban, egymás mellett és mintha korábban más hülye amcsi család nem járt volna arra, főszereplőnk fia rájuk akad.
Az igazsághoz két dolog hozzátartozik: Egyik, hogy eredetileg nem direkt, de a fiú, beszakítja a talajt és beleesik egy barlangrendszerbe, és bóklászás közben fut bele a vallási ereklyéket rejtő sziklaterembe, de mielőtt védenéd, hogy na "Ezért nem talált rá senki korábban!", a kis srác teljes természetességgel sétál ki a barlangrendszerből, sérülés nélkül, még azelőtt, hogy a szülei aggódni kezdjenek miatta. Ergo, bárhol volt a kölyök, azt már másnak is látnia kellett és akkor viszont a köveket már sokkal korábban elvehette volna bárki a pogány oltárról.
De ez az apró logikátlanság legyen az én bajom, mert...

Szerencsére ez a család nem olyan töketlen és diszfunkcionális, mint sok más filmben. Vannak gondok, de végül együtt oldják meg.

...mindezek ellenére és annak dacára, hogy a film nyolcvan perce csupa klisét és ismert szitut csapkod az asztalra - még csak fölösleges karakterhalálokat sem tartogat számunka, hogy gore és vér iránti olthatatlan szomjunkat kielégítse - én végig élveztem és szórakoztam a filmen.
Köszönhető a már szénné ajnározott Bacon-nek, aki ugyan öregszik, de egyre jobb színész. Köszönhető Radha Mitchell-nek, akit alig látok filmben, pedig a Pitch Black óta megérdemelné, hogy magasabb ligában játszhasson. (Játszik is, csak nem feltétlenül látom azokat a mozikat.) Mitchell az anyuka és negyvenhárom évesen is kiváló formában van, amiről egy kellemes medencés fürdőzéses jelenetben meg is csodálhatunk.
Köszönhető még, hogy a filmben feltűnik egy olyan tinilány karakter, Lucy Fry prezentálásában - kezdik felkapkodni, megérdemelten - akit legszívesebben ütnék, de azután meg mégis megkedveltem, ami legalább, ha nem is ásunk a figura lelkébe teljes mélységig, azért érdekes darabja a forgatókönyvnek.
Egyetlen elhibázott lépése a mesének talán az enyhén autista Michael (David Mazouz) figurája, bár, annak eldöntését, hogyan viselkedik egy autista, nem én fogom kivesézni, ezért elfogadom, amit a srác mutat.

Sejted már, miről szól a film?
A fiú hazaviszi az elátkozott kabalákat, elkezdődik a szellemjárás, sűrűsödik a veszély, lehet izgulni, hogy itt emberhalál lesz, megjelennek a szellemirtók is - Alma Martinez és Ilza Rosario kettőse megérdemelne egy spin-offot végül ... lesz, ami lesz.
Az egész film hajaz a már Remake-t Poltergeist mozira.
Csak ott nagyobb volt a hype.
Ez meg beúszott a farvízen.

A kínai kísértetfilmek után nem feltétlenül eszünk meg minden ijesztgetést, de azért a fekete kézlenyomatok tudnak meglepetéssel szolgálni.

És kit érdekel, hogy a befejezés is banálisan hepiend központú?

De rég volt már, hogy Paul Reiser és Kevin Bacon egy filmben nyomta: Étkezde. Nem volt rossz őket  újra együtt látni.
Jennifer Morrison-ba még akkor beleszerettem, amikor a Dr. House sorozatban alakította Cameron-t. Bacon-nel neki is van közös múltja: Hetedik érzék. Ott mondjuk Jenny csak egy áldozatot alakított.

70%

Ha megnéznéd:
- The Darkness (2016)

2015. november 17., kedd

20 Érdekesség a Péntek 13 sorozat első részéről



20 Érdekesség a Péntek 13 sorozat első részéről


Ha eddig nem láttad, akkor itt az ideje: P É N T E K  1 3

1.) A filmben látható üdülő valójában létezik, csak a neve sokkal furább: Camp No-Be-Bo-Sco
New Jersey-ben található és 1927 óta folyamatosan üzemben tartják. A filmmel kapcsolatos relikviáknak külön pavilonja van és többek között fagerenda darabokat lehet venni Alice tábori házából, a tó vizéből és a homokból is, ami a partot fedi. Nagyon kedves termékcsalád a "Mama dühe" sorozat. A producerek adományt adtak a tábornak a forgatás lehetőségéért.

2.) Betsy Palmer, aki főleg színpadi színészként aposztrofálta magát, egyetlen okból írt alá a filmhez, amelyről később markánsan annyi volt a véleménye, hogy egy igazi szemét; új autót kellett vennie. Mellesleg egy 21 éves szünet után vállalta el ezt a filmszerepet. A kihagyott idő alatt csak televíziós produkciókban és színházban dolgozott. Ezt a szerepet, amellyel világhírű lett, Estelle Parsons elől happolta el.

A fiatal Betsy Palmer. Gondoltad volna, hogy nem egészen egy évig együtt élt James Dean-nel? :)

3.) Tom Savini, aki a film speciális effektusaiért felelt, a korábbi munkájának köszönhette ezt a munkát: Holtak hajnala. Elsőként őt szerződtették le a filmhez. Mellesleg Savini néha színészkedett is a filmjeiben. A Péntek 13 kígyós jelenetét azonban élesben vették fel, igazi kígyóval és annak igazi halálával. Nem túl korrekt.

4.) Tom Savini, néhány stábtaggal az éjszakákat a táborban töltötte a forgatás alatt. Sokszor ötleteltek trükkökről és film-klasszikusokat nézegettek.

5.) 1958.jún.13. Ekkor kezdődik a Péntek 13 sorozat, két táborlakó legyilkolásával. A legelső áldozata a sorozatnak, hasba szúrás által: Willie Adams - aki mellesleg a filmrendező asszisztense volt.

6.) Betsy Palmer 10.000.- dollárt keresett a tíz nap alatt, amíg részt vett a forgatáson. Az egész forgatás pedig egy hónap alatt lezajlott.

7.) Bármilyen hihetetlen, Sally Field is versenyben volt a főszereplő, Alice karakterének megformálására. Nem nyert. És tudod melyik az a filmes műfaj, amely szinte teljesen kimaradt Sally Field filmográfiájából? A horror!

8.) Eredetileg nem gondolkodtak folytatásban a sorozathoz és nem volt tervben, hogy Jason (Gondolkodtak a Josh neven is, de elvetették, annak lágy hangzása miatt) legyen a sorozat gyilkológépe.

9.) A film büdzséje kb. 550.000.- dollárnál állt meg és legalább 40 millió dollárt hozott.

10.) A rendező szerette volna a fiával, Noel-lel eljátszatni Jason rövid szerepét, de ebbe a felesége nem ment bele. Noel Cunningham ma is benne mozog a filmvilágban, ilyen-olyan szerepben, de nem színészként.

11.) A filmhez túl sok mindent nem kellett felépíteni, hiszen minden megtalálható volt a kempingben. A fürdőszoba kialakítását azért a stáb készítette el.

12.) A film egyik címterve az olcsó grindhouse filmeket idéző "Hosszú éj a vértáborban" lett volna. Végül a babona szerinti péntek 13.-ai napot választották, mert a nyolcvanas években lett divat valami eseményt megnevezni és ahhoz kötni a történetet. De nem ez volt az első "dátumos" horror. Korábban készült a "Fekete karácsony - Black Christmas (1974)".

13.) A film utolsó harmadában Mrs. Voorhees megpofozza Alice-t. Ezt Betsy Palmer ugyan nem tagadta meg, de mivel a szereppel ellentétben ő sosem volt erőszakos, nem tudta hihetően kivitelezni a vásznon. Végül a kamerabeállítással szórakoztak, hogy hihetőbb legyen a látvány.

14.) A főszerepet játszó Adrienne King nehezen mondott igent a filmre, annak erőszakos témája miatt.

15.) A forgatókönyv durván két hetet vett el a forgatókönyvíró Miller életéből, úgy, hogy ő maga életében nem volt hasonló intézményben korábban.

16.) A Voorhees által használt eredeti Bowie vadászkés/tőr egy Sabre Monarch 171. Német gyártmány.

Sabre Monarch 171 - Néha bele lehet futni aukciós oldalakon és 8e alatt nem nagyon lehet megúszni.

17.) A rendező Sean S. Cunningham és a forgatókönyvíró Victor Miller először 1977-ben találkoztak, amikor Cunningham megrendezte a kereskedelmileg sikertelen "Eljönnek a Tigrisek - Here Come the Tigers (1978) című filmet. Miller bemondót alakított a filmben. Az első rész rendezése után Cunningham segédrendezőként még részt vett a Péntek 13 második részének forgatásán.

18.) A film szereposztását egy New York-i színész-ügynökség szervezte ki: TNI Casting. Főleg színházi színészekkel dolgoztak és ez volt a cég első horrorfilmes casting-ja. A rendezőnek csupán annyi kérése volt, hogy a fiatalokat játszó színészek úgy nézzenek ki, mintha holmi kereskedelmi Cola reklámból léptek volna ki.

19.) Ha Amanda Voorhees a fia halálának első évfordulóján kezdett gyilkolni, akkor Jason 1957-ben fulladt a Crystal Lake-be. A Halloween sorozat Michael Myers-e pedig pont abban az évben született meg!

20.) A filmben 11 haláleset történik, beleértve a kígyót is, amit ténylegesen meggyilkoltak a jelent kedvéért.


+1

Kapható akciófigura:


Nagyon érdemes még elolvasni a filmrajongó oldalán található cikket: Péntek 13!

Filmtett oldala: Jason Voorhees története, első rész!

Ha szeretnéd látni ezt az alapfilmet: P É N T E K  1 3 .


2015. augusztus 20., csütörtök

Rendőrautó - Cop Car (2015)

Rendőrautó - Cop Car (2015)


Rendezte: Jon Watts

A film Mafab adatlapja: Cop Car (2015)

Megtekintés: Bár nem voltunk teljesen elragadtatva tőle, azért a 86 perces játékidőt kibírtuk.

Amikor említettem Milónak, hogy hajnalban egy új Kevin Bacon filmet fogunk megnézni, szóvá tette, hogy nagyjából a "Hetedik érzék - Stir of Echoes (1999)" óta nem készített saját okán emlékezetes filmet. Ez azért nem teljesen igaz, másrészt tényleg nem kápráztatott el minket nagyon az elmúlt tizenöt évben, igaz, nekem a "Halálos ítélet - Death Sentence (2007)" kifejezetten bejövős volt. Azon kívül vagy nem láttuk a filmjeit, vagy ő a negatív karaktert és a mellékszerepet kapta meg, amire ráerőltetni, hogy Kevin Bacon filmről van szó, kicsit necces. Pedig dolgozik ő, csak valahogy nem jól választ.

Ebben a filmben viszont ő az abszolút főszereplő!
Ekkorát hazudni.
A film két főszereplője, két tizenpár éves töki, akik annyira segg-hülyék, hogy mindent megbeszélnek egymással - hogy a nézőnek legyen halványa fogalma róla, mit miért tesznek - amiből az átlagnéző is leszűrheti, hogy két igazi kis égetni való gyöksziről szól a film, akiknek gyakorlatilag egyetlen helyes döntést nem sikerül kierőszakolniuk magukból illetve egymásból. De szó szerint, két ilyan égetnivalóan barom gyereket még nem láttam együtt filmben.

Olyanok, mint Beavis és Butt-head, idegesítő nevetés nélkül. Ennek ellenére, mindketten Midász király ellenpólusai: amihez nyúlnak, szarrá válik.

A film elején Tarr Béla közeli felvételeken vándorolgatnak a kies amerikai pusztaságban, hogy végül (lehet félrefordítás is) vagy hetven mérföldre az otthonuktól ráakadjanak egy elhagyott rendőrautóra. A gazdi nem tudni, épp merre jár, ezért a kölykök, ahogy elvárható, finom kisegér üzemmódban becserkészik a járművet, hogy végül azzal száguldozzanak a sztrádán. Közben eltelik fél óra, mire végre megjelenik az isteni ám öregedő Kevin Beacon...


Kretzer seriff (Kevin Bacon) tilosban jár. Nem tudjuk meg, mennyire, igaz, később a film ad némi támpontot, viszont teljes és kimerítő magyarázatot a látott eseményekre nem fogunk kapni, hiszen nem része a történetnek, hogy mindent tudjunk. Nekünk a két kisgyerek a lényeges, így főleg az, ami velük történik vándorlásuktól a befejezésig.

Travis (James Freedson-Jackson) és Harrison (Hays Wellford) nem tökéletes családi idillből sétál el otthonról, hogy kalandozzanak egyet, mint Tom Sawyer és Huck Finn. Csupán két kiskrapek, akik unják magukat otthon. Csúnya szavakat kántálnak, nagyot álmodnak és belefutnak egy rendőrautóba. Mielőtt a gazdi, a környék seriffje visszatérne kocsijához - közben hullát rejtett el - a srácok meglovasítják a járművet, így a dráma magasabb fokozatba léphet. Bacon persze, nem szeretné, ha bárki megtudná, hogy a.) miket csinál munkaidőn belül b.) két pöcs, akinek a heréje sem szállt még le, leléptek a szolgálatival.

Pofon egyszerű történet, pofon egyszerű befejezéssel és még talán némi tanulságot is kapunk. No, nem sokat, csak egy kicsikét. Majd rájössz.

Jon Watts tavalyi filmje is hasonló bűnös szórakozás volt. Talán emlékeztek rá, mert írtam pár sort a "Bohóc - Clown (2014) című horrorfilmről.
Ez meg thriller és dráma keveréke és elég erős szanészi játékot sikerült belepakolni, mind a gyerekek, mind Bacon, mind a másik felnőtt szereplő, Shea Whigham részéről.

A filmet belengi egy számomra kedvelős fekete humor. Kicsit olyan érzésem volt, hogy a Fargo kistestvérét nézem, kevesebb karakterrel.

55%


A filmet az alábbi linken mindjárt meg is nézheted: Rendőrautóbaconbegönygölve!

2014. augusztus 8., péntek

Egy becsületbeli ügy - A Few Good Men (1992)

Egy becsületbeli ügy - A Few Good Men (1992)


Rendezte: Rob Reiner





Aaron Sorkin katonai köntösbe bújtatott tárgyalótermi drámája közel sem olyan bonyolult, mint amennyire a két órás játékidő és a tucatnyi mozgatott karakter sejteti. Kb. hat mondatban összefoglalható:



- Tábornok úr, maga miatt halt meg a katonája?
- Nem.
- Tábornok, maga miatt halt meg a katonája???
- Nem!
- Utoljára kérdezem: Tábornok, MAGA MIATT HALT MEG A KATONÁJA???
- IGEN!!!







Sorkin, aki később olyan mérföldkőnek számító sorozatokat hozott létre, mint az "Elnök emberei" vagy a hasonlóan drámai és párbeszédekben tobzódó "Híradósok" első forgatókönyvében elég bátortalanul áll a történethez. Sokat markol, keveset fog. Én az ilyen felépítésű nyomozós drámákat leginkább John Grisham stílusú történetnek hívom. Nagy lufi, amely végül kipukkad. Ezt hogy értem?
A film tele van katonákkal, rangokkal, beszélgetésekkel, tárgyalással, felesleges körökkel, hogy végül a fiatal zöldfülű ügyvéd úgy nyerje meg a pert, hogy a fennhéjázó, arrogáns tábornokot kihozza a sodrából és az maga szólja el magát. Van ilyen az életben? Egészen biztosan... csak nehéz elhinni a filmben bemutatott karakterről, hogy ilyen ostoba módon sétáljon bele egy ennyire piti csapdába.

Demi Moore

Másrészt, van a filmben egy apró törés, amely leginkább egy flashback-nek felel meg, erre viszont a filmben belül semmilyen módon nem utalnak.
Mire gondolok?
Már kiadták az ügyet nyomozásra Santiago (Michael DeLorenzo) halálának az ügyében, amikor van egy jelenet a filmben, melyben a laktanya három befolyásos tisztje arról beszélget, hogy Santiago közlegényt kérése ellenére sem fogják áthelyezni, hanem katonát nevelnek belőle. Ez mind szép és jó, de ha fent, Washingtonban már tudják, hogy Santiago közlegény meghalt és van két gyanúsított, akkor Jessup ezredes (Jack Nicholson) és jobbkeze, Markinson alezredes (J. T. Walsh) miért beszélget arról, hogy Santiago egy rossz katona és be kellene őt törni?

Kevin Bacon

Később Markinson alezredes aki gyakorlatilag dezertált, - mivel eltűnik a támaszpontról - megjelenik a tárgyalás közben Koffee (Tom Cruise) autójában, hogy kiteregesse a szennyest. Simán elárulja a felettesét, mert nem ért a módszereivel egyet, vagy csak sértődöttségét szeretné orvosolni, hiszen Jessup korábban többször megalázza beszélgetéseik során. Ki tudja hány éve gyülemlett fel benne a sérelem, amiért most akar revansot venni. Mindenesetre ez is csak egy mellékszál, amely bonyolítja a cselekményt, ugyanakkor nem nagyon vezet sehová, ha a végeredményt nézzük. Érthetetlen is számomra a karakter motivációja; először megszökik, majd szól az ügyvédnek, hogy mi történt, de a tárgyalásra már nem hajlandó elmenni, hanem lelkiismereti okokra hivatkozva, öngyilkos lesz. Mi van???

Cuba Gooding Jr.

A film a megrendszabályozásról és annak folyományairól szól. Ez a katonaságon belüli leckéztetés egyik formája, amelynek során a hibázó, teljesítményében lemaradó katonát társai valamilyen formában megalázzák vagy megverik. Ezt hivatalosan tiltják. Nem hivatalosan pedig akár parancsba is kaphatják altisztek. Nincs is ezzel gond, ám Santiago közlegény a neki "kiutalt" megrendszabályozásba belehalt. Ki a felelős? A két katona, aki elverte? Kendrick hadnagy (Kiefer Sutherland) a felettesük, aki hatszemközt kiadta a parancsot a regulára? (Míg ki nem derül, hogy csak ketten voltak a szobában, ami miatt meginog a védőügyvéd teóriája  a felettesétől kapott parancs hitelességét illetően.)

James Marshall

Minden hibája ellenére a film szórakoztató, élvezetes, sok ismert színész sorakoztat fel, néha egészen apró szerepekben.
A zene Marc Shaiman minimalista szintetizátor elemekkel dolgozó munkája. Elég hangulatos, annak ellenére, hogy a főtéma nem túl bonyolult.
A fényképezés meg végig nagyon szép. (Mondjuk eleve elfogult vagyok a szélesvásznú filmekkel.

Kevin Pollak

A film elkészítése után egy hasonló eset történt Guantánamo-ban. David Cox őrvezető kilenc társával megrendszabályozott egy katonát. Feljelentés után Cox-ot felmentették, viszont három hónappal később valaki lelőtte egy sikátorban. Az ügyet nem oldották meg.

Kiefer Sutherland

Néhány párbeszéd Cruise és Nicholson között spontán zajlott le, forgatókönyv nélkül. Cruise és Demi Moore szerelmi jelentét végül nem forgatták le, mert nem volt fontos a cselekményben. (Talán a játékidőbe sem fért bele.)
Sorkin a forgatókönyvet egy megtörtén eset után írta meg. Az ötletet a húgától kapta, aki részese volt egy hasonló ügyben lefolytatott tárgyalásnak.
Ginny néni rövid szerepét a rendező egyik rokona alakítja.
A valóságban az ilyen katonai tárgyalásokat nem bírósági tárgyalótermekben szokták lefolytatni, hanem irodahelyiségekben.

Jack Nicholson

70%

Tom Cruise

2014. augusztus 5., kedd

Pokoli lecke - Sleepers (1996)

Pokoli lecke - Sleepers (1996)


Rendezte: Barry Levinson



Barry Levinson szinte minden műfajban kipróbálta tehetségét, főleg dráma és komédia szekcióban, de tett kirándulást a horror és fantázia birodalmába is. Szereti kibontogatni a karaktereket, néha apró gesztusokkal is sokat el tud mondani róluk. Ez jó, mert minél közelebb érezzük magunkhoz a szereplőket, annál könnyebben azonosulunk velük, annál jobban tudjuk élvezni a filmet. Ennél a darabnál, a téma súlyossága miatt, ez fontos. Valakivel a szereplők között azonosulnunk kell. Nem feltétlenül mind a négy kölyökkel, hiszen kettejük később - talán a múlt titkai miatt (sőt, biztos) - letért a helyes és követendő útról. Azért is azonosulnunk kell a szereplőkkel, mivel a motivációjuk a bosszú és ez mint negatív érzelem, nem feltétlenül szimpatikus mozgatórugó a néző számára.








Az "alvókban" (eredeti cím) ezt a karakterépítést olyan szintre emelte, hogy szinte a fél film erről szól. Egyik főszereplőnk, a jelenleg cikkeket írogató Lorenzo Carcaterra (Jason Patric) szemén és emlékezetén keresztül ismerhetjük meg ő és három barátja történetét, ahogyan gyermekkorukban, egy ostoba "tréfának" köszönhetően, hogyan kellett végül bejárniuk a poklok poklát. A magyar cím a történetből erre a részletre fókuszál, ami azért nem teljesen szerencsés címadási bravúr, mert a fiúk bár tényleg tettek olyat, amiért megérdemlik a büntetésüket, amit kapnak, az morálisan abszolút elítélendő, ezért nem is hívhatjuk leckének. A lecke, mint kifejezés, pejoratív értelemben oké, másrészt, van enyhén olyan felhangja, mintha a történések jogosak lennének. (De ez csak az én hülyeségem.)

Egy gyerekcsínnyel kezdődött

Másrészt, szerintem sokkal érdekesebb, kevésbé szájbarágós lett volna egy mozaikos, flashback-es elmesélés, ami párhuzamosan a gyilkosság miatt futó ügyet és a fiúk gyerekkori hátterét meséli el. Így sem rossz, csak sajnos, kevés rejtély marad a film kimenetelét illetően és morálisan nem környékezi meg a nézőt, hiszen mire eljutunk Nokes (Kevin Bacon rövid, de erős szerepben) megöléséig, egyértelmű, hogy a néző mit várjon el és kinek az oldalára áll. Szóval egy fifikásabb forgatókönyvvel egy sokkal feszesebb és izgalmasabb filmet kaphattunk volna. Ha valaki viszont szereti a bűn melegágyában játszódó filmeket, annak hangulata miatt nem lesz az első óra unalmas vagy vontatott. A hatvanas évekkel induló film szépen adja vissza a kor hangulatát olyan remek színészek tolmácsolásában, akiket élvezet nézni, régi, klasszikus zenékkel megtámogatva.

Az utolsó vacsora

Azután ott van a Monte Christo hasonlat, amely végig kíséri a filmet, mégis sántít, hiszen M. C. ártatlanul került börtönbe, a fiúk ellenben jogosan kaptak büntetést. Ekképpen a történet írója - aki megváltoztatta a történéseke időpontját, helyszíneit és a neveket - kicsit felmagasztalja önön szerepüket. Értem én, hogy gyerekek voltak, azt is, hogy a nézőnek egyértelmű állást kell foglalnia mellettük, mégis, a fiúk, ha gondatlanságból is, de ostobaságuk - és rosszindulatúk betetőzésképp - megöltek egy ártatlan embert. (Már csak az hiányzott volna, ha kiderül, hogy akit elcsapott a tréfásan lépcsőre engedett hot-dogos kocsi, az egy bűnöző, vagy bérgyilkos.)
Azután azért is sántít a M. C. hasonlat, mert a regény szereplője, egyedül és a szerencséjének köszönhetően teljesíthette be megtervezett bosszúját. Itt a fiúk négyen viszik végig a nem túl bonyolult tárgyalótermi drámaként funkcionáló második etapot. Nem annyira a jogi csűrés-csavarás segít eljuttatni a pert a megnyugtató felmentésig, hanem a nagyon sok hasonló filmben felhasznált "hülye a tanú" kártyával. Ez annyit tesz, hogy a keresztkérdések közepette a tanuk vagy simán ostobák és butaságuk miatt nem lesz az esküdtszéknek illetve a bírónak, vagy megtörnek az elvileg feszült kereszttűzben és kifakadva, sírva, de maguk alatt vágják a fát. (Ilyesmi történt pl. egy másik kedvenc filmben, az "Egy becsületbeli ügy" című, hasonló tárgyalótermi drámában, ahol egy katonát úgy elvernek társai, hogy az belehal a sérüléseibe. Végül mi az ami a bíróságon kulcsmomentumként eljuttatja a tárgyalást a forrpontra? Hogy a vádló jogász addig kiabál a vádlottal, míg az gyakorlatilag hirtelen haragjában beismerő vallomást tesz, egyetlen odavetett mondatban. Kényelmes és hanyag megoldás.)

Dustin Hoffman, a nem véletlenül alkalmazott védőügyvéd.

A bosszú és igazságszolgáltatás. M. C. hosszú évekig senyved börtönében, azután hasonlóan hosszú ideig tervezi meg a bosszúját.
A fiúk - habár gondolataikban, ahogy említik is, vártak rá, hogy visszaadják a kölcsönt kínzójuknak - mondhatni kapva kapnak egy alkalmon, hirtelen felindulásból követik el bűneiket és azonnal rács mögé kerülnek. Szóval az a finom és kérlelhetetlen, lassú szenvedés, amelyet Edmont Dantés mér azokra, akik ártottak neki, itt buta leszámolásként könyvelhető el, hiába csűri és csavarja az író a szavakat. A többi nagyjából stimmel. Na ja.

A színészi játék egészen kiváló, a szereplő gárda meg illusztris. Van, aki azóta kevesebb reflektor fényt kap (pl. Jason Patric), pedig ebben az időben komoly lehetőségekkel kecsegtető tehetség volt, más már túl volt a legnagyobb sikerein (Dustin Hoffman), és sajnos, van, aki azóta már nincs velünk, pedig tehetsége megkérdőjelezhetetlen (Brad Renfro). Meg az A listások, mint Robert De Niro - egyik legnyugodtabb figura, akit valaha eljátszott - vagy Brad Pitt, aki gyakorlatilag a felépített egzisztenciáját teszi fel két barátja védelmében. (Mely, mint a film fülszövegében kiderül, gyakorlatilag hiábavaló önfeláldozás volt.
És még nem kevesen: Billy Crudup, Ron Eldard, Minnie Driver, Vittorio Gassman (egyik utolsó szerepében).

Amikor tetteinkkel szembesülünk

A zene meg John Williams munkája. Talán nem olyan egyértelműen fülbemászó, mint amiket már megszokhattunk a mestertől, de a lágy, melankolikus darabok nagyon jól illeszkednek a film atmoszférájába.

70%

Kőkemény dráma, kevés akció. A lényeg nem ez, hanem, hogy erkölcsileg ki mellé állunk. A furcsa, hogy két hidegvérű gyilkos mellé fogunk...


2014. május 25., vasárnap

Ezüstkerék - Quicksilver (1986)

Ezüstkerék - Quicksilver (1986)

Rendezte: Tom Donnelly

Kevin Bacon yuppie-ból kerékpáros futárrá avanzsálós krimije biztosan szórakoztató darab volt 86-ban, de mostanra olyan idejét múlt, mint állat. Az egyetlen ok, amiért végig bírtam nézni, az Kevin Bacon maga. Segített, hogy fut még benne Jami Gertz és Laurence Fishburne is.

Jack Casey (Kevin Bacon) tök sikeres tőzsdealkusz - lenne, ha nem azzal indulna a film, hogy túl magabiztosan dobálja az adok-veszeket. Bedől a tippje és otthagyja a szakmát. Összekaparja magát és az új életében fontos szerep jut a két keréknek, mivel beáll futárnak. Komoly váltás ez egy sráctól, aki meg akarta mutatni a szüleinek, mire vitte és természetes közegében eddig csak öltönyben és nyakkendőben mozgott. Az új életforma szintén működik, Jack pedig nem vágyik másra, mint, hogy baráti környezetben szabadon tekerhessen. Barátnője néha rágja a fülét, hogy többre hivatott, de nem foglalkozik vele. Szülei szintén rágják a fülét, hogy mire vihetné, ám az ő véleményükre is szarik. Leesett a majdnem csúcsról - nem szívta a kokót a prosti seggéből, mint Di Caprio egy másik filmben - és nem ízlett neki az érzés. Amíg kerékpárján ül, szabad ember. (Nem értem azonban ezt a fajta szinonimát, hiszen a biciklis futárnak időre kell tekernie, így a megbízó a főnöke, aki rághatja a fülét, ha nem nyomja neki, így az a szabadság érzés, amit a film mutatni kíván, igencsak talmi valami.)


Mindegy. Jack elvan így.

Azután jön egy új csajszi, aki olyan bizalmatlan mindenkivel, hogy az már idegesítő, sőt, amikor a családjáról mesél, hetet-havat összehord, így komolyan sem lehet venni. Egy kolléga pedig a kerekezés mellett tilosban járva szúrni kezdi a környék kis kakas maffiózójának a szemét, így némi akció és izgalom keveredik az amúgy csendes és uncsi történetbe.
A kis kakas kiiktatja a kollégát, Voodoo-t (Laurence Fishburne) egy cserbenhagyásos gázolással, aminek Jack a szemtanúja. A rendőrség azonban átsiklik az ügy felett. Nem azért, mert a kis kakas - aki mai szinkronban nem tudom milyen néven futna, de biztos nem az amerikai változatén, hiszen nem szólíthatnak úgy egy karaktert, hogy "A cigány.". :D - annyira befolyásos, hanem mert a forgatókönyv írói simán elfelejtették ezt a szálat.
Hogy Jack még jobban érdekelt legyen - ha eddig nem lenne miért elkapnia a cigányt - az új leányzóval haverkodni kezd, ám a cigány, mivel tudja, mennyire meg van szorulva a csajszi, őt szemeli a kisebb munkákhoz, azaz, hogy a lány a kerékpárján hozza-vigye a drogot a városon belül. Kezdetben gyümölcsöző ez a munkakapcsolat, de azért a kerekesek felnyitják a hölgy szemét, mennyit veszíthet ezen az üzleten.



Jami Gertz (Elveszett fiúk, Twister)
Jack közben egyik barátjának igyekszik pénz felhajtani, kihasználva tőzsdei múltját, míg a lány, Terri (Jami Gertz) szabadulna a drogdíler karmaiból.

Az események a film végén kulminálnak egy olyan ostoba végjátékban, amilyet szerintem még 86-ban sem vett volna be a gyomrom.
Pár sorban:
A kerekesek szólnak a lánynak, hogy ne barátkozzon a cigánnyal (Rudy Ramos), mert gázos a szitu. A lány elhajtaná, de a cigány erőszakos. Terri megböki, mire elmenekül, de a cigány megy utána. Történetesen elkapja a bringások törzshelyén, de a srácok meg bejönnek és a cigány lelép. A fiúk kijelentik, hogy majd ők megvédik Terri-t (aki eddigi viselkedésével nem nagyon érdemelte ki a szimpátiát). Terri köszöni a cigány meg kocsijával visszahajt, hogy elégtételt vegyen.



Laurence Fishburne fontos mellékszerepben
Kialakul némi tusa, egy kerekes-t meglő a cigány, Terri, meg ahelyett, hogy a srácok háta mögé takarodna, elszalad a francba, egészen Jack kecójáig. Jack meg közben facér, hiszen a barátnője egyszer már látta Terri-t és különben is, Jack nem akar bróker lenni, feladva az álmait, ezért kár rá a szót...
Jack elbújtatja Terri-t a lakásán, majd ráveszi a cigányt, hogy őt üldözze. A terv fényesen beválik. Elég egy füttyentés és a cigány nem keresi tovább a csajt, aki combon szúrta, hanem inkább autós üldözésbe kezd a fiúval.

Az egyikük végül megszopja. Elég ostobán szopatja meg a másik. Vicces, nem tudod komolyan venni.
És Jack meg Terri egymásra talál. Talán Terri is elmondja az igazat a családjáról, mert az előadott "fontos énekesek Vegasban és Sinatra a család barátja" eléggé kamu.

30%


Jól működnek együtt, csak a forgatókönyvírók álltak a pár közé...
Érzések:
Néha nem értem a szereplők motivációit.
Nem értem, hogy mitől tud akkora ász lenni egy nem éppen okos bűnöző, aki egyedül rója az utcát, amikor a fél város pikkel rá. Minimum fel kéne, hogy koncolják, de nyet.
Nem értem, hogyha ez a szarházi keménykedik, a rendőrség miért nem kapja el. Elvileg ismeri mindenki és fél tőle. Egy emberről beszélünk, akinek a film alatt egyetlen segítője, verő embere, testőre nem kerül elő.
Nem értem, Jack Casey mitől olyan nagyképű bróker a film elején, amikor mutatják, hogy egy teremben több százan dolgoznak és Jack példájából kiindulva, aki bukik, lemorzsolódik, aki nyer, marad. De ezek mind öreg, tapasztalt rókák. Ők is mind ászok?
Nem értem, hogy amikor Jack és a csaja olyan jól elvannak, hogy előjátéknak még a balettot és a biciklit is felhasználják, miért hidegülnek el egymástól és miért cserélik le a kapcsolataikat a kevésbé megbízhatóra. A csaj is valami majmot kapar össze és hát Terri sem tűnik túlságosan komoly nőnek.
Szóval a forgatókönyv sok sebből vérzik, az akció szcénák ostobák és esetlenek. Korai Bacon darab, szerintem mára már nem büszke erre a filmre.
Visszanéztem nem olyan régen a "Gumiláb" - Footloose" című Bacon zenés-táncos darabot és bár azon is lerakódott némi kesernyés megkopott réteg, ennél sokkal élvezhetőbb mozi. (Pedig az korábban készült!!!)


Hajtás, pajtás!!!
Összességében olcsó film, olcsó megoldások, szimpatikus mellékkarakterek, nyolcvanas évek diszkó zenéjével megberhelve. A zenei anyag a mai fülnek egyenesen vicces.
Másrészt azért nézni azt a sok brókert, akik azzal akarnak kasszát robbantani, hogy gyakorlatilag papírokat tologatnak egy asztalon, borzalmas. A brókerek a világ legfeleslegesebb munkásai. Senkinek nem tesznek jót, csak maguknak. Azután, ha nagyot mondanak és buknak, kiugranak az ablakon. Gondolom, akkor jönnek rá, hogy mennyire nem értek el semmit az életben... Alkuszok. Megalkuvók.


Baki:
Bár a film New Yorkban játszódik, azért a Jack és Voodoo közötti verseny alatt eljutunk valahogy San Francisco-ba is. Nagyon tudnak tekerni.
Forgatási kép: Kevin Bacon a filmben használt három kerékpárjának egyikén.

2013. október 31., csütörtök

Kultfilm: Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)

Tremors - Ahová lépek, szörny terem (1990)






A poszter magyar változata


Rend.: Ron Underwood
Zene: Ernest Troost
Forgatókönyv: S. S. Wilson, Brent Maddock
Fényk.: Alexander Gruszynski

Főszereplők:
Kevin Bacon - Valentine McKee
Fred Ward - Earl Bassett
Finn Carter - Rhonda LeBeck
Michael Gross - Burt Gummer

Első áldozat: Fred apó (Michael Dan Wagner) - az első áldozat holtteste nem ad magyarázatot a rejtélyre, hiszen nincs rajta semmilyen külsérelmi nyom. Az öreg Fred egyszerűen felmenekült egy elektromos toronyra és kiszáradt. (Mondjuk puska volt nála, így az is rejtély, miért nem hívott segítséget puskalövésekkel, hiszen Perfection City nem túl hatalmas területen fekszik, hegyektől övezve. Egy lövés mérföldekre elhallatszik.)

Ha készítenék 10-es listát az állatos horrorfilmekről, akkor ez a mű egészen biztosan szerepelne rajta, annak ellenére, hogy a benne szereplő "állatok" a valóságban nem léteznek. A film felépítése erősen emlékeztet két másik lista tagra; A cápa, Madarak.
Ebben is megismerünk szimpatikus szereplőket, fokozatosan, mérnöki pontossággal adagolják a feszültséget, lassan kihullik pár mellékszereplő és végül a főhősünk leszámol az ellenséggel.
Hirtelen összedobva egy hármas listát talán pont ez a három, különböző évtizedben készült film kerülne a listám első helyeire.

A második áldozat, Edgar (Sunshine Parker) halála csak tovább növeli a rejtélyt, de annyit már tudunk, a veszély a talpunk alól várható.

Történet:
Val(entine) McKee (Kevin Bacon) és cimborája Earl Bassett (Fred Ward) trógerolnak a hegyek által körbevett poros kisvárosban. (City of Perfection, lakosság 14 fő, alapítva 1902-ben) Szó szerint elvégeznek minden szar melót, míg végül elegük lesz a céltalan és hasztalan feladatokból. Felcuccolnak, hogy áttegyék székhelyüket a következő, több élettel kecsegtető Bixby-be. Alig indulnak el, amikor az alig tucatnyi szomszédság egyik tagjának holttestére bukkannak. Elsőre értetlenül állnak az eset előtt, és mivel újabb rejtélyes gyilkosság történik, másodszorra is. Már csak az az egyetlen céljuk, hogy elhagyhassák a városkát, ami sajnos furcsa és véres véletleneknek köszönhetően, nem sikerül. (Az egyetlen kivezető utat eltorlaszolja egy sziklaomlás.)
Mire megismerjük a riadt közösség valamennyi tagját, kiderül a veszélyforrás kiléte is. A cselekmény nyílegyenesen halad a végső "csata" felé, közben pedig néhányan elhullanak. Vajon sikerül e Val-nak és Eral-nek eljutnia a több állással és pénzzel kecsegtető Bixby-be, vagy mindannyian az ismeretlen állatok áldozatai lesznek?

Burt (Michael Gross) közelről megnézi Earl kisteherjére tekeredett Grabboid-ot. Walter (Victor Wong) később erősen próbálkozik a névadással. "Kígyórém"

A film eszméletlenül precíz szerkezettel rendelkezik. Nagyon tudatosan építették fel. Szépen adagolva ismerjük meg mind a lakosságot, és ugyanolyan kimérten kapjuk a haláleseteket is, míg végül megismerjük azok okozóit, az "állatokat". Talán ezért is többször újranézhető a film.
Néhány karakter kapta az áldozat szerepét, őket nem ismerjük meg, de ahogyan haladunk előre a cselekményben, az áldozatok mind többet tudnak magukból megmutatni. (Az első áldozat már eleve halott, mikor ráakadnak. Amit megtudunk a karakterről, az néhány mondat a főszereplők szájából. A második áldozat ugyan még él a jelenet elején, de szövege nincs. A harmadik áldozatok, az útépítők már reakcióba kerülnek főszereplőinkkel, legalábbis abban, hogy Earl-ék megszólítják őket, csak azután hallnak meg. A negyedik áldozat, a dokiék, akikkel pedig korábban főhőseink már komplett párbeszédet folytatnak le. Tehát szépen emelkedik a fontossági faktor, míg végül már olyan áldozata lesz a támadásnak, aki érzelmileg is közel tudott kerülni a nézőhöz. Ez a tudatosság jellemzi a filmet végig. A gondos előkészítésnek köszönhetően ismerjük meg a hegyek között szeizmográfokat vizsgáló egyetemista lányt, Rhonda LeBeck.et (Finn Carter), akivel Val kezdetben nem szimpatizál, míg végül az események hatására közelebb kerülnek egymáshoz, a csókig jutva.
A szörnyeket szintén lineárisan ismerjük meg. Kezdetben csak sejtetik őket, hogy ott van "valami". Azután egy kisebb részüket látjuk, míg végül szerencsénk van az egész döghöz.

Earl és Val szerencsének köszönhetően halálba hajszolják az első Grabboid-ot. Rhonda pedig, ha már ott van, kicsit tanulmányozza a szörnyet.


Ron Underwood első mozifilmje volt a Tremors. Tehetsége nem a védjegyszerű stílus felépítésében látszik meg, hanem a jól kiválasztott történet aprólékos, precíz felépítésében. Későbbi filmjei két kivétellel, sem sikeresek, sem kultikus rangba nem emelkedtek. Mert bár lehet, véleményünk nem egyezik, a Tremors igenis kultikus darab. Könnyed kikapcsolódás a borzongani vágyóknak és aki szereti a humort, az is talál benne kedvére való momentumot.
Underwood két sikeresebb mozifilmet dirigált le később: Az "Irány Colorado!-t és a "Joe, az óriásgorilla" 1949-es kalandfilm újráját (remake). Rögtön utána dirigálta le Eddie Murphy legvitatottabb filmjét, a Pluto Nash-t, amely a filmes világ dobogós buktája lett és kettévágta Underwood pályáját. A Murphy sci-fi pénzügyi sikertelensége után a rendező nem kapott többé lehetőséget a bizonyításra és megrekedt a B filmek, televíziós produkciók és sorozatok háromszögében. Ha nem akart volna olyan sokat markolni Murphy nevével, talán még ma is gyártja a közepes, ám szórakoztató mozikat.

A főhőseinket felkergették egy sziklára. (Fred Ward, Finn Carter, Kevin Bacon)

Kevin Bacon ekkor már jegyzett színész volt az "Étkezde" című enyhe "American Grafitti" utánérzésnek és a "Footloose" - Gumiláb című zenés-táncos őrületnek köszönhetően, de még az "Egyenesen át" előtt. Utána pedig becsúszott az A listás liga perifériájába. Később volt interjú, melyben ezt a "földalatti férges filmet" karrier-jének a mélypontjaként értékelte. A hálátlan kutya! :)

Fred Ward ekkor már közel húsz éve dolgozott a szakmában, mégis, talán a "Remo Williams" filmet leszámítva, ez volt az igazi jutalomjátéka. Mióta ebben a filmben láttam, azóta jegyeztem meg a nevét és kedvelem.

Finn Carter 2005-ben játszott utoljára filmben, ám a legsikeresebb munkája a "Tremors" maradt. Kár, mert bár nem klasszikusan szép nő, van benne báj. Illetve... volt.

Megemlíteném még a Walter Chang-ot játszó Victor Wong-ot, aki a kilencvenes évek videokazetta másolós időszakának fontos darabjaiba csúszott bele; "Nagy zűr kis-Kínában", "A sötétség fejedelme", "Az aranygyermek"
A másik, akiről egy mondatot írnék, Michael Gross, aki az első részben mint Burt Gummer írtja az ellent, de később egyéb karakterként tért vissza az eseményekbe. Egy kedves sorozatot leszámítva "Családi kötelékek" ez a sorozat lett Gross legismertebb munkája.

Michael Gross és Reba McEntire páros nagyon jól működik, mint fegyvermániás házaspár. Reba McEntire amúgy country-énekes és ez volt az első filmszerepe.

A film utóélete:
Az első rész nem túl hangos sikere után további három epizód készült el, már videókiadásra és egy hamar kifulladó sorozat, 2003-ban. Az egyetlen összekötő kapocs az egész franchise-ban Michael Gross, aki végigvitte mind a négy részt és a sorozatot is, előbb fegyvermániás mellékszereplőként, míg végül már főszereplője lett a szörny-irtásnak.
Bacon egyeztetési okok miatt kiszállt a második részből és ugyan Fred Ward még benne maradt a második folytatásban, harmadszor már nem tudták rávenni a mókára, mert a színészt nem érdekelte többé a project és a beskatulyázást is el akarta kerülni.

A villás emelő viszonylagos biztonságából lehet céllövőldézni a szörnyre.

Érdekességek:
A film a mozibemutatója jócskán elmaradt a sikertől, viszont a videómegjelenés megháromszorozta a bevételeket.
Leforgattak egy alternatív befejezést, amelyben Val és Rhonda nem "jönnek össze".
Ez volt a Burt feleségét alakító Reba McEntire, amerikai country énekesnő, első filmszerepe.
A filmbeli, völgyben meghúzódó porfészket "Perfection Valley"-nak nevezik és két hónap alatt építették fel a forgatáshoz.

Figyeld:
- A szépen felépített cselekményt és Bacon-Ward párost.
- A szög beverése a karóba emlékezetes pillanat. (Hogy sikerült annyiszor mellé ütni, míg végül az utolsó lendületes ütéssel beverték?)
- Victor Wong, mint bepróbálkozós üzletember: - Hallod, hogy zörög a hűtő? Mi lehet? Lehet, hogy kikoptak a csapágyak?

10/9

Poszter mustra: A világhálón itt-ott fellelhetőek rajongói munkák a "Tremors" témában. Ezekből szemezgettem:










Az amerikai változat, amelyen kicsit megváltoztatva szerepel a szörny, amolyan "Jaws - Cápa" utánzatként.










Ez a változat talán a legminimalistább mind közöl. Csupán a felirat M betűjébe rejtett szeizmográf kilengést imitáló villám, ami azt sugallja...
Valami van a föld alatt...
Egyszerű és zseniális.




Még mindig a minimalizmus jegyében, a "Kígyó" játékot idéző kialakításban. A szörnyeteg alulról közelíti meg az embert jelölő piros pontot. Eszméletlen kifejező.












Még mindig egyszerű, de azért már több az információ ezen a változaton. 













Egy fesztiválra készített plakát változat. Még mindig nem túl bonyolult. 











Akár egy képregény borítója, amire ez a poszter emlékeztet. Már szerepelnek rajta hőseink és a cikk-cakk vonal egyszerre jelzi a szörnyeket és a föld repedéseit. A fekete-fehér rajzon jól kijön a szörnyeket megkülönböztető sárga szín.












A film egyik jelenetét alapul vevő, fekete-sárga (veszélyt jelent az állatvilágban ez a kombináció, gondolj csak a méhekre) színekből rajzolt változat, amelyen hőseink a sziklákon menekülnek a szörnyek elől. A rajz fekete alakzatai egy halálfejet formáznak. Később rengeteg horrorfilm használja fel majd a halálfejet, egyéb formákba, képekbe rejtve: pl: A barlang)











Ismét egy poszter, amelyik a film egyik fontos jelenetét idézi meg, a sziklákon való ugrálást. 










Leginkább flash játékra hajazó változat, ez a platformjátékokat megidéző, oldal nézetes, menekülős poszter. A nyolcvanas évek játéktermei tele voltak az erre a koncepcióra kihegyezett, olcsó és buta játékokkal. Balról menekülsz, jobbra tartasz és az ellenség mögötted érkezik.
A felirat pedig: Kő, papír, olló, halál...










Kicsit a hetvenes évek olasz giallo posztereit megidéző rajzos variáció. A képen a mellékszereplő Mindy (Ariana Richards) ugrál önfeledten a városka főútján, mögötte pedig érkezik a rettegés. Később a kislány végig sikította a Jurassic Parkot.