A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bruce greenwood. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bruce greenwood. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 16., péntek

Spectral - Spectral (2016)

Spectral - Spectral (2016)


Rendezte: Nic Mathieu

A film Mafab adatlapja: Spectral (2016)

Megtekintés: Így kell jó arányérzékkel ötvözni a "Final Fantasy: A harc szellemét - Final Fantasy: The Spirits Within (2001)" "A bolygó neve: halállal - Aliens (1986)"

Itt olvashat néhány mondatot arról, amiről a filmben szó lesz: wikipédia (Hőmérsékleti sugárzás)

Volt Einsteinnek egy híres mondása arról, hogy ugyan nem tudja, hogy a harmadik világháborút mivel fogjuk megvívni, de a negyediket egészen biztosan kövekkel és botokkal, ami egy finom utalás rá, hogy az emberiség nagyon komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy hatékony gyilkoló eszközöket találjon ki és a zseni prognózisa szerint ezekkel a fegyverekkel előbb-utóbb olyan károkat okozunk magunknak, amelyek visszarepítik az emberiséget a fejlődésünk legkorábbi szakaszába, ergó lenullázzuk majd magunkat a fegyverversenynek köszönhetően. Mathieu filmje valami hasonló gondolatával játszik el és, hogy a filmre is mondjak valamit, nem is rosszul. Ian Fried és Mathieu ötletéből a végterméket George Nolfi írta meg és neki volt a legtöbb tapasztalata filmezésben. Többek között, mert írás mellett már rendezett is, pl. a nekem kifejezetten tetsző Sorsügynökséget!

Korábban olvastam valahol egy cikket a Netflix televíziós konszernről. Csupa pozitívat. Az egyik, hogy ha elkezdenek egy sorozatot, akkor nem a nézőszám alakulásától teszik függővé az évadokat, hanem, hogy mennyi fér bele a történetbe és azt leforgatják, de nem kívánják húzni, mint a rétestésztát. A másik pedig, hogy bár nem moziban mutatják be a filmjeiket, hanem tévéképernyőn, mégis igyekeznek igényes és nem olcsónak látszó produkciókat készíteni, amelyek megközelítik egy mozifilm kiállítását, minőségét.

A "Spectral" egy ilyen film. Először is, roppant kevés infóm van a rendezőről. A "Spectral" az első nagyfilmes munkája, azaz elsőfilmes direktorról van szó. Ennek ellenére a filmje nem tűnik olcsó fércmunkának és annak ellenére, hogy Mathieu adatlapja sovány, mint a zsírszegény tejpor, a moziját sok tapasztalat kollégája megirigyelhetné. Mert a "Spectral" néhány hibája ellenére hangulatos, izgalmas, van benne feszültség, a színészi játék megfelelő helyeken rendben van, a története a sablonok ellenére követhető és fogyasztható és tényleg csak hajszál választja el attól, hogy a mozikban is helyt álljon. Aki ilyen filmet ad ki a keze közül, elsőre, attól még biztos fogunk látni pár izgalmas filmet. Nagyon remélem.

Forgatási terület. 

Tegyük fel, vannak hibák a filmben. Akkor legyek szőrözős és tereljem össze pár mondatba:
Oké, vannak pillanatok, amikor nem pusztán hasonló az ajánlóban említett két korábbi filmhez, hanem egyenesen plágiumgyanús. De mondjuk, ha valaki "lop" egy másik filmből, akkor legalább jó filmből lopjon és stílusosan. (Egyértelmű jelenet, amikor az egyik kis túlélőre a katona ráteszi a sisakját. Mint amikor Hicks Newt fejére illesztette a sajátját. Vagy amikor a romok között a katona először tapasztalja a megjelenő ellenséget, az meg egyenesen a Final Fantasy animációs filmjéből köszön vissza, a gyilkosságokkal egyetemben, valamint a kommandósok reagálása az érkező tudósra.)
Vagy negatívum lehet a történet kiszámíthatósága, felépítése, ami persze minden hasonló témájú filmben ugyanez. Szóval az is megbocsájtható.
Még kicsit negatívum, hogy a főszereplőn kívül a kommandósok figurái nincsenek elmélyítve és amikor drukkolnunk kellene értük, elég arctalanok maradnak a rengeteg fegyverzetben, hogy szinte ne karakterként, hanem csupán díszletként gondoljunk rájuk. Talán lehetett volna még egy kicsit a személyessé tételre rágyúrni a mellékszereplőkkel kapcsolatban.
Ja, meg a lezárás szerintem még kaphatott volna néhány percet, nem kellett volna ilyen gyorsan befejezni.
Kb. ennyi ami a filmnek nem előnye.


A pozitívumok.
A főszereplő Clyne doki szerepében James Badge Dale egyértelműen telitalálat. Láttam már korábban és pl. a Vasember 3.-ban, mint Savin, szinte már jobban kedveltem, mint Tony Starkot. Csak idő kérdése volt, hogy Dale egymaga vigyen végig egy filmet és gondolom, olcsóbb volt, mint egy ismert név a szakmában, szerintem tökéletesen helytállt a szerepében.
Emily Mortimer halványabb, viszont öröm, ha néha látom. Bruce Greenwoodról ugyanezt tudom elmondani. Az az ürge bármikor megjelenhet egy moziban és elég jól választ szerepeket ahhoz, hogy A filmekből is rendszeresen visszaköszönjön a nézőkre.
A fényképezés amennyire megtudtam ítélni, egészen remek. A CGI effektek pedig szépen mutatnak. Velem elhitették, hogy nem Budapesten vagyunk, hanem a nem túl távoli jövőben egy szarrá lőtt idegen országban. Eltudom képzelni, mi munka lehetett elhitetni velem, hogy a Margit hídon gangolnak át a kommandósok bazi nagy terepjáróikkal, de nekem tetszett az összhatás. A szabadságszobrunk és a Budai vár helikopterektől terhes látképe is szememnek tetsző megoldás volt. Ha a végeredményből indulok ki, lehet, hogy a Spectral mivel nem kerül moziforgalmazásba, nem fog milliókat fialni a pénztáraknál, viszont a kész mű abszolút felülírja a fórumokon - és általam is hangoztatott - magyar átkot, ha Amerikai film, hazai környezetben való elkészítéséről van szó.
A Spectral nagyon kellemes szórakozás szombat estére.
Ha a Netfix és a rendező is tartja ezt a színvonalat, akkor nincs itt semmi hiba.
Az akciórészeket még lehetett volna kicsit kipofozni, egyedibbé tenni, de azért, amikor a házból menekülnek a kommandósok, ott volt rendesen para faktor.
Amikor meg a két menekítő jármű aknára futva cigánykereket hány, az külön gyönyörűen volt lassítva.

A film nagy részét nálunk forgatták még 2014 őszén, telén. Közel két évnek kellett eltelnie az utómunkálatokkal. Első körben 3D-s változatról is szó volt - a szellemek talán igényelték volna, de szerintem az nélkül is egészen nézhető a film - de az Amerikai forgalmazásról halvány gőzöm sincs, hogy végül mi valósult meg ebből.

Ha szeretnéd látni:
- Spectral (2016)

65%

2016. január 22., péntek

Arctalan ellenség - Good Kill (2014)

Arctalan ellenség - Good Kill (2014)


Rendezte: Andrew Niccol

A film Mafab adatlapja: Good Kill (2014)

Megtekintés: Kicsit csalódás Niccol korábbi filmjeihez képest, de rajongóknak és akiket érdekel a téma, azoknak egyszer nézhető mozi.

Andrew Niccol szinte csodagyerekként robbant a film világába, mert első saját forgatókönyve és a belőle rendezett filmje kultikus státuszba emelkedett az évek során és a maximumot hozta ki olyan színészekből, mint Ethan Hawke, Uma Thurman és sztárrá tette - vagy ez is közre játszott benne - Jude Law-t. Ezek mellett, hogy hangulatosan van fényképezve, van mélyebb mondanivalója, csavar a végén - amennyire emlékszem - olyan jól sikerült megfestenie egy világot, ami akár létezhet is, hogy sikerült bekerülnie a rangos - nem véletlenül több szerkesztő munkája alapján állították össze - 101 Sci-Fi, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című műfajspecifikus kiadványba. Nem mondtam, én ökör. Ez volt a Gattaca!

Utána a SimOne egy érdekes alapötletre épült, csak nagyon unalmasra sikerült. A Fegyvernepper viszont megint egy sikerültebb munka és segített Nicholas Cage-nek, hogy színész maradjon a sok vacak mellett. A Lopott idő koncepciója érdekes, csak elvérzett megvalósítás közben, mert elég felületesen ültették át vászonra a történetet. A burok, meg szóra sem érdemes, hiszen sokkal inkább Meyer tini kalandfilm, mint Niccol munka.

A Good Kill alapötlete aktuális. Mostanra valósággá is vált. Amerikai katonák apró légi járművekkel, drónokkal behatolnak ellenséges területre, kifigyelik az ellenséget és megfelelő időben, optikailag megjelölik a célpontot, amit azután a térségben repülő vadászgépekről vagy akár sokkal messzebbi támaszpontokon rejtegetett kilövőállomások mélyéről indított rakétákkal elpusztítanak. Ha muszáj. A film azt mutatja be, hogy Thomas Egan őrnagy (Ethan Hawke) és csapata is csak ember, néha felszínre törő ellentétekkel, akik munkájukat igyekeznek helyesen és szenvtelenül végezni. De szól arról is, milyen érzés, ha a kezedben már-már isteni hatalom kerül, amelyet, akár használhatsz rossz célokra is, vagy csak olyasmire, amelynek jogosságát megkérdőjelezed. Vagy arról is szól, hogy mi történik a hadsereg színfalai mögött, ahova nincs rálátásunk és, hogy mennyire káros lehet, ha nem megfelelő parancsokat ráerőszakolnak nem megfelelő emberekre.


Ezért is érzem kicsit hamisnak a film egyik fontos cselekményszálát. Itt a CIA-s befolyásra gondolok, amely előtanulmányok/hatástanulmányok nélkül, nem tudni, milyen kvalitások alapján, ráerőszakolja magát egy szűk csoportra és felsőbb körökre hivatkozva olyan döntésekbe és lépésekbe kényszeríti az amerikai hadsereg néhány katonáját, ami törést okoz a csapaton belül és személyesen is demoralizálja az érintetteket. A valóságban, úgy vélem, ha a CIA olyan titkos akciókat kívánna lefolytatni, mint amit a filmben bemutatnak és ami ellen a csapat tagjai lassan "fellázadnak", azt fű alatt is úgy kivitelezné, hogy akiket bevon a végrehajtásba, azok ha nem is feltétlenül önkéntesek, de minden bizonnyal tökéletesen a CIA álláspontját teszik magukévá. Mert ma már elvileg így működik. Az amerikai külügy és a hadsereg, ha nem akarja, hogy a bili kiboruljon, etikailag megkérdőjelezhető programba nem fog olyan embereket belekényszeríteni, akiknél morális törés fordulhat elő. Vagy, mint a Vera Suarez (Zoë Kravitz) katona figurája, aki nem elég, hogy teljesen frissen érkezett is a csoportba, még érezhetően is egy olyan karakter, aki ki fog lógni a többiek közül.
És akkor a CIA titkos offenzívát kezdeményez és találomra megkörnyékezi az egyik drónokat használó csapatot, anélkül, hogy előtte a felettesek leültek volna, hogy kiválasszák azokat, akik nem fognak esetleg megtörni vagy kérdezni? Hát, legyen szó bármilyen titkos akcióról, a valóságba átültetve nem lenne túl életszerű döntés.

Ha ettől elvonatkoztatok a film még akkor is elég közepes, halovány munka. A színészek igyekeznek a drámaiságot jól kihozni a karakterekből a szituációkból, igaz, korlátozottak benne. Mondjuk eleve érthetetlen számomra, hogy ha ezek az emberek eleve úgy kerülnek oda, hogy rajtuk múlhat egy célpont megjelölése, ami utána a levegőbe röpül, akkor miért nem sokkal edzettebbek lelkileg. Oké, a mesterlövészek sem szívesen lőnek halomra gyerekeket, de ha igaz, amit az Amerikai mesterlövész című film nagyjából állít - illetve annak főszereplője - akkor lélek ide, lélek oda, ők kilövik a lehetséges merénylőket.

A Good Kill tehát végső soron a lelkiismeretről szól és, hogy meddig képes elviselni az ember a nyomást, ilyen szituációban. Mellesleg, úgy érzem, hogy a téma kezelése miatt ez a film eléggé "pongyolán" sikeredett, közel sem olyan izgalmasan lett feldolgozva, mint Niccol egyéb filmjei. És nem csak a helyszínek szűkössége miatt. Egyszerűen a film olcsó és hatásvadász.


A befejezés - szpojleres lehet - meg számomra érthetetlen. Egan őrnagy oké, hogy úgy érzi, meg kell védenie a tehetetlen asszonyt és ezért támadójának seggébe beleküld egy rakétát, de Egan őrnagy nem gondolt arra, hogy a nő maga is lehetséges katona és az erőszakos aktus egyfajta eljátszott szituáció, ami közben esetleg üzenetet cserélnek a felek? Tudom, kicsit paranoiás vagyok, de amikor a katona letiplizett először és a nő szedegette össze magát a földről, arra gondoltam, hogy milyen szép színjátékot nyomtak a figyelő szemeknek, miközben a fontos adatokat egy papírfecnin a nő elrejtette a szoknyája korcában... De csak túlreagáltam! :)
Mellesleg, most még drága talán a drón háború, de idővel simán el tudom képzelni, hogy kiengednek a térségbe ezer drónt, betáplálva a megfelelő paraméterekkel és azok felkutatják az áldozatokat és azok arca mellett robbannak.
Meg azt is el tudom képzelni, hogy egyetlen gombnyomásra elszabadul egy energiaimpulzus és a több ezer drón egyszerre zuhan a sivatagi homokba. Szóval, még bármi lehet.

Szóval, Niccol nem jó irányba halad, ha ebbe fog tartani.
Ethan Hawke nem rossz a szerepében, Kravitz cuki, January Jones öregszik. Helyesbítek, beérik.
Niccol kedveli Hawke-ot, ez már a sokadik közös munkájuk. Hawke pedig meghálálta a bizalmat.
Bruce Greenwood pedig ismét kellemes mellékszerepben. Csipázom a fickót és majdnem minden második jobb filmben elszipkáz valami jó kis karakterszerepet.

60%

Megtekintés az online letöltések első számú oldalán: G O O D  K I L L

A témában hamarosan mozikba kerül egy akciósabbnak tűnő, de hasonló témát feszegető mozi:

Eye in the Sky
Alan Rickman egyik utolsó szerepe.


2015. október 25., vasárnap

213-as cella - Cell 213 (2011)

213-as cella - Cell 213 (2011)


Rendezte: Stephen Kay

A film Mafab adatlapja: Cell 213 (2011)

Megtekintés: Egészen kellemes, kicsit logikátlan horror.

Már kb. az ötödik percben feltűnt, hogy főszereplőnk, az ügyvéd Michael Grey (Eric Balfour) nem lesz átlagos és szerethető főhős. Először megcsalja az asszonyt a tárgyalás előtt a mosdóban, utána meg kifizeti a verőembert, aki megfélemlített egy tanút és így könnyebben nyernek. Itt már tudtam, valami nincs rendben a szerep leosztással, hisz ki az, aki azonosulni tudna ezzel a figurával, miután börtönbe kerül. Pedig ez is a kaland része, mint az utolsó percekben kiderül.

Michael egyik beszélgetése a sok sittes ügyfele közül, végül gyilkosságban csúcsosodik ki. Elvileg Michael halálra szurkálja tollával védencét és csak a nézők tudják, hogy a koronatanú - aki jelen esetben egy nem kicsit pszicho börtönőr és a főleg The Walking Deadben megkedvelt Merle, azaz Michael Rooker alakítja (akinek azért filmográfiája nem ebben a két filmben merül ám ki)  - hazudik, amikor azt állítja, szándékos volt a gyilkosság.
A fiatal ügyvéd egy pillanat alatt a falak között találja magát és ha már ott van, külön szárnyban "tárolják", a 213-as cellában, amely korábbi lakóinak utolsó napjait rendesen megkeserítette. Michael sem pihenhet nyugodtan, hiszen mind erősebb hatások érik, mind fizikálisan, mind mentálisan. A cella úgy tűnik, valóságos varázsgomba, és még egy nigga srác is feltűnik a színen, mint esetleges nem kívánt szerető.
Ha ez nem lenne elég, kísért a múlt, hogy végül az egész katyvasz maga alá temesse a főszereplőt.

Egy másik szálon egy szociális munkás, aki az államnak dolgozik és feladata, hogy a börtönállapotokról írjon jelentéseket, Audrey (Deborah Valente) belefut Michael-be és nyomozni kezd, nem a börtönőrök verik e rendszeresen a lassan az őrület jeleit mutató férfit. Mit ad isten, egyre több a bizonyíték Ray (Michael Rooker) bűnösségéről és úgy tűnik, a börtönigazgató (Bruce Greenwood) sem töri magát, hogy változzanak az állapotok.

A végén sok dominó lapocska a helyére kerül, néhány elkallódik.


Észrevételek, amik erősen szpojleresek:

- Ray karaktere teljesen - számomra legalábbis megfejthetetlen módon - feleslegesen segít egyetlen mondatban Michael-nek, amikor a börtönben megteszi első lépéseit. Rászól, a szája sarkából, hogy szegje fel a fejét, tekintete ne a földet pásztázza, mert azt gyengeségnek vennék a régi rabok és nem kellene már az első nap félelmet mutatnia. Michael veszi a lapot és onnantól előre néz, szúrós szemmel.
Nem jöttem rá a film végéig, mit akartak ezzel az egy gesztussal, hiszen a film további részében Ray semmilyen formában nem utal rá, hogy segíteni akarna Michael karakterének. Sőt!
- Ray Columbo szintű feleségének története lebeg a semmibe. Arra gondolhatnánk, hogy Ray megkattant és megölte, ám ez a szál nincs felépítve. Ha csak simán lelépett az asszony, az azért lenne fura, mert Ray erősebb karakternek tűnik, hogy utána eljátsszon magának egy one man show vacsit, amelyben a másik tányérnál a láthatatlan felesége ül.
- Ray-t rajtakapta Audrey, hogy fantázia randi vacsit végez a levegővel. Ezek után Ray simán levadássza és megfoj... elsőre úgy tűnik, hogy megöli a nőt. Ereje, szaktudása van a gyilkossághoz. Ez helyett azonban fogja magát, visszamegy a sittre - nem hosszú autóút, amennyire a vágásokból kiderül, így kérdéses, hogy Ray annyira magának való volt e a melóhelyéhez ilyen közel, hogy egyetlen kollégája ne látott volna rá a kapcsolatára, amelyből lelépett az imádott feleség - és Michael vegzálja. Elég szellősek a börtönben a védelmi rendszerek, hiszen alig apró segítséggel bejut a 213-as cellába és kiviszi onnan Michael-t, hogy ...
...hogy mi? Mi vele a terve, miután bebukta a feleség történetet???
- A büntető intézmény is megér egy misét, olyan gyengének tűnnek a biztonsági protokollok.
- Audrey miután felriad a Ray háza gyepén lefolytatott fojtatásból, természetesen tököt növeszt és a férfi nyomába ered, hiszen egyértelmű, hogy az a közjáték után csak Michael vérét akarhatja!
- A börtönigazgató egyengeti Audrey útját, hogy megmenthesse Michael-t - vagy csak a kezébe adja az eszközt, amely szükséges, hogy Michael végül megtegye, amit...
- Mikor mindennek vége, Ray pedig rossz kisfiúként egy rendőrautó csomagtartójának dőlve várja, hogy foglalkozzanak vele. Ne mondd, hogy miután kétszer is majdnem megölte az ellenőrnőt, nem ültetik be egy rabomobilba!
- Ha végül is kihámozzuk a történések lényegét - amit nem akarok leírni, hogy maradjon min merengeni a film végén is - még akkor is marad a kérdés, hogy mi szükség volt a nigga srác meggyilkolásának a történetfonalával?
Csak annyi, hogy végül Michael kezéhez ne csupán közvetve tapadjon vér???
És amikor Michael levadássza a nigga srácot, miért gondolja, hogy azzal kiengesztelheti az őt bántó szellemeket? Ezt a baromságot miért vette a fejébe, ha tudjuk - flashback-ből - hogy neki sokkal inkább lett volna miért bűnhődnie a szellem szemszögéből.

A végén kapunk egy kis misztikus többletet.

Ezekből a kis különvéleményekből is kiviláglik, hogy a film felépítése kissé hézagos és a végére a koherensből átmegy összecsapottba. Viszont végig bírtam nézni, ami már nagy szó egy horrorfilmnél. Nem azért mert olyan lebilincselő a történet, hanem mert sokat hozzátesznek a színészek, akiket korábban megkedveltem jobb szerepekben. Balfour jól hozza a megőrülő embert és elhiszed neki, hogy mennyire gátlástalan. Rooker csípőből hozza a börtön Ray alakját. Greenwood, meg beleöregedett ebbe a szerepkörbe, hogy valami fontos emberként, irányítson valamit. Meg sem kellett erőltetnie magát.

60%

Szeretnéd megnézni?
Klikkelj ide: Cell 213