A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1975. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1975. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. november 10., szombat

Sherlock Holmes okosabb testvérének kalandjai – The Adventure of Sherlock Holmes’ Smarter Brother (1975)

Sherlock Holmes okosabb testvérének kalandjai* – The Adventure of Sherlock Holmes’ Smarter Brother (1975)


Rendezte: Gene Wilder

A kép szerzői jogvédelem alatt állhat - www.amazon.com
*A film "Sherlock Holmes okosabb bátyjának kalandjai" címen van az imdb-n.

Kedvelem Gene Wilder-t, pedig színészi kvalitásairól néhány vígjátéktól, paródiától eltekintve nem nagyon tudtam meggyőződni. Amikor belefutottam ebbe a filmbe, lecsaptam rá, hiszen sosem hallottam – de, de kb. a címére emlékeztem – róla, Wilder rendezte és hozta nagyjából a teljes „Az Ifjú Frankenstein” szereplőgárdát. Ez mondjuk pont negatívum a szememben, hiszen az a darab nem a kedvenc paródia filmem, annak ellenére, hogy ha jól emlékszem, a bemutató idején kétszer is megnéztem moziban. Ne kérdezd miért. Talán Gene Hackman rövid szerepe miatt, nem
tudom. Mindenesetre a főcímben olvasott három főszereplő mind benne volt...

Már az első percek megteremtik a blőd alapokat. A királynő elé besétáló, protokollt nem nagyon ismerő, vagy azt betartani kevéssé tudó fontos ember jelenete, egészen a mostanra már a humor ingerküszöb alá helyezkedő „Hülye!” mondattal bezárólag, számomra előre vetítette – no, nem a filmet – hogy kínosan hosszú lesz az a 87 perc, amit a videólejátszó mutat. Oké, volt benne szóvicc is, de a magyar szinkron, legyen bármilyen remek, elég nehezen interpretálja számunkra az angol humort.

Ritkán, ha olyan kedvem van, filmekről véleményt lépésről-lépésre szoktam írni. Azt hiszem, itt is megfelelő lesz a kb. 5-10 perces bontás.
Ugorjunk neki és élvezzük egy amúgy szerintem remek komikus remek – khm – filmjét!
A királynő egyik fontos okiratát ellopják. Az ügy igen gyorsan Sherlock Holmes kezébe kerül, amit igyekszik lepasszolni kisöccsének. Az öcsi, Sigerson (Gene Wilder) pedig kap az alkalmon, hogy bebizonyítsa, többet ér annál, hogy a tesó árnyékában éljen. Segítségére van ebben Orville (Marty Feldman), egy Scotland Yard-i nyomozó és melléjük csapódik egy Betsy Bellwood/Jenny Hill nevű leányzó (Madeline Kahn) is.

A kép szerzői jogvédelem alatt állhat - www.imdb.com

Sajnos, ahogyan sejtettem, a film mostanra idejét múlt burleszk jelenetekkel – gyorsítás és bénázás – és fárasztó párbeszédekkel operál. Néha már-már az infantilizmus határait súrolja. Arról nem beszélve, hogy Wilder kifejezetten kedveli a zenei betéteket is, a kuplétól az operaáriáig és ezeknek filmjében bőségesen teret is enged. Aki azonban nem nagyon kedveli a burleszk betétes zenés filmeket, azokat nem nagyon fogja szórakoztatni ez a mozi.

A történet zavaros és mai szemmel nézve nem nagyon köti le a nézőjét, legalábbis, ha szoktunk jó filmeket nézni, mert ez nem az. A „Sherlock Holmes okos tesó” nagyon rosszul öregedett és mai szemmel leginkább egy zavaros és vicceskedő – de nem vicces – mozi, amely szintjében olyan, mint mondjuk a magyar „Le a fejjel!”. Az legalább előnyének mondható, hogy ezt legalább már régen készítették, de sejtésem szerint azért nem hallottam róla eddig, mert nem igazán volt miért.
Ennek ellenére még mindig úgy gondolom, hogy Gene Wilder remek színész a komfortzónáján belül, azonban tehetsége nem ebben a filmben fog megcsillanni.
Sajnos!
1975-ben lehet, hogy jó móka volt, de most, ahogy néztem, én is úgy fogtam a fejem, mint az angol királynő karaktere a film elején...

30%

A film Mafab adatlapja: Sherlock Holmes okosabb... (1975)

2014. október 6., hétfő

Verseny az ördöggel - Race With the Devil (1975)

Verseny az ördöggel - Race With the Devil (1975)


Rendezte: Jack Starrett




1975-ben, Starrett filmje megágyazott a horror egyik alműfajának. Nem az okkult, sátánistás filmeknek, mint a film sztorija alapján gondolhatnánk, hanem a lakókocsis-menekülős, mindenki ellenünk van filmeknek. Akkor ez a film még egészen friss ötlet volt - talán mert a lakókocsival való túrázás eléggé sznob és gazdagoknak fenntartott szórakozás volt - mára azonban havonta több olyan horror mozi jön ki, melyben több fiatal egy lakókocsiban vág neki a világnak, eljut valahova, aztán annyi nekik. 1975-ben, nem volt minden fiatalnak lakókocsija. Sőt. Akiknek volt, vagy nagyon gazdagok voltak vagy egy kempingben állították fel a verdát, hogy azután többé sehová se menjenek onnan. Egy időben - sőt ma is van ilyen - egész lakókocsiparkok épültek, ahol az emberek egymás seggében élnek, remény és fényes jövő ígéretének nélkül.

1975-ben a Fonda gyerek húzó névnek számított és Warren Oates is elég komoly hírnévre tett szert pl. csak a kultikus mészárlós westernek, "A vad banda" című filmnek köszönhetően. Egyebekről nem beszélve.


A film az amerikai kispolgár, illetve tehetősebb polgár találkozása a vidéki élettel, azon belül a sátánista kultusszal. Ebből persze sok jó nem sülhet ki. Lehetne filozófálgatni, hogy a film parafrázísa a városi és a természeti népek közötti ellentétnek. Vagy egyfajta variációja a fehér ember - indián konfliktusnak, stb. Nem kell mélyre ásni. Van két amerikai párocska, akiknek van pénze, szeretnek élni a világba, azután egy éjszaka olyasmit látnak, amit a.) nem szabadott volna látniuk b.) nem voltak rá felkészülve semmilyen formában, ismeretük róla alig. Történetesen miután egy folyómeder átlépése után letáboroznak a viszonylag csendes és félreeső pagonyban, szemtanúi lesznek egy sátánista szekta rituális emberáldozatának. Mivel természetesen lebuknak - miért ne - menekülőre fogják a dolgot és a helyi rendőrséghez fordulnak segítségért, ahol nem érzik, hogy megtennének mindent az ügy felgöngyölítése miatt, azért szedik a sátorfájukat is igyekeznek tovább állni.


A menekülés nem olyan könnyű, mert bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a szekta sokkal nagyobb befolyással bír az utakon, mint eredetileg gondolták. A továbbállás végül egy paranoiás menekülésbe, akciós üldözős filmbe torkollik, ahol nincs garantálva a boldog befejezés.
A film mai szemmel erősen megkopott. Peter Fonda szerepeltetése teljesen indokolatlan, hiszen hírnevéhez semmit nem tesz a film hozzá, alakítása nem tűnik ki a többiekétől. Egészen biztos olcsón tudták megszerezni a filmhez. A film szépen halad a végkifejlet felé, enyhén töredezett a felépítése és a lezárása hirtelen történik. Nyomasztó befejezés. Kíváncsi lennék, bemutatása után mennyivel esett vissza a lakókocsik eladásának görbéje.


Fontos szerepben még feltűnik még R. G. Armstrong, mint Taylor seriff. Ő a bácsi a Predatorból, aki a feladatot kiadja Schwarzeneggernek a film elején.
A filmmel nincs komoly baj, csupán, ma már nem olyan élvezetes bűnös darab, mint a nyolcvanas években volt, amikor okozott pár álmatlan éjszakát. Arra legalább jó, hogy az ember kicsit másképpen nézzen a szomszédaira; ismerem őket eléggé? Vajon milyen titkaik vannak?

Már a filmben is vigyázva takarták ki a "lényeget".
50%

Már külön alműfaj lett a lakókocsis-utazós film, benne horrortól vígjátékig. Csak néhány cím:

- Paul
- Dumb és Dumber
- Család kicsi kincse
- Vejedre ütök
- Ház az erdő mélyén
- Rumlis vakáció
- Schmidt története
stb.

2014. február 10., hétfő

A fiú és a kutyája - A Boy and his Dog (1975)

A fiú és a kutyája - A Boy and his Dog (1975)




Rendezte: L.Q. Jones

Megtekintés: Kultuszfilmmé ért az évek alatt, talán pesszimista világlátásának köszönhetően. A befejezés mindent visz.

Hiába voltam a nyolcvanas években igazi videómániás, hiába szedtem össze a világ létező összes amerikai filmjét, amire csak rá tudtam tenni a kezem, mai szemmel már látom, mennyi mindenről maradtam le. Többek között a híres sci-fi író, Harlan Ellison, már-már kultikus poszt-apokaliptikus művéről: A fiú és a kutyája című szatirikus drámáról.

2024. A fiú, Vic (Don Johnson - még bőven a Miami Vice sorozat sikeres befutása előtt) egy különleges kutyával bóklászik a IV. világháború után felperzselt amerikai kontinensen. A kutya, Blood, képes a fiúval telepatikusan kommunikálni. Ennek köszönhetően kalandozásaik közben hallgathatjuk maró gúnyolódásaikat. Miközben ételt és csöcsöket hajkurásznak, féligazságokat pufogtatnak el egymás felé, az emberi természetről. Vic mindenáron dugni szeretne, néha belemondja az arcunkba, Blood, a kutya pedig örökké éhes. Véletlenszerűen futnak bele embercsoportokba és hol elvegyülnek, némi mozizás reményében, máskor támadóan lépnek fel, hogy megszerezzenek pár doboz élelmiszert. Mert ez a világ káosz, por és hamu.

A régi városok, komplett temetőkkel, épületekkel, valahogyan a föld alá kerültek. Míg odafent szürke homok tenger lepi el a teljes horizontot, addig a földbe ásott lyukakon néha hatalmas "barlangokba" lehet lejutni, ahol akár városnyi túlélő tengeti a napjait. Egy ilyen város kiveti hálóját Vic-re, bízva abban, hogy spermája megtermékenyítheti a csoport szülni képes hölgy tagjait, de Vicnek nem fűlik a foga a lekötözős szexhez, ezért egy belevaló túlélő lánnyal együtt menekülnek el a totális diktatúrát képviselő apró birodalomból. Végül Vic dönt a lány és a kutyája között, hogy kalandjait kivel folytassa.

Vic messziről figyeli az erőszakoskodókat és kivárja, míg ő is támadásba lendülhet... a nő ellen.
Vic története egy átlagos egyetemista kifacsart életébe - erős ferdítéssel - enged bepillantást:
Blood, a kutya a legjobb gyerekkori pajtás. Vic-et csak a csajozás hajtja, tanulni nincs kedve. Az ellenségek a többi egyetemista, akik szintén a dugásra hajtanak. A föld alatti város egy campus, míg a fennhéjázó öreg városi tanács, maga a tanári kar és a dékán megfelelője. Vic pedig nem nagyon akar tanulni, inkább hagyná a fenébe az egészet...
De Ellison története ennél sokkal többrétegűbb, csak talán L.Q. Jones rendezői zsenije nem túl erős, hogy a sokkal erősebb alapanyagból többet tudjon kihozni, ennél az amúgy korrekt drámából, melyre fanyar fekete humor jellemző.

A föld alatti civilizáció egyedei egységes bohóc vagy inkább játékbaba arcot viselnek. Ezzel talán kihasználhatóságukat erősítik fel? Hiszen, végülis csak egy háromtagú testület bábui.
Vic nem a tipikus jófiú. Van benne kicsit Mad Maxből, de még több a későbbi "Vízvilág" mutáns matrózából: Főleg a saját sorsa érdekli, nem fél bepiszkolni a kezét, akár egy nőt is képes megütni. Vic például olyan éhes a testiségre, hogy adott pillanatban az sem érdekli, ha a lehetséges női partnert, előtte megerőszakolta egy csapat túlélő. Vic szintén rámozdul a lehetőségre, de a hátra hagyott női holtest azért nem vonzza az aktusra. Legalább nem teljesen aberrált. Habár, a befejezés ismeretében... ilyet kijelenteni...

A föld alatti világban egy tárgyalás, egy perc. Az ítélet általában halál.
L.Q. Jones öreg profi a szakmában. Rendező és színész. Filmben emlékszem rá "A vadon foglyai" című drámából, ahol Anthony Hopkins házigazdáját alakította a vidéki faház hotelben. Ott sem volt fiatal. Jelenleg Jones közelebb van a kilencvenhez, mint a nyolcvanhoz. Életében eddig háromszor rendezett, ebből ez az egyetlen mozifilmje és ez egyfajta kultikus státusznak örvendő darabbá nőtte ki magát.
Ez talán a furcsa hangvételű párbeszédeknek és az abszolút Hollywood ellenes befejezésnek köszönhető.

65%

A testület jobb szélső tagja: Jason Robards
Nem egy tökéletes rendezés. Nem tökéletes a színészvezetés sem. Ettől függetlenül van hangulata.

Figyeld:
- A föld alatti város védelmét ellátó robot halálos mosolya.
- Don Johnson fiatal és színészkedik. Később hasonló hangulatú filmet hozott össze Kevin Costner "A jövő hírnökében" csak az nem ilyen elcseszetten pesszimista mozi.
- Ez kőkemény dráma. Nem komédia, hiába írják róla sok helyen. Lehet rajta mosolyogni, de ez pesszimista mosoly, keserű szájízt hagyva maga után. Enyhén a Monthy Python humorára lehet ráismerni belőle. Az ilyen fekete néha.

Ha megnéznéd, itt keresd:
- A fiú és a kutyája (1975)