2014. április 27., vasárnap

Emlékezz a titánokra - Remember the Titans (2000)

Emlékezz a titánokra - Remember the Titans (2000)

Rendezte: Boaz Yakin

Sportfilm. Nem a száraz fajta, amelyben röpködnek a szakszavak és végig magát a sportot látjuk. A sport csupán a kerete egy drámának, amely az elfogadásról, toleranciáról szól. Sok apró változtatástól eltekintve egy igaz történet.

1971-ben, felsőbb utasításra a TC Williams középiskola az első intézmény, amely összeereszti a fehér és fekete lakosságot. Nem csak az időjárás forró; a hangulat szintén. Azonban előtte, próbaként, a suli focicsapata az első, amelyik kiveheti részét ebben a hatalmas társadalmi forradalomban. Elvileg a fehér edző mellé behoznának egy fekete segédedzőt, de mire kialakul a végleges helyzet, kiderül, a friss, fekete edző, egyenesen a vezetői posztra érkezik. Ez ellen az egész kisváros lázadozik, egyetlen kivétellel: Bill Yoast (Will Patton) a fehér edző, nem véletlenül lett példaképe az alatta sportoló fiúknak, hiszen benne van annyi tolerancia és alázat, hogy elfogadja ezt a fennálló fonák rendszert. Lázadozhatna ő is, sőt, kezdetben elgondolkozik azon, hogy családjával tovább álljon, máshol folytatva, építve karrierjét, ám nem azért, mert képtelen elfogadni a feketéket és a ráerőszakolt "főnököt", hanem mert úgy érzi, eddigi eredményei alapján megillette volna a főedzői állás.

Yoast (Will Patton) és Boone (Denzel Washington)
Az érkező fekete edző, Boone (Denzel Washington) talán nem rendelkezik olyan komoly eredményekkel, mint Yoast, és elsőre tűnik inkább kérlelhetetlen Gestapós tisztnek, ám ha odafigyelünk a motivációira, hamar kiderül számunkra, hogy amellett, hogy nem rossz sportember, hihetetlen érzéke van a pszichológiához, ami a keze alatt formálódó emberpalánták miatt elengedhetetlen fegyvertény. Egyik kedvenc jelenetem, amikor a nyári sporttáborba indulás előtt a csapat két frontembere "megkörnyékezi". Bertier (Ryan Hurst), a csapatkapitány nyeglén közli az edzővel, hogy hogyan képzelik el a csapat felosztását a feketék és fehérek között. Amit utána verbálisan kap, az egy nagyon szép fejmosás, hogy ráébredjen a fiú, ki kinek van alárendelve. Azután pedig, Boone felrúgva az elvárt formákat, a két busz utasait nem szín szerint indítja az edzőtáborba, hanem támadó és védő játékosok szerint. Ez elengedhetetlen lépés, ha valaha is össze akarja kovácsolni a kezdetben acsarkodó feleket.

Lastik (Ethan Suplee) nem nagyon zavartatja magát a bőrszínek miatt. Ő az első fehér srác, aki alkalmazkodik.
A továbbiakban pedig részesei lehetünk, hogy egy toleranciára nem túl nyitott közösség, hogyan rázódik gatyába, hogyan kezdik felfedezni és megkedvelni egymást. Aki képes alkalmazkodni, az marad, akit legyűrt az előítélet és betokozódott megszokás, az pedig kibukik.

Boone makacssága néhol már idegesítő. Ennek ellenére többnyire igaza van. Akkor is, amikor végül hallgat Yoast-ra.
Megemlíteném:
- Yoast kislányát alakító Hayden Panettiere talán itt volt a legédesebb és legjobb színésznő, pedig a forgatás alatt alig volt tizenegy éves.
- Yoast karaktere ritka szimpatikus az elfogadó másodhegedűs szerepében.
- Boone néha már idegesítően önfejűnek tűnik, ám valahogy az események fordulatai őt igazolják.
- A jelenet, melyben az első fehér játékos megérkezik a fekete fiúk közé, szükséges és csak ebben a formában működik, fordítva nem. Louie Lastik (Ethan Suplee) az esetlen, nagydarab és melegszívű parasztlegény észre sem veszi, hogy mennyire kirí a fekete fiúk közül. Ő játszani akar és nem érzékeli a különbséget a bőrszínek között, ezért is tudják a feka srácok gyorsan elfogadni. Lustik csak játszani akar, mert az esze nem forog túl gyorsan, ezért számára csak a sport marad, ha a tanulmányi eredményeit fel akarja javítani. Suplee végig jól hozza a kissé lassú figurát és bár nem mondhatni, hogy egy észlény, néha nagyon jó meglátásai vannak az eseményekről.
- Bertier, a csapatkapitány és Julius (Wood Harris) a védelem vezetője között lassan alakul ki a kölcsönös szimpátia, amely végül elég hamar komoly barátsággá alakul. A két fiú alapjában bármikor egymás torkának esne, hiszen mindketten roppant erős egyéniségek. Boone azonban eléri, hogy a kezdeti versengés a játék tudatformáló erejének köszönhetően közel hozza egymáshoz a két fiút, olyannyira, hogy később Bertier egy nehéz helyzetben eljut arra a pontra, hogy a fekete fiúk érdekeit szem előtt tartva simán kirúgja fehér csapattársát és egyben legjobb barátját, mert az képtelen legyűrni a feketék iránti ellenszenvét.
- Bosley szerepében Ryan Gosling, még mielőtt felkapta volna az a nagy hype, ami mostanában tombol körülötte.
- Kate Bosworth megkapta Bertier barátnőjének "hülye picsa" szerepét. Sokat nem látni a filmben, ennek ellenére itt még nagyon helyes volt és nem olyan lepukkant, mint a 2013-as "Harcban élve" című Jason Statham drámában. Hiába, múlnak az évek.
- A filmet kissé finomították a valósághoz viszonyítva. A valóságban Boone edző ablakán egy komplett fajanszot dobtak be, nem csak téglát és mivel Disney produkcióról beszélünk, elég rendesen kinyírták a káromkodásokat a forgatókönyvből.
- Yoast-nak a valóságban nem egyetlen lánya van, hanem négy. Talán így volt egyszerűbb elég időt fordítani legalább az egyikük karakterére.
- Yakin a forgatásig semmit nem tudott erről a sportágról. Gyakorlatilag a forgatás előtt a producer, Bruckheimer elküldte őt is egy edzőtáborba, mint a fiúkat a filmben. Talán a rendező tapasztalatlansága miatt kerülhettek bele apró hibák a filmben, amik a sportjelenetekkel kapcsolatosak, mint például a pályán történő akciókban látható, vagy akár a felszerelés formájában, mint pl. a sisakjuk.
- Meglepő lehet, de a film nagy részét Grúziában forgatták és nem az eredeti helyszíneken. A film után a helyszínekre vándorló rajongók csúnyán meglepődtek, amikor szembesültek vele, hogy a filmben látott iskola nem úgy néz ki, mint ami előtt rajonganak! A filmben látható suli egy másik Amerikai kisvárosban található.
- A meccsek főleg nappal, délben zajlottak, nem úgy, mint a filmben.
- Bertier végig játszotta a 13 meccset és később sérült meg egy autóbalesetben, de nem másik kocsival ütközött, hanem valami mechanikai probléma miatt csapódott oszlopnak.

A film zenéjének borítója:
Bár Trevor Rabin kiváló zeneszerző, ebben a családi moziban inkább a betétdalok azok, amik a fülbe másznak.

90%

Értékelés:
Élvezet nézni a filmet. Denzel Washington a legjobb formáját hozza benne. Kérlelhetetlen karaktere talán becsúszna egy Washington Top10-be. Will Patton-t kedvelem a jövő hírnöke óta, és bár nálunk nem számít olyan ismert arcnak, ettől függetlenül olyan filmekben találkozhattunk vele, ha figyeltünk, mint pl. "A jövő hírnöke", amiben a szadista, de intelligens hadvezért alakítja, vagy a "Megszólít az éjszaka" című természetfeletti thriller.
Napocska szerepében látható Kip Pardue, akinek az ázsiója 2000 körül emelkedett, de azóta a karrierje valahol nagyon félre siklott.
A fényképezés nagyon szép, néha jól elkapják a karakterek arcán az érzelmeket. Viszonylag feszesre van vágva, alig találsz üresjáratot a moziban, pedig közel két órás darabról beszélünk.
Minden évben újra tudom nézni és tanulok belőle kicsit.
A mellékszereplők egyike-másika egészen eltalált, és bármilyen kevés idejük van a vásznon, kihozzák a karakterből a legtöbbet. Gondolok itt pl. Bertier egyértelműen fajgyűlölő barátjára, Ray-re (Burgess Jenkiss)

Apróság: A film szinkronos változatában az edzőt folyamatosan "főnök"-nek szólítják a megszokott edző szó helyett. Kicsit félreérthető.

Ha ez a film nem tetszett neked, nagyon furcsa ízlésed lehet.

Ha ez tetszett, nézd meg:
- Carter edző - Coach Carter
- Prérifarkas Blues - Varsity Blues
- Péntek esti fények - Friday Night Lights
- Tiszta szívvel foci filmsorozat - Friday Night Lights